Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 225-251. szám)

1936-10-20 / 241. szám

(Trianon 17.) 1936 október 20. SZI ÍOLCSI HIRLAP 3. oldal Magyar reménységet vessetek, magyar boldogságot arassatok - mondotta Thuránszky Pál főispán a gazdazászló avatási ünnepen Szohor Pál polgármester avatta tel a nyiregyházi gazdák uj zászlóiát, amelynek tiszleleláben összeolvadt a város polgárságának szive — Gömbös Gyula emltkánek áldoztak a gazdák Nagy ünnepe volt tegnap Nyirs egyházán a hazafiúi érzésnek, a nem* zeti gondolatnak. Most avatták fel azt a remekbekészült új zászlót, amelyet a Gazdaszövetség készíttes tett az 1919 tavaszán gonosz indus lattal megtépett régi helyébe. A gyös nyörű selyemzászló előtt magasztos vallomástételiéi hódolt a vármegye és a város közönsége. A zászlót mintegy szimbólumként avatták mosit fel, abban az időben, amikor a vörös áradat elnyeléssel fenyegeti újra a polgári ideálokat. A zászló tervét v. Csaba Gyula dr. gazdaköri ügyésa •etette fel s az ő lelkes indíts ványára a Szövetség választmánya nyomban, elhatározta a zászlóra megindítandó gyűjtést, Prékopa Isti ván igazgatóstanító buzgói kod ásá n ;ik oroszlánrésze volt abban, hogy a tas nyák népe és a város lakossága egy emberként állt a gondolat kivitele mellé és csakhamar együtt volt a szükséges pénz. A zászló rajzát egy kisgazdacsalád fia. Veczán József, a Kossuth reálgimnázium növendéke tervezte meg ihletetten, itnűvészi készséggel és Horváth Anna kézjs munkatanítónő hímezte egyik oldás Ion a város színeivel szegélyezett fes hér, a másik oldalon pürosífehérszöld lobogó remek díszítéseit. Piros kék és nemzeti szinii zászlók alatt vonult fel a gazdák bandériuma Vasárnap reggel féltízkor gyüles keztek a gazdák a Búzastéren, azon a helyen, ahol 1919sben egy gyűlés sen szertetépték a gazdák hároms színű lobogóját. Tíz óra után megins dult a díszes menet az ünnepség színhelyére. Elől Szmolár András gazda lovagolt magyar ruhában szés les nemzetiszítű szallaggal, pompás pejparipán, nyomában délceg kékins ges, pirosmellényes bandérium lovas golt. A lovasok kis lándzsás zászlót hoztak, amelyen a lengő szárny pirosskék, Nyíregyháza színe, a Rás kócziícsalád színe. A nagy tetszéssel fogadott lovasokat a Icventezenekar követte. A kitűnő zenekar tüzes in* dulókat játszott. Nyomában a tűzs oltók egy feszesen lépdelő szakasza követte Aszalós István alparancs* nok vezetésével zászlók alatt, majd a leventék széles arcvonalban közes ledő katonás oszlopait csodáltuk meg. Utánuk cserkészak jöttek zászlójuk alaitit, nagyok és kis pöts tömnyi fiúk, a Kovács István vérs tanú, a nemzeti gondolat mártírja* nak nevét viselő csapat. Azután a polgári iskola zárt sorai jöttek, utás nuk hozták díszmagyaros fiúk és leányok kíséretében az új zászlót a régi, tépett mellett és a gazdaifjak fehér lobogója kíséretében. Nyos mukban a gazdák jöttek, ünnepi fes kefébe öltözött tiszteletreméltó férs fiak, a magyar föld dolgos fiái, a magyar nemzeti erő hatalmas tényes zői A menet mindenütt feltűnt, kéts oldalt sorfalat álltak az emberek és tisztelegve fogadták a gazdák dís szes felvonulását. Fokossal, magyar ruhában álltak örséget a gazdaifjak az országzászló elölt A délceg menet, amely erőt és els szántságot tükrözött, az országzászs lóhoz tartott, ahol már egybegyűlt az ünneplő közönség. Körül a teret kötélkordonnal .zárták el, a szobor mellett nemzetiszínű drapériás szós noki emelvény és székek sora. Csers készek, iskolai csapatok, lányok, fiúk, leventék sorakoztak fel a téren. Itt van a vármegye, a város, az egys házak, a katonai alakulatok, a pol* gári társadalom képviselete. Szívet lelkesítő kép, a magyar egység jels képezése. A megjelentek élén ott látjuk Thuránszky Pál főispánt, Bo,rs bély Sándor dr. alispánt, Szohor Pál polgármestert, Juhász Mihály fős jegyzőt, vitéz Hunfailvy Artúr ezres des, székkapitányt, vitéz Elekes Gás bor ny. ezredest, a HONSz., a front* harcosok képviselőjét, a Nep. várs megyei elnökét, vitéz Csaba Gyulát, a Gazdaszövetség ügyészót, Varga János dr. ügyészt, Nánássy Imre dr. országgyűlési képviselőt, Vietórisz József dr., Margócsy Emil c. kir. fős igazgatókat, vitéz Béldy Alajos ezres dest, a hadsereg képviselőjét, az egyesületek, intézmények, hatóságok reprezentánsait. A zászlóanyai tiszs tei betöltő hölgyek is elhelyezkeds tek, kezökben a szallag, az új zászló ékessége. Geduly Henrikné, Thus ránszky Pálné, Szohor Pálné, Pápay Mihályné ülnek a számukra fenntars tott emelvényen. Az ünnepség megs ható mozzanattal kezdődik. Az ors szágzászlónál őrségfelvezetés van. Fokos a fegyver a magya. ruhás gazs daifjak kezében, azt forgatják, azt helyezik vigyázzállásba és mellettük szépséges szőkésbarna gazdaieányok jönnek a szent pillanatok áhitatos komolyságával. Eredeti nyiregyházi őrségváltás ez, jelezve, hogy a mas gyár gyászban való osztozásban. a magyar feltámadás hitének vállalás sában egyek a gazdaifjak velünk, egyek a gazdák a polgársággal... n tépett zászlót ereklyeként őrizzük A Városi Dalárda a Nemzeti Hi* szekegy imáját énekli, vigyázzállás* as | Városi | Filmszínház Q

hétfőn utolsó nap Szerelmes város 1 Október 20-22. Keddtől'csütörtökig. Budapesttel egyidőben. : TOP-HAT; Az első előadások mérsékelt helyárakkal. Előadások kezdete 5-7-9. órakor. ba feszülnek a jelenlevők, azután Szmolár Mihály megy a szónoki emelvényre és megnyitja az ünnep* séget. Kérdezem, — mondotta — hogy most, amikor e szent pillanats ban egybegyűlt a nyiregyházi gazda* közönség, hogy az eltépett régi zászló helyébe újat szenteljen, miért jöttök ide a város minden rendű és rangú polgárai. A felelet a szemek csillogásából olvassa és ajkak suttos gása mondja meg neki: azért, hogy együtt örvendjenek az ünneplő gazs dákkal, akik a régi tépett zászlót ereklyeképpen őrzik és az újat Isten és a Haza megszentelt nevében fels avatják, fogadalmat téve a nemzeti gondolat, a nemzeti érzésben való haláltmegivető hűségre... az összes fogásra, a nagy erények tiszteletes ben való halált,megvető hűségre ... a-?; összefogásra a nagy erények tiszs teletében, a hazaszeretetben, a város szeretetében. Szeretettel üdvözli az ünnepségre faradokat, a zászlóanyai tisztet vállalókat, a polgármestert, aki elvállalta az ünnepi beszéde elmondását és mindazokat, akik a zászló megszerzésében fáradoztak. Lelkes éljen fogadja az öntudatos, igaz hazafiúi hűségben fogant szavas kat, majd Szabó Mária, egy magyars ruhás gazdaleány szavalja el hatás sósain, lelkesen, csengő beszédmuzsis kával Vietórisz József dr. erre az alkalomra írt versét, amelyet lapunk vasárnapi számában közöltünk volt. A lendületes, tiszta érzéseket sus gárzó verset, amelyet szép előadás szólaltatott meg, nagv tapssal kös szöntik. V Szohor Pál polgármester a gazdaerényekről és a gazdaszellem megkapA tenyérről beszél Az avató beszéd következik ezs után, amelyet a betegsége miatt tás volmaradó Mikecz Ