Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 225-251. szám)

1936-10-04 / 228. szám

14. oldal C^JMYÍRVIDÉK ^ .

S"ABOLCSI HIRLAF HIRLAP (Trianon 17.) 1936 októbe

r 4. Szövet-, szőnyeg- és kelengyeárukban nagy választék található SZABOTTAR ! | TAKARÉKOSSÁG! j Hartos Lajosnál 7 akar ék-palota. CSABAI ISTVÁN ÍRJA: A szabolcsi futóhomok orvossága sok takarmány Hirdetmény A futóhomokos talajok egyetlen és nagy hibája, hogy nincsen ben* nük humusz, másszóval televény. Pedig a talaj televénytartalma nagy* ban fokozza annak vízfoghatóságát. Vízfoghatóság alatt értjük a talaj* nak azt a tulajdonságát, melynek révén a belekerült csapadékot szem* cséi között megtartja, annak a mély* beszivárgását megakadályozza. Mi* vei pedig a növények számára oly fontos tápanyagok mind vízben oldhatók, így ezek a vízzel együtt oly mélyre szivárognak, hogy a nö* vények nagyrésze gyökereivel azt el nem érheti. Ha a talajnak fokozni tudjuk a .vízfoghatóságát, akkor a rögöcskékben raktározott vízzel együtt raktározni tudjuk a feloldott tápanyagokat is. Tehát a televény szaporítása a talajban igen fontos. Most az a kérdés, hogy mivel tudjuk a televényt szaporítani? A felelet egyszerű, minél több korhadó nővé* nyi és állati termékeknek a talajba juttatásával. Ez elérhető az istálló* trágyázással, a zöldtrágyázással, a nyers szalmázással és így tovább. Legtöbb humuszt az istállótrágyá* •va.1 juttathatjuk a talajba. Azonban honnan vegyen elegendő istállótrá* gyát az a gazda, akinek egy pár lo* va vagy két tehene «van? Az ilyen gazdának elegendő állata mindaddig nem lesz, míg több állat takarmá* nyozásához szükséges takarmányt elő nem tudja állítani. Mert örök igazság az, hogy sok jó takarmány — sok állat, sok állat — sok trágya, sok trágya — nagvtermés. Tehát a közmondásban felsorolt termelési programot csak úgy tudjuk megva* lósítani, ha annak első feltételét, a sok jó takarmányt előállítjuk. Csak* hogy a takarmány előállítása nem olyan egyszerű munka, mint a rozs termelése például. A földet megszán* tom, elvetem bele a rozsot, megvá* rom, míg megérik, learatom, elcsé* pelem és készen van a termelési munkám. A takarmányok termesz* lése már sokkal több munkát kíván. Különösen gondos munkát igényel a kaszálás után, mikor is azt szé* nává akarjuk szárítani. Mert hiába adott az Isten jó időt, szép ter* mést, ha nem vagyunk ügyesek, mind kárbeveszhet a szárítási mun* kák helytelen végzése miatt. A ta* karmánykaszálás időpontjául igye* kezzünk olyan napot kiválasztani, amikor előreláthatólag az időjárás 2—3 napig szép derült, napos lesz. Ilyenkor a lekaszált zöld növényzet a meleg napsütésben egy*kettőre megtfonnyad, csakhamar megszárad. Színe szép zöld marad. Az volna a jó, ha a szárítás olyan gyorsan tör* ténhetne, hogy a széna a villa he* gyén száradna meg. A száradó szé* nának legnagyobb ellensége az eső, ami a szénát, hogy mondani szokták, kilúgozza. 'Ez a „kilúgozás" olyan módon történik a valóságban, hogv a már elhaló, féligmeddig kiszáradt növényi sejt az eső vizéből teleszív* ja magát, újra életre kel. Él, léleg* zik, a sejtben levő tápanyagokat eh* hez felhasználja. Azonban a szár el -van vágva, a talajból utánpótlás nem jöhet, tehát az esőtől felfrissült sejt saját testét éli fel, ami által a nö* vény takarmányértékét, tápértékét nagyban csökkenti. De nemcsak így csökkenhet egy takarmány tápanyagértéke, hanem különösen a lucernánál, lóherénél a levélpergés által előidézett veszte* ség akkora lehet, hogy a szénánkat teljesen értéktelenné teheti. Ezt a levélpergést úgy tudjuk megakadá* lyozni, hogy a szénával nagyon óva* tosan bánunk. Annak forgatását csak hajnalban vagy este, harmatos időben végezzük, mikor a széna meg van vonódva. Ugyanígy kell el* járnunk a behordáskor is. Kazalba azonban c&ak teljesen száraz szénát tehetünk. Ilyenkor, ha nem rakjuk a szénát kíméletesen, bizony nagy levélpergésre számíthatunk. És ha minden igyekezetünk ellenére meg van a levélpergés, akkor sem szabad a lehullott, takarmányozás szem* pontjából nagyon értékes leveleket a kazal körül földbe taposnunk, ha* nem azt összegyűjtve, nagyon jól felhasználhatjuk minden állat ta* karmányo ásánál. Igy teheneknél, ökröknél ovaknál a pácba keverve, sertések a moslékba áztatva. Csakhogy a felsorolt védelmi in* tézkedések, munkák több fáradsá* got kívánnak, mint a fent vázolt rozstermés, ettől pedig nagyon sok gazda idegenkedik. Majd ha a köztu* datba átmegy, hogy a takarmány termesztésével járó kis munkatöbb* let bőségesen meghozza gyümölcsét, akkor láthatunk csak komolyan hozzá vármegyénk területének nagy részét kitevő homokos területének megjavításához. Nyiregyháza megyei váro3 faiskolájában szerezheti be legelőnyösebben törpe és félmagastörzsü gyümölcsfa, diszfa, díszcserje és fenyőket, fajtaazonos, betegségmentes minőségben. Árjegyzéket díjtalanul bérmentve küld. Nagyobb vételnél külön ajánlatot adunk. Nyiregyháza, 1936, szeptember 7. 5x Városi kertgazdaság. A Nyirvizszabályzó társulat elnökétől 855—1936. sz. MEGHÍVÁS A Nyírvíz Szabályzó Társulat érdekeltségét a f. évi október 15-én d. e. 11 órakor Nyíregyházán, a társulat hivatalos helyiségében tartandó rendes közgyűlésére tisztelettel meghívom. TÁRGYSOROZAT: Elnöki előterjesztés. 1. Miniszteri leiratok. 2. Az 1935. évi zárszámadás és a számvizsgáló bizottság jelentese. (A számvizsgálatról felvett jegyzőkönyv és a zárszámadás a közgyü lés megelőző 15 napön át a társulati hivatalban közszemlére van kitéve).! 3. Az 1937. évi költségelőirányzat megállapítása. 4 Időszaki ügyek a társulati ügyek állásáról. 5. A gátvédelmi és csatornafenntartási szabályzat módosítása. 6. A tisztviselői nyugdijszabályzat módosítása. 7. Uj hid és a csatorna építése ügyében benyújtott kérelmek. 8. Az 1936. évi számadás megvizsgálására kiküldendő számvizsgáló bizottság megválasztása. 9. A Tisza-Dunavölgyi Társulat közgyűlésére a társulat képviseletében kiküldendő tagok megválasztása. 10. Elnök és alelnök általános, a választmány tagjainak viszonylagos szavazattöbbséggel három évre való megválasztása. 11. Kisebb előterjesztések. A szavazás a jogerős haszonarányos kulcs alapján az 1936. évre összeállított szavazati lajstrom szerint fog gyakoroltatni. Az érdekeltségi megbízottak és képviselők két tanú által előttemezett megbízó leveleiket a közgyűlés megnyitása előtt a társulat igazgatóságánál sziveskedjenek letenni. Nyiregyháza, 1936. szept. 28. Mikecz Dezső s. k. m. kir. udvari tanácsos, felsőházi tag, társulati 3x elnök. A nyíregyházi kir. járásbíróság, mint telekkönyvi hatóságtól. Tk. 16575—1936. szám. Árverési hirdetmény kivonat. Gávai Takarékpénztár r. t. végre* hajtatónak Mitercsák József végrehajtázt szenvedő ellen indított végrehajtási ügyében a telekkönyvi hatóság a végrehajtató kérelme következtében az 1881. LX, t. c. 176,. 185. §§. értelmében elrendeli az ujabb végrehajtási árverést 163 ar«. pengő tőkekövetelés, ennek 1935. október 25-től járó 5 százalékos kamata, 41 P 60 fillér eddig megállapított per és végrehajtási és az árverési kérvényért ezúttal megállapított 9 P 80 fillér költség behajtása végett, a nyíregyházi kir, járásbíróság területén lévő Gáva községben fekvő s a gávai 573. sz. betétben A. kereszt 2, 6—8. sor 1246/1, 2828/2, 3062, 2470/2. hrszámu 6 hold 123 négyszögöl szántó a Kenderföld, Farkasakasztó, Kisaszó dűlőben Mitercsák József nevén álló ingatlanra 2594 P 50 f. kikiáltási árb

an, a gávai 1360. sz. betétben A. III. 1—3. sor 1562/9, 1563/9, 3423/4. hrsz 4 hold 128 négyszögöl szán'ó, rét és csatorna a Dombsziget dűlőben ingatlannak Mitercsák József nevén álló fele részére 591 P 10 f. kikiáltási árban. A telekkönyvi hatóság az árverésnek Gáva községházánál megtartására 1936. évi október hó 20. napjának d. e. 10 óráját tűzi ki és az árverési feltételeket az 1881. LX. t. c. 150. §-a alapján a következőkben állapítja meg: 1. Az árverés alá eső ingatlant a kikiáltási ár kétharmadánál alacsonyabb áron eladni nem lehet. (1908. XLI. tc. 26. §.) 2. Az árverelni szándékozók kötelesek bánatpénzül a kikiáltási ár 10 százalékát készpénzben, vagy az 1881. LX. t. c. 42. §-ában meghatározott árfolyammal számított, óvadékképes értékpapirosban a kiküldöttnél letenni, vagy a bánatpénznek előlegesen bírói letétbe helyezéséről kiállított letéti elismervényt a kiküldöttnek átadni és az árverési feltételeket aláirni. (1881. LX. t. c. 147, 150, 170. §§. 1908. XLI. t. c. 21. §.) Nyiregyháza, 1936. julius 20. Dr. Tóth sk. ömkf, jegyző. A kiadmány hiteléül Benedek irodaigazgató. Férfi inget most olcsón vásárolhat! Fehér ing dupla melles Szines ing külön galérral Apacs ing minden színben ... Pouplinette ing bélelt melles Cimre ügyelni I 198 228 2 68 3-48 Selyem pauplin ing szép színben ... 450 Trikóselyem ing minden színben ... 5-50 Férfi háló ing 2 98 Szines fiu ing . j 1 -98 Férfi rumba ing . Gyermek pizsama. Férfi pizsama Férfi rövidnadrág. 1-98 228 450 1-28 Olcsó Áruház Bessenyei-tér 15. Takarék átjárónál