Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 26-48. szám)

1937-02-16 / 37. szám

oldal SZ

Röőtcsi nmiA? (Triano

n 17.) 1937 február hó 16. vetette el a magántulajdon rendsze* rét. Se a föld, se a termelési eszkö* zök nem mentek át köztulajdonba, nem képeznek nemzeti kollektív va* gyónt. Lehet, hogy nem jól értettem a szónokot, de a „nemzeti kollek* távizmus" kifejezést egymásután is* mételten félremagyarázhatatlanul használta. Ez nagy tévedés és nagy túlzás. Ennek a két államnak berendezke* dése ellen a mi alkotmányossághoz szokott közfelfogásunknak lehetnek igen súlyos kifogásai és ellenveté* 8üi, de ezt a vádat ellenük felhozni alaposam nem lehet. Egyfelől az in* divddualista, liberális falfogás, más* felől a fasiszta és hitlerista, sőt ide rnerem sorozni — a japán világ* szemlélet között az alapvető ellen* tét abban rejlők, hogy a szabadelvű világnézet az emberi élet központjá* ba magát az egyént állítja és pedig a maga emheri méltóságával, sza* badságával és jogaival és az egyén* nek ezt' az egocentrikus helyzetét akként határozza meg, hogy az egyénnek, aki szabadságra szüle* tett. minden szabad; énte, az ő bol* dogulásáért és érvényesüléséért van minden állami és társadalmi beren* dezkedés, amelynek igénybevételérc megilletik őt az összes jogok, igé* nyek, mindaddig, amíg ezen jogok gyakorlata mások hasonló jogkö* rébe nem ütközik. A közélet köz* pontjában tehát az egyén, az ember saját maga áll és körülötte forog a világ. A másik világszemlélet ezt tagad* ja. Eszerint a világtörténelem és az emberiség életének központjában a faj, a nemzet áll! Az egyén a nem* zettel szemben eltörpül. Másodren* dű fogalom. Az egyén boldogulása kívánatos ugyan, de első magának a nemzetnek a sorsa, jövője, boldogu* lása és csak ennek keretén belül és csak addig a határig illetik az egyént a szabadságjogok, ameddig azok az állaimnak, illetve a nemzetnek min* denekfelett álló érdekével nem üt* közndk... Megvallom, nekem ez az utóbbi szemlélet a szebb, az emelkedettebb, a magasahbrendű. Valahogy ez a schoppemhaueri felfogás tűnik ne* keim ideálisabbnak, aki azt tanítja, hogy a nagy mindenségben az egyén semmi és a faj az örökéletű. A hangsúly mindenütt a fajon, a plá* tói ideálon, a típuson, a fogalmon nyugszik és az egyén ennek az örök* életű eszmei fogalomnak, típusnak, magának az örökéletű nemzetnek csak hordozója. Az én életem, az én szabadságom csak másodlagos. Első az én nemzetem. Az én nemze* temnek az élete, jövője, szabadsága, amelyben az egyénnek az élete fel* oldódik. A két felfogás közötti különbsé* get leginkább azzal az immár köz* hellyé vált meghatározással lehet legjobban kifejezni, hogy a szabad* elvű világnézet szerint az egyén és az állam közötti viszonylatban a hang* súly a jogokon, az egyéni méltósá* gon nyugszik, a másik szemlélet sze* rmt pedig a kötelességen ... Nekem vamnak jogaim, de még inkább van* maik kötelességeim és a jogok csak a kötelességek lelkiismeretes teljesí* tése után illetnek engem. Két ellentétes felfogás. Tessék vá* ksztani. Egyik oldalon a saját mél* lóságában és jogaiban kérkedő sza* bad emberpéldány, — a másik olda* Ion az önzetlen és áldozatkész hon* polgár! Én habozás nélkül az utób* bit vallom és azt mondom: Kedves olvasóm! Álljunk be vala* mennyien a sorba! Vállaljuk a ma* gasiztos kötelességteljesítést, a hon* polgára hivatás önkéntes betöltését és hidd el nekem, hogyha mindany* nyi&n áldozatosan alárendeljük ma* guinkat, érdekeiniket, ha kelll, az éle* tünket is a legfőbb törvénynek, a suprema lex*nek, a nemzeti közér* deknek és habozás, méltatlankodás nélkül viseljük terheinket, akikor ebből az egyértelmű, összhangzatos munkából reánk, egyedekre is több jó, több jog és több boldogság fog visszaháramlaini, mintha szánkban folyton a szabadságot, folyton a jo* gokat hangoztatva