Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 276-299. szám)

1936-12-01 / 276. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza, 958 december 1 *$g y? * / (Jrmnon 17.) éT(olTarai 276 mu ..am, Keütt JiYIKSflDEK n Zabolcsi hirIAP §8f®kesatőség ás kiadóhivatal Bethíen-utca í. Pístaatakarékí csekktóám 47139. Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP ^ Előfizetés í hóra 2*50 P. Negyedévre 7*50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Adósságok Irta Pisszer János Gróf Széchenyi István tanításai óta tudjuk jobban, hogy hitel néil; kül nincsen gazdasági ölet. Amióta pedig az 1931. évi bankzárlat beibizo; nyitotta, hogy a hitelt megszüntetni is lőhet, azóta a gyakorlatiban ,is lát? juk, miként lehet a nemzetgazdasá; got tönkretenni a hi telmegvonósok; kai és a pénzszűkítéssel. 1931 olőtt csak úgy ontották a pénzintézetek a hitelt, hogy még vé* dekezni is alig lehetett ellene. A kö; zületvezietők előszobáiból kituszkolni a pénzkínáló ügynököket külön fás radtság volt. A magánosok, ha be; szédültek valamely pénzintézetbe, csaik ámultaik és bámultak, hogy miily koriátüanul áll rendelkezésükre a hi; tel és kínálvaskínálják azt. Ilyen nagy tülekedéssel sikerült nvaikig belemerül,nie: államnak, vár; megyéinek, Városoknak és községek; nek, egyházaiknak, egyesületeknelk és főként magánosoknak az adósságnak ma már beláthatatlan fenekű tenge; rébe. Benne is vannak. A hinár kö= riilfamta tagjaikat, egész testüket. De még a kötelet' is a nyakukba vert; ték 1931;ben. Azóta hiába,való, sőt rosszabb minden évieké lés. Azóta nagyot fordult a pénzvilág. A küllőidtől háromnegyedrésziben kapott és itt közvetített adósságok hitelleveleit a külföldön el kezdték kótyavetyélni. Zuhant az értékük le egészen 6—8—10—15 százalékig, így lehetett vásárolna őket. Ezt mondta maga Hegedűs Lóránt dr. Í9, aki pedig érti a szakmáját! Azután elkezdett „megbolondulni" a világ. Az USA, a brit világbirodalom, Amerika az észaiki jegestengertől a déliig, Ausztrália stb., az aranyak; pot elhagyott államok, a maguk „jó" pénzét devalválták. Ezek versengtdk az , ,aranyalapos" államokkal, míg; nem ezek sokja is meggondolta a dolgot, szintén „megőrült" és deval; vált. Egyfelől tehát a külföldii tőzsdén, másfelől a delvalvációm olvadt le a külföldi adósság. Szigorúan tilos volt értékpapírokat behozni, mégis 1936 tavaszán „nosztrifíiikáltunk", mert az adósságlevelek — az a jó Isten csak a megmondhatója, hogy miként — legnagyobb részében már hazai bír; tokosok kezében voltak. Furcsa, de így van. Megszűntünk adósai lenni a külföldnek, „legnagyobb részben" csak a belföldi adóslevél;birtokosok adósiai vagyunk. Annáik a 4000 millió pengős belső adósságnak pedig, amely a külföldről származott há; ronunegyed részében, ez a része po; tom 10—15 százalékra „devalváló; dott". Börzén és valutadevalváláson át. Ezt tagadni nem lehet! Mégis mit látunk? Azt, hogy közű; letek, egyházak, egyesületeik, magá; no&oik éppen annyi pengővel tartóz; nak ma is, mintha semmi, de semmi sem történt'volna ezen a nagyvilá; gon. De hát akkor ki és kik „birto; koljáik" a köztben elért mérhetetlen ruagy nyereséget moat, amikor azok A kormányzó bécsi látogatása Az osztrák főváros felett napok óta borús volt az égbolt. Ma hajnal; ban a borulásból sűrű hóesés lett s olyan kedvezőtlenné fordult az idő; járás, hogy a ma délelőttre terve; zett díszmenetet is el kellett halasz; tani. A bécsi helyőrség már a kora reggeli óráklban elindult a lakta; nyákból, hogy a díszszemlére feláll; jon a körúton és a Ferenc József rakparton. A katonasággal szemben levő útvonalon pedig a közönség tízezrei helyezkedteik el. A katonai szemlén a kormányzó Miklas szövetségi elnökkel jelent meg s a rossz időre való figyelemmel a szemlét gépkocsin ejtették meg. Amikor a kormányzó kocsija fel; tűnt, a csapatparancsnokok vigyázz;t vezényeltek s az egybegyűlt közön; ség meleg ünneplésben részesítette a kormányzót. A szemile megejtése után kellett volna következnie a díszmenetnek, ez azonban elmaradt. A kormányzó több kitüntetést adott az osztrák katonai és méltóságok viselőinek. r,i Genfben is sürgetik a békeszerződések revízióját A revízió kérdésének és a külön; böző békeszerződések felülvúzsgálá; sára Genfben alakult nemzeti egye; süiés bizottsága tegnap ülést tartott. A bizottság elnöke hevesen .kikelt a Népszövetségben uralkodó szellem ellen. A Népszövetség még mindig fentartja a győzők és a legyőzöttek közötti ostoba különbségtételt. Rosszhiszemű eljárás az, mondotta Oiltiramon elnök, ha nem akarják tu; domásul venni, hogy nagy népcso; portokat csatoltak el indokolatlanul és igazságtalanul olyan államokhoz, mint amilyen fiktív állam a csehszlo; vák köztársaság is, amely valójában - nem más, mint a kommunizmus nyu; I gatra kitolt- végvára. Anglia nem csatlakozik a szovjethez A nemzetközi politikai életben élénk figyelemmel kísérik a német— japán egyezmény fejleményeit. Ang; lia — mint azt az Observer írja — nem emelte föl a szavát az egyez; mény ellen. Anglia nem óhajt 9em; mákén sem csatlakozni ahhoz az államszövetséghez, amely egyfelől a francia—szovjet, másfelől a cseh— szovjet szerződést hozta létre. Ang; lia jól látja, hogy végzetes és egy; ben az őrültség útja az, amelyre ez a két állam a szovjettel való szövetség által lépett. December 4-re összehívják a népszövetségi tanács ülését A nemzetközi politikai életben nagy feltűnést keltett a valenciai vö; rös kormánynak az a lépése, ame; lyet a Népszövetség összehívása ér; dekében tett. A valenciai kormány lépése óta Genf és London között állandó telefonösszeköttetés van. A tárgyalások eredménye az lett, hogy | a Népszövetségi Tanács ülését az alapoikmány 11. szakasza alapján össze kell hívni s meg is történt már az (intézkedés az ülésnek 4;ikére vagy Síkére való összehívása érdé; kében. Az intézkedés nagy megdöbbenést keltett mindenfelé. A délamerikai ál; iamok közül éppen azok, amelyek a Népszövetség tanácsának tagjai, eU határozták, hogy válaszul elismerik a spanyol nemzeti kormányt. A Daily Telegraph szerint az an; gci kormányt (is nagyon súlyosan aggasztja a tanácsülés összehívása. Londoni vélemény szerint a szovjet ezzel cs.elt vetett a Népszövetség elé s legfeljebb azt érik el az ülés; sel, hogy Németország és Olaszor; szág (kilépnek az úgynevezett semle; gességii bizottságból. Mussolini januárban Budapestre jön A Presse római tudósítója jelenti, hogy Mussolini január második felé; ben nagyobb látogató körútra indul. Ütja egyenesen Budapestire vezet, innen Bécsbe, majd onnan Mün; chenibe megy. A müncheni tanácsko; zás után tisztelgő látogatást tesz Berchtlesgadeinfoen Hitler Adolf biro; dalma elnök;kancelláirnái. I nagyváradi premontreiek sérelme A nagyváradi premontrei rendlhá* zat és egyéb vagyonát a román állam lefoglalta. A rendház Bledea Vasil ügyvédet bízta meg azzal, hogy ügyét képviselje a bíróságok eíőtt. A román ügyvédet azóta, hogy a megbízatást elvállalta, annyi zakla; tásmak tették ki, hogy kénytelen volt exisztienciális okok miatt a megbíza; tást visszaadni. Gyöngyös képviselője Temesváry Imre Ma délben járt le a gyöngyösi ke; rülatben az ajánlásdk beadásának határideje. Minthogy ma délig csak Temesváry Imre ajánlóíveit nyújtót'* ták be, a kerület képviselője ő lesz. A választás eredményét december 8;án hirdeti ki a válliasztásd elnök. R világ bauxit termelése A világ bauxitítermelése az elmúlt évben másfélmillió tonna volt. Ma; gyarország Amerika és Franciaor; szág mögött a harmadik helyen áll a termelésben. Időjárás Borult, ködös idő, több helyen, fő; lég az ország északi részein havazás, a hegyekiben élénk Légáramlás vár; ható. A hőmérséklet nem változik lényegesen. a potom pénzeken hazasíbolt adós; levélek, a hivatalos lap szerint 90— 94 százaiélkon állanak? Miért nem „devalválják" az adósságtöket a kö; izületeknél, egyházaiknál, egyesületek; nél, magánosoknál egyaránt? Kiknek érdeke az, hogy csonka hazánk nem; zetgazdasági még mindig nyögje a konjunkturális adósságokat és 100 százalékban? Miféle érdek az, hogy éppen az adósságok miatt kelljen a tisztviselői fizetéseket 40 százalékkal alacsonyabban tartani, a magas adó; kat változatlanul meghagyni és emellett is deficites

1 közületi költség; vetésekkel dolgozni, közmunka; hiányt fentiartani, a munkanélkülisé; get állandósítani, az életstandardot a legmélyebb ponton tartana. Miféle érdek ez? Kétségtelen, hogy ez az állapot ? nem tartható fenn tovább. Küzdünk — látszólag — a bolsevizmus eülan, de annak melegágyát, a kareset; hiányt fentartjuk. Jó ez? Kell ez? Ahelyett, hogy nemzetgazdaságunk rákfenéjét, pusztító nyavalyáját, az adósságokat recionálisan Tandeznőlk úgy, ahogyan azt lehet, károtk oko; zása nélkül, ahogyan kell, a nyomor vámszedésének megszünteté&évdl, a bolsevizmus tápláló anyagának kikü; szöbölésével. Jó lenne, már ezen is gondolkodni és az adósságokat oda lemérsékelni, ahol azok valóságos értéke van, ahex va „valorizálni" kell! •Ne tekintsük ezt a kérdést a „nonchalance" szemüvegén!