Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1937 (5. évfolyam, 1-25. szám)

1937-01-05 / 3. szám

JSÍYÍRTODÉK J*aus*i MlRLlkP (Trianon 17.

) 1937 január hó 5. Estélyi harisnyák gyönyörű színekben nagy választékban Hadár József divatáruházában, Lichtenberg cipörüllet melett. Hajszálvékony G. F. B. és Hellas erőa szálú tánchoz, szines sarkú. Estélyi retikülők, strass csatt, klips és virág. Pissser yános irja: «A. gazdáé csak a munka)) Levelet hozott címemre a posta. •Bujról ír Tótih Péter gazda, hogv els olvasta a Nyirvidéksbetíi, megjelent cikket. „Adósságok" volt a címe és ehhez fűz igen okos és megszívles lésire méltó megj egyzósokot. Leírja levelében, hogy 1938—29= hon az értékek oly magasan álltak, hogy 1200—1500 pengő ás volt a földntík kishaldja, amelyeit szívesen vásáralit meg a gazda, hiszen akkor a bankok , szinte tukmálták rája a pénzt". Nem is lehetett bűnmctk vagy könnyelműségnek vonná a gazdától, hogy földet vett, amikor azt a békés ben is így csinálta, ha kölcsönt ka* pott, hogy „öreg napjaira legyen, hacsak szerény megélhet őségé, hisz nekije ez lein ne a nyugdíja". De 1930sra (kedve, a búza, a krumpli eh fagyott és nemhogy pénzt tudtak volna kapni a földiből, de még vető? mag sem volt. Akkor a többtonmelés jelszava mellett adott az állam vető* magkölcsönt, amiből azonban .inkább kár származott és jolbb ilett volna vetetlenül hagyni a földet, mert utóbb a terményárak leestek a ihar* mad;negyedrészre és a kölcsön . ott* maradt a gazdák nyakán. Az állam a védettséggel segített, de ebből is sokan kimaradtak, aki* ket utólag is ibe kellene venni, mert: „... ki félrevezetés, ki járatlansága, kinek tudomása se volt rófla" — kis maradtak, pedig egyforma gyerme* kei lennének a hazának. A kamatos kat is alig tudják fizetni, a töke, az mindig marad, holott már a sok kas mattal a tőkét egyszer ki ds fizették, mégis könyörtelenek a bankok, kes vés késésnél óvatolnak, perelnek, sőt árvereztetnek is. „Már pedig az osztó igazság az lenne, hogy ezt a válságos helyzetet a hitelező is érezs né, Íbiszen — szerintem — mindig a földet és terményei árát kellene vens mi alapul, tehát most a bank is les szállíthatná az adott pénat 50%sra, így is nyereségük lenne, .mert 3—4 annyit vehet annyiért, mint akkor adott egy hold földre: ennyivel gaz* dagaihbaik." Számítást is tesz Tóth Péter uram, mely szerint, ha valaki tehermentes 10 holdjához vett 5 holdat, kölcsön* pénzből, aikkor most a 15 hold sem fedezné a tartozását és a gazdának semmije som maradna. A 15%*os kamatos pénzzel úgy állt a helyzet, hogy egy hold föld után fizetett kas mat és váltóra 192 pengőt, a termés ee megérfc 22 pengőt, így ráfizetett 170 pengőt. Ezt pótolta a tehermens tes volt föld termésével, de mégis elmaradt adójával, kamatjával, mas ga pedig koplalt. Tovább is számít és azt .mondja, hogy: „...kinek mennyi földértéket takar adóssága, azért a gazdát meg se kellene adózs taitnü, hisz az nem a gazdának tes rem". Ezt az adót fiizesse a bank, mert neki terem a föld. „... a gazdáé csak a munka és nem győz annyit dolgozni, hogy a bankokat kielégíts se csak a kamatokkal." „Nem túls zás, de most az adós gazda nagyobb robot alatt van, mint robotvilágban a zsellér, mert ezek munkálták aks kor földesuruk földjét, igaz, de nes kiek is volt (rendes megélhetések, még szereztek is." így ír tovább: „...a .mai állapot az adós gazda és a bankok között nem egészséges és ha hamarosan nem jő segítség, az adós gazdának nemhogy megélhetése, nyugdíja lens ne, de talpa alól kicsúszik a föld. már idáig ás sok ott van és így jut uz ősi föld idegen kezekre, akiknek egy kapavágások sincs rajta, se egy szem verítéke: a gazda pedig földöns futóvá lesz családostól együtt." „His szen az egykézés és számtalan ön* gyilkosság is azért van, hogy mentse meg utódját és magát a nyomortól." Még az elismerés hangján szól Tóth Péter gazda, amely cikkünket méltatja, kérve, hogv terjesszük az ő panaszát és elgondolását is. A levél, az önmagáért, szeretteiért és magyar testvéreiért aggódó mas gya.r ember lelki világát tükrözi viszs sza. Gondosan, az eke szarvától és az ásó és kapától kérgesre dolgos zott kéznek, apró finam vonásokkal megírt levél megérdemelné, hogy oda tegyüik azoknak asztalára, akik a magyar gazdasorsnak miem teljes ismerői, hogy abból lássák, minő verítékes munkával robotol a mas gyair gazda azért, mert ma szentebb a töke, a mammon, mint a magyar i zziadságcsepp ekkel megszentelt munka, amely éppen a tőke szolgás latában fáradozik. Hallgassák meg a tőke urai e levél tartalmát és könnyítsenek az adós magyarok sorsán, amíg nem késő! Egy 25 méteres szakadékban gyanús körülmények között haltai találtak egy gazdálkodót A Tarpa község határában, a sző= lőhegyen levő kőbányában borzals inasan összeroncsolt holttestet talál* taik. Debreczeni Endre 43 éves, jós módú tarpaii gazda holtteste feküdt a kőbánya mélyén. Debreczeni valós 6zínűleg a bánya 25 méter magas meredek faláról zuhant a mélybe. A bányát szőlőskertek veszik körül. Annak a falinak a tetején, melynek tövében a holttestet találták, egy keskeny gyalogút vezet, erről az úts ró.1 zuhant vagy taszították le a gazs dálkodót. A csendőrség és a kiszállt ügyészségi megbízott erélyes nyoimos zást indított a baleset okának fel* derítésére, mert az a gyanú merült fel, hogy nem véletlen baleset okozs ta a gazda tragikus halálát. Debres czeni — alki másodszor nősült, — feleségével és egy pár ismerősével este kiment a szőlőhegyre, ott az egyik présházban megvacsoráztak, majd feleségével eltávozott, hogy a saját pincéjéből bort hozzon egy korsóba. Pincéjéből kijövet, felesés gével — annak vaillomása szerint — felmentek a hegy tetején, a bánya szélén levő egyik (borházba, ahonnan világosság látszott. Fel is mentek, de ott senkit sem találtak. Az aszs szony szerint összevesztek, miire a férje pofonütötte. Erre ő otthagyta az urát. Hogy mi törtémit férjével azután, arról többet nem tud. Máss nap reggel keresésére indultak és Debreczenit holtan találták meg. fos dekás, hogy míg a gazda fejét, lábát összezúzta, oldalán tátongó seb volt, addig a boros kancsó mellette állt teljes épségben, dugója pedig íenns maradt a szakadék szélén. A halált koponyatörés és elvérzés okozta. Azók állítása szerint, akik Debres czenivel töltötték az estét, a gazda nem volt berúgva, mikor tőlük eltás vozott, a bor a korsóban is benne volt, így az a gyanú merült fel, hogy nem véletlen baleset okozta a szes rencsétlen ember borzírtihas halálát. Eltemették Sipőcz Jenőt Nagy részvét kísérte utolsó útjás ra Sipőcz Jenőt, Budapest székesfős város polgármesterét. Sipőcz Jenő hamvait a ma reggeli órákban a Kes repesisúti temető halottasházából a •lipótvárosi bazilika elé szállították, felravatailozták s ininen temették el. A temetésen megjelent a kormánys nak a fővárosban időző valamennyi tagja, a főváros politikai, társadalmi, gazdasági életének valamennyi szás mottevő képviselője. Az egyházi szertartás utáimSzendy Károly vett búcsút a főváros nevés ben az elhunyttól s megindult a mes net a Kerepesiistemető felé, ahol Lies ber Endre és Borvendég Ferenc sírs jai közelében helyezték örök nyugas lomra a főváros első polgárát. APOLLO FILMSZÍNHÁZ Az évad legújabb és legjobb magyar filmje TOMI A megfagyott gyermek óriás siker mellett folytatja diadalmas útját Az első első előadás mérsékelt kelyárakkal Jön ÉRETTSÉGI Simoné Simon Az évad legújabb és legjobb magyar filmje TOMI A megfagyott gyermek óriás siker mellett folytatja diadalmas útját Előadások mindennap 3, 5, 7 és 9 órakor. — öregemberek betegségeinél és neuraszténiások bajainál, kiváltkép, ha azok renyhe béliműködéssel és megzavart emésztéssel állanak öszs szöfüggésben, akkor reggelenként egysegy pohár természetes ,,Ferenc József"akeserűvíz sokszor igazi jótés tömény! Az orvosok ajánlják. Holnap lesz a Nőegylet nagybálja a Koronában Holnap, január 5*én a jóság oltá* rán áldoz Nyíregyháza közönsége. A Jótékony Nőegylet tartja ezen a napon hagyományos nagy bálját, amelyen találkozót ad egymásnak a város minden' tényezője, hogy kifes jezésire juttassa azonosságát a több mint nyolcvan 'esztendős egyesület nemes törekvéseivel. A nöegyleti bá* lak vallamikor a lányos házak szen* zációi voltak. Ezeken a bálokon mu* tatták be a tán.oos életsoiba serdülő fiatal leányokat a társasági élet nagy nyilvánossága előtt. A régii Nyirvi* dók, mint legnagyobb társadalmi eseményt könyvelte el évről évre a reuniót, de ez nem is volt túlzás. Az elismerés, amellyel a Nőegylet tevé* kenységet méltatták, igaz szíviükbőt fakadt és nem kellett mondvacsinált díszítő jelzőket keresnie az újság* íróknak, amikoir a színes, hangula* tos, kedves mozzanatökbain gazdag társasági eseményről beszámolót írs taik. A legszebb volt ezen az estén mindig a társadalom összefogása egy közös nagy cél érdekében. A Játé* koiny Nőegylet keltette éLetre, ő iss tápolta a Nőipariskolát, ezt az érdé* mekfoen gazdag, szociális célokat szolgáló intézményt. Mindenki tud* ta, hogy ennek az iskolának segítése nagy társadalmi érdek és nem volt egyetlen úri család sem a városban, sőt a közeli könnyekben sem, amely otthon maradt volna a legszebb bál* ról, a nöegyleti reunió.róL Mindenkor ezen az estén fejező* dött ki határozottan a katonai és polgári társadalom összetartása. Ott voltak a nöegyleti bálon a helyőrség tisztjei teljes számmal. A felekezeti béke is itt nyert cselekvésben is bá* zonyítékot, mert egy felekezet sem vonta ki soha magát az estén való megjelenés alól. így kell ennek len* nie ,ma is. A január 5. ma is a szívek nagy dátuma, a családok és a társa* dalom, az összetartás és jót cselek* vés szimboLikus napja. Azóta sok egyesület végzá a jótékonyságnak azt a munkakörét, amelyet valami* kor a Nőegylet egyedül idézett, de ennek így is kell lennie, hisz sokkal több a szegény a jóval nagyobb vá* roslban. A Nőegylet azonban meg* maradt összefogó, összekapcsoló erőnek, a nöegyleti bál pedig eme összefogás dokumetnitálójának. Szo* hor Pálné elnöknő és a tisztikar lels kes női gárdája nem is fog csalódni a város közönségében, hisz bármers re járunk, ma mindenki a holnapi magy bálról, a nöegyleti táncestről beszél. Ha eladni vagy venni akar — hir* desse a Nyirvidék=Szabolcsi Hirlap* ban.