Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 72-96. szám)

1937-04-20 / 87. szám

2. oldal (Trianon 17.) 193? április hó 20. A kisiparossá! szánára randizett előadás­sorozat zárészava Az utóbbi időben sokat beszélnek a kisipar válságáról, a kisiparosság megsegítésének szükségességéről, amely 'támogatás hiányában elvérzik a gyáriparral folytatott egyenlőtlen küzdelemben. Ezekben a vitákiban hallani vagy olvasni olyan cinikusan fölényes kijelentéseket is, hogy a kisiparosság magára vessen sorsának ilyen alakulásáért, mert nem áll hi­vatásának magaslatán, nincs benne elég érdeklődés az időszerű kérdé­sek iránt, nem halad a korral, ezért nem tudja sorsát eredményesen irá­nyítani és megélhetését, jövőjét biz­tosítani. iHát lőhet, hogy a múltban történ­tek mulasztások, de ha történtek, akkor is vitatható, hogy kit terhel azért a felelősség. Szerintem legke­vésbé a kisiparosságot. Azonban, hogy a mai kisiparosság mennyire felül áll ilyen és hasonló gáncsosko­dáson, annak frappáns bizonyítékát szolgáltatta akikor, amikor a részére az iparos9zékházban rendezett kul­túrdélutánok minden egyes előadá­sára demonstratív tömegekben vo­nult fel tanulás- és művelődésvágy­tól hajtva. Feláldozva vasárnap dél­utánjait, amikor a nehéz heti robot után -pihenésre vágyik a test. De az akaraterő, a jelennek (komoly mun­kálása, a jövőnk céltudatos alakítani akarása elhozta őket, hogv hitet te­gyenek a hazafiság legigazibb, leg­ideálisabb formája: az alkotó haza­fiság mellett, amely albból áll, hogy megteszi kötelességét azon a helyen, ahova őt a sors állította, igyekszik ott a legkiválóbbat produkálni,, meg­ragad minden lehetőséget, alhol tu­dásának tökéletesítésére, műveltsé­gének csiszolására, bővítésére mód és alkalom kínálkozik, hogv ezt a naipi politika fölé emelkedő keresz­tény és nemzeti alapba ágyazva, megbízható és becsületes pillére le­gyen ennek a sok megpróbáltatást szenvedett országnak. Ezt a kisiparosságot nem kell fél­teni, mert helyén van a szíve és tud­ja, hogy nemzetének, hivatásának és önmagának mivel tartozik. Azonban a liberális korszaknak ők az igazi vesztesei s ezért méltányos, hogy az új szociálisabb berendezkedésű vi­lág megszületésénél kellő támoga­tásban' részesüljenek, mert a libera­lizmus színes káprázatából ébredező, kijózanodó társadalom sóikkal tar­tozik a kisiparosságnak s ezt az adósságot törleszteni kell. És ez az áldozat, amelyet megsegítésük eset­leg kíván, nemcsak törlesztésnek lesz jó, hanem gyümölcsöző befek­tetésnek ,is fog bizonyulni. Ezt iga­zolják a korszerű problémákat tár­gyaló előadásokat feszülten figyelő arcok és csillogó szemek, amelyek mint megnyíló termékeny barázdák fogadják a beléjük hulló magot, hogy hálásan és százszorosan fizessen a magvetőnek. Azért tartom időszerűnek mindezt most elmondani, mert előadássoro­zatunkat — amelynek célja a látó­kör tágítása, az eszmék vajúdásában iránymutatás és egy keresztény, nemzeti érzésből fogant világnézet kialakítása — erre a szezonra befe­jeztük. Néhány igen fontos és érde­kes előadás még hátra volna, de nem akarunk a természet rendién erősza­kot elkövetni. Vége a téli hónapok­nak. Megadtuk a léleknek és a szel­lemnek azt, ami megilleti, adjuk meg a fizikumnak is a magáét. Jönnek a szép derűs, tavaszi vasárnap délutá­nok, amikor szabadba vágyódik a nehéz munkában meggörnyedt, a téli hónapok zárt levegőjéből sá­padtra szívott emberi test. Nem akarunk visszaélni a helyzettel, hogy kihasználva a kisiparosság minden elismerést megérdemlő spoiv tán érdeklődését, elvonjuk tőle a friss levegőt, napsugarat, amelyre annyira rászolgált. De a megkezdett munkát folytatni fogjuk, mert bűn lenne albahagyni és a következő téli szezonban többek