mindenki, miin* derakor csak arra gondol, hogy mi* nél többet martkolhasson. Az életnek legfőbb célja nem az, hogy az egyén mindenáron boldo* guljon, hanem az, hogy ki*ki hiány* talanul elvégezze kötelességét, be* töltse hivatását és akkor a boldog nemzet kebelébon lesz az egyén is boldogabb, a szabad nemzet kebe* lében lesznek igazán szabad polgá* rok és szabad emberek! A gyakorlati életben nincsenek abszolút igazságok. Einsteinnek se kellett születni annak megállapításához, hogy elvont elvek ritkán valósulnak meg tisztán a mindennapi életben. A minden* napi élet a szükségletek folytán vál* tozó követelményei szerint alakul és akik ezt az életet irányítják, sokszor kerülnek ellentétbe axiómákkal, el* méleti megállapításokkal. Egyéni szabadság, szabadosság, állami érdek, beavatkozás, nemzeti totalitás... a gyakorlatban sokszor keverednek. Nem lehet tisztán se az egyikre, se a másikra építeni. Mind* azok. amiket elmondottam, csak el* méletek. Épúgy, mint ahogy dr. Mu* rányi László is a saját elméleteit, felfogását fejtegette. A gyakorlati élet ezekkel nem sokat törődik. A pillanatnyi hasznosság, helyes cél* szerűség szerint igazodik. Szerintem az a helyes, ha becsiile* tes emberek, becsületesen kormá* nyozzák a közéletet. És az a helyes, ha meggyőződéses embereik tiszte* letben tartva a mások ellentétes fel* fogásait, igyekeznek egymás megér* téséne és a közös sorsban egymás szeretetteljes támogatására. Nem az elv a fő és nem az, hogy kinek van elmélet szerint igazsága, hanem az, hogy tiszta legyen a köz* élet, hogy a jók érvényesüljenek, hogy legyen, aki megvédi a gyengét, hogy a nagy ellentétek lehetőleg ki* egyenlítődjenek. Az elméleten az* után rágódjanak a tudósok és rá* érő időmilliomosok. Volt a beszédnek egy része, mely* ben a szónok megállapította, hogy a mai kor súlyos gazdasági és politikai zavarait főként a technika túltenigé* se idézte elő. Nagyon szerettem volna, ha ezzel a kérdéssel nemcsak úgy mellékesen, hanem bővebben foglalkozott volna, mert szerény nézetem szerint ez a tényező min* dennél fontosabb és végzetesebb szerepet játszik a világfelfordulás* ban. Nem az elvek, nem az ellenté* tes világnézetek a fő*fő károkozók, hanem a túlhajtott gyáripari racio* nalizmus, amely miatt 40 ..úllió em« ber áll munka és mindennapi kenyér nélkül a hozzátartozókkal együtt. Ezt tessék valamiképpen meg* rendszabályozni. Mit bánom én, hogy miféle eszközökkel. Legyen az állami intervenció, nemzetiközi meg* egyezés, parancsszó, vagy szabad megállapodás; az a fő. hogy megcsi* nálják, mert ahogy ezt már annyi* szór kifejtettem és bebizonyítot* tam, addig nem lesz a világon újra béke, nyugalom, rend, — megelége* dés és boldogság, amíg az a 80 mii* lió ember megint nem fog a normá* lis, helyes közgazdasági életbe be* lekapcsolódni, amíg az a 80 millió ember nem fog megint emberhez méltó életet kezdeni és emberhez méltó sorsban részesülni! Szent meggyőződésem, hogy itt van a baj* nak a főfészke! Ha ezt kiküszöbö* lik, ha ezt megváltó bölcsességgel megszüntetik, akkor mindaz, amit dr. Murányi László barátom elmon* dott és mindaz, amiket én itt leír* tam, mind*mind igen mellékes dolog lesz, csak teoretikus fejtegetés leszi Akkor minden kínos ellentét és szenvedés megszűnik és jobb idő virrad az emberiségre! Szegénv hazánkra is és mindany* nyiunkra! Dr. Sasi Szabó László A Népfőiskolán február 11-én dr. Becker József és dr. Gacsály Sándor tartottak előadást A Népszerű Főiskolai Tanfolyam egy heti szünetelés után 11-én újból megkezdte működését. Ezúttal még nem érintett témakörökre hivta fel a közönség érdeklődését, a jog és a testnevelés világára, korunk két mozgató erejére s igy a két előadás már témájánál fogva is megérdemelte volna, hogy nagyobb közönség honorálja. Ezt azonban a két előadó személyével is le kell szögeenünk, akik előadásuk érdekességével, tanulságos elmefuttatásukkal és a téma teljes kiaknázásával méltán egészítették ki a különben is magas színvonala előadások eddigi sorát. A két előadás tartalmát a következőkben adjuk: Dr. Backer József ügyvéd: „A büntetőjog átalakulása" címen tartott előadást. Előadásának elején foglalkozott azokkal a ténye* zőkkel, amelyek az utolsó évtizedek alatt hatással voltak az anyagi bün* tetőjogra. Részletesen ismertetett egyes büntetőjogi alapfogalmakat, így a bűncselekményt a bűntettes, a bűnösség, a beszámítás fogalmait, kitérve arra, hogy a kriminológiai kutatások és eredmények ezen fo* galmak tisztázására és az anyagi büntetőjog fejlődésére milyen ha* tással voltak. Ismertette a kriminál* politika, a bűnözés elleni küzdelem és védekezés tudománya célkitűzé* seit és eredményeit, ezekkel az ered* ményekkel kapcsolatban részletesen foglalkozott a gyermekvédelemmel, a fiatalkorúakkal, a közveszélyes Alkalmi vétel! 2 darab Remiogton portable használt, jó állapotban olcsón eladó Dicker Gyula cégnél, Városháza. Telefonszám 3-18. — Aki friss és munkaképes akar lenni és el alkarja kerülni, hogy" ke* mény legyen a széke, emésztése meg legyen zavarva, folyton fájjon a feje és a bőre tele legyen mindenféle p&t* tanásokkal, az igyák hetenként egy* szer*kétszer reggelizés előtt egy pohár természetes „Ferenc Józsefeké* serűvizet. Az orvosok ajánlják. munkakerülőkkel, a büntetés félté* teles feMüggesztésévei, a megrögzött bűntettesekikel, az ítélethozatal mel* íőzésóvél (T. e. 125. §.). Előadása végén hangsúlyozta, hogy a bünte* tőjog nem elvont tudomány, a kri* minálpoilitika, a bűnözés elleni vé* defcezés ma már elsősorban nem a megtorlást, hanem a megelőzést tűzte ki feladatául és ezért küzd az erkölcsi, vallási élet tisztaságáért, a gyermekért, a családért, a szociális problémák megoldásáért, mert mi* nél mélyebbre süllyed egy ország az erkölcstelenség, a viallástalanság stb. fertőjébe, annál nagyobb a bűnözők száma és ha meg akarjuk előzni a bűnözést, úgy elsősorban ezek ellen kell fölvenni a harcot. Gacsály Sándor dr. a sportról és a művelődésről beszélt. Először korunk sportszenvedélyé* nek genezisét tárta fel. Rámutatott arra, hogy a 19. század túlzott intel* lektuálizmusára bekövetkezett visz* szahatás, a kapitalizmus egész®égte* len életformái, a háború hatása, egy újabb háború veszedelme, a dikta* túrák sportpolitikája és végül az ember lappangó harcias ösztönei mind hozzájárultak ahhoz, hogy a sport a mi életünkben mind nagyobb és nagyobb szerephez jusson. Ezután megvizsgálta a normális testedzés hatását testi, értelmi és er* kölcsi vonatkozásban, majd a veT* senysportolással kapcsolatos kultu* rális problémákat analizálta, fi gye* lembe véve mindazt, ami e kérdés* sel kapcsolatban pro és kontra fe

1!* hozható. Dohányszerződés b'anketta kapható a Nyirvidék - Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalában, Bethlenutca 1. Telefon 77. Szabolcsban is érdekűdnek a Cserveny örökség után Cserveny József, egy Antwer* penbe szakadt hazánkfia érdekes megkeresést intézett a magyar rend* őrfőkapitánysághoz. Elmondja meg* keresésében, hogy 1918*ban Hollan* diába került, ahol milliomos lett. Most már öregszik és szeretné, ha vagyonának méltó örököst találna. Volt egy rokona, egy Cserveny Margit nevű leány, akit nem tudott kivinni magával Hollandiába, hanem Budapestien, a Dohány*uteában he* lyezte el a házmesternél. Kéri a rendőrséget, kutassa fel ezt a Cser* vény Margitot. Budapesten nyomoz* tak is a milliomosjelölt Margit után, de hasztalan és így került az ügy-a vidéki érdeklődés

1 középpontjáig. Már Szabolcsból is jelentkezett egy Cserveny*leány, de vele együtt vagy négysöt Cservenka és Cserveny tart igényt a milliókra. A jelölték érdeklődve lesik, mi lesz a döntése a milliomos antwerperai Cserveny bácsinak. • l

>