között műsorra kerülnek az elmaradt előadások is. Itt köszönjük meg ismételten há­lásan azoknak az előadó uraknak a fáradozását, atkák megértették célki­tűzésünket és hívó szavunkra eljöt­tek, hogy adjanak lelki és szellemi kincseikből a kultúrát szomjazó kis­iparosságnak. Ez az igazi testvéri együttérzés és összefogás, amikor a . szerencsésebb helyzetben levő ma- I gyar fáradságot nem sajnálva, oda­áll a gyengébb, a kevésbé szerencsé­sebb helyzetben levő mellé és meg­osztja vele szellemi értékeit azt a hitet vallva, hogy ,,-Noblesse obiige" és Ihogy a kultúra fényét a megosz­tás sokszorozza. Azzal a meggyőződéssel <búcsúzom mindazoktól, akik előadássorozatun­kat érdeklődéssel, figyelemmel kí­sérték és abban vak,milyen formá­ban résztvettek, hogy nem végez­tünk hiábavaló munkát, hacsak egv lépéssel is közelebb jutottunk min­den cselekedetünk végső de n igaz magyar álma: Magyarország felé. És az első lépés lendületéből, szüle­tik a második: a viszontlátásra ősz­szel! Kovács Béla, iptan. isk. ig'.. célja, min­Nagy­R Tiszántúl útügyi problémája került meg­vitatásra a debreceni útügyi nagygyűlésen A sok megpróbáltatáson keresz­tülment Tiszántúl közlekedésügyi és útügyi viszonyai igen sok kívánni­valót hagynak. E kívánságoknak é9 panaszoknak egységes, átfogó pro­gramját fogja megvitatni az a nagy­arányú útügyi értekezlet, amelyet a Magyar Touring Club a debreceni Kereskedelmi és Iparkamarával, va­lamint a Tiszántúli Mezőgazdasági Kamarával karöltve április 24-én, délután 4 órakor rendez meg Debre­cenben a vármegyeháza díszter­mében. Az értekezleten, amelyre kilátásban helyezte részvételét Lázár Andor­igazság üg y mini s zte.r is, Kállay Miklós és Urbán Gáspár országgyűlési képviselők fogják ismertetni azokat az elgondolá­sokat, melyeknek megvalósítása révén a Tiszántúl útügyi problé­máinak megoldása remélhető. Az értekezletet nagy érdeklődé is előzi meg Szabolcsiban is. Visszahozták a Debrecennek kölcsönadott letarit 1 nyíregyházi zsákmánvt Miskolcra, a debrecenit Nyiregyhásárt és a miskolcit Biidapestre vitték eladni Sulyok Gyuláék Beszámoltunk a rendőrségnek ar­ról a sikerült fogásáról, mellyel kéz­rekerít ették Sulyok Gyula fodrász­segédet, az ismert akrobata-betörőt. A rendőrség nagyszerű munkát végzett Sulyok Gyula bűnlajstromá­nak lenyomozásával. Megállapítot­ták, hogy Kismarjay Jánostól több­ezer pengő értékben ellopott tár­gyaknak jelentős része, míg a Váry Szabó Tibor terhére elkövetett ál­kulcsos (betörésen elvitt ezüst­luműcknek 75 százaléka megkerült. Kismarjay 400 pengő értékű rádióját Nyíregyházán találták meg, míg ta­karékbetétkönyvét, melyen 1000 pengőt meghaladó betét volt, miután kivételével nem mertek a rendőrség gyorsan leadott körözése folytán kí­sérletezni, elégette Sulyok és állító­lagos bűntársa. A Váry Szabó Tibor rvillájából el­vitt ezüstneműeket Miskolcon adták el egy ékszerésznek, aki azokat be­olvasztotta. A két nagyszabású betörésen kí­vül egész sereg kerékpárlopást köve­tett el Sulyok Gyula bűntársával együtt. A lopott kerékpárokat Nyír­egyházára hozták és itt értékesítet­ték. Közben rájöttek, hogy jó volna írógépre s bélyegzőre szert tenni, hogy az eladásra kerülő .lopott tár­gyak eredetét könnyebben igazol­hassák. Ekkor lopták ol dr. Erőss Imre ügyvéd -Piac-utcai.irodájából az írógépet,, amit nemsokára Nyíregy­házán értékesítettek 100 pengőért. Ugyancsak Nyíregyházán értékesí­tették a Mairjaytófe ellopott ruha­neműeket is. Ezenkívül nagytfbbszabás'ú betö­rést követtek el Nyíregyházái}; Zsal­lár főhadnagy lakásán s a lopott tár­gyakat egyenesen- az állomásra vit­ték és feladták Miskolcra. Ezen veszített rajta Sulyok Gyula, mert a csomag kiváltásánál «. rendőrség; kézrekerítette. Sulyok Gyula bűntársául nevezete meg Szilágyi András nyíregyházi fiatalembert, aki azonban ártatlan­ságát hangoztatja. Mikor meghallot­ta, hogy ke» esik a detektívek, 'Bereg­darácról, ahol bátyjánál dolgozott, önként jelentkezett. Azt állítja, hogv csiupán egy írógépvételnél ismerke­dett meg Sulyok Gyulával- Ezzel 6zemben a rendőrség a Marljaytól lopott rádiót Szilágyi András egyik rokonánál találta meg. Szilágyi And­rás a gyanúolkok ellenére is ártatlan­ságát hangoztatta s megmaradt állí­tása mellett, hogy nem ő Sulyok APOLLO FILMSZÍNHÁZ Az első előadás mérsékelt helyárakkal Csiitöiiöktől Éjjeli menedékhely Gorkij Maxim műremeke Hétfőtől szerdáig. Nagy újdonság rr &SZ^JHOS (INI I POFONOKAT SÍPJA) Vidám cirkuszi artista törlését Főszereplő J O E B R O W N Ss két szenzációs jazz-zenekar Előadások 5-7-95órakor. t bűtftársa és semmi része az elköve­tett betörésekben és kerékpár­lopásokban. Ravasz trükkel dolgoztak Su­lyokék a lopott tárgyak eladá­sánál. A Debrecenben lopott tárgyakat Nyíregyházán értéke­sítették, a Nyíregyházán lopotta­kat pedig Miskolcon és apróbb részletekben, nehogy gya­núba kerül jtínek. Sulyok Gyula a kihallgatások so­rán végig megmaradt azon állítása mellett, hogy Szilágyi András né­hánv esettől, így a Nyíregyházán Zsallár Béla főhadnagy terhére el­követett betöréstől eltekintve, me­lyet egyedül követett el, valamennyi bűncselekményben benne volt. A debreceni rendőrség Sulyok Gyulát hét napra kapta ki nyomo­zás céljára a nyíregyházi kir, ügyész­ségtől. A hét na.p alatt a detektívek megfeszített munkával lenyomozzák Sulyok összes bűncselekményeit s a kihallgatások befejeztével adják át a nyíregyházi ügyészségnek. — Az emésztőszervek megbetege­déseinek kezelésénél reggelenként éhgyomorra egy-egy pohár termé­szetes ..Ferenc József"-ke9erűvíz abszolút megbízható hashajtó. Az orvosok ajánlják. Megjelent a kosszolgálati jogszabályok gyűjteményében az állami alkalmazottak nyűg ellátására vonatkozó füzet A közszolgálati .jogszabályok egy­séges gyűjteményéinek IV. füzete­ként most hagyta el a sajtót az ál­lami nyugdíjasok és hátrahagyottaik nyugellátására vonatkozó jogszabá­lyok összefoglalása. Ehhez a füzethez is — miként az elsőhöz — Fabinyi Tihamér pénzügyminiszter írt elő­szót. Éppen egy évvel ezelőtt látott nap­világot az egységes gyűjtemény első füzíte, .mely a tényleges szolgálat­•baa álló állami és vármegyei alkal­mazottak illetményeire vonatkozó jogszabályókat foglalta össze. Ez a füzet néhány hó alatt teljésen elfo­gyott és azóta: második kiadást ért. meg, ami bizonyítja, hogv a közszol­gálati jogszabályoknak gyűjteményes összefoglalása sürgős szükségletet elégít ki.. iMost a pénzügyminiszter újabb füsetlben azokat a jogszabályokat adja közre Karikás Miklós dr. mi­miszteri tanácsos és munkatársaik­nak nagy gonddal készült összeállí­tásában, amelyeik az állami nyugdíja-, sok és hátrahagyottak nyugellátására vonatkoznak. A nyugdíjr.jogot 25 év­vel ezelőtt az 1912. évi LXV. tc. sza­bályozta és a letelt negyedszázad alatt <o törvény rendelkezései a szá­mos módosító, kiegészítő és pótló törvény és rendelet révén annyira •módosultak, hogv ma már alig >van olyan rendelkezése, amely teljesen eredeti formájában áldana fenn. Ez­ért volt szükséges a nagyon szöve­vényessé vált nyugellátási szabályo­kat olyain. rendszerbe összefoglalni, amely a tájékozódást megkönnyíti. A gyűjtemény a nyugellátás szem­pontjából az állammal viszonosság­ban álló intézményeknek is útmu­tatóul fog szolgálni és lényegesen meg fogja könnyíteni az autonómiák e tárgyba vágó jogszabályalkotását is. A munka a m. kir. állami nyom­dánál kapható és ára példányonként két pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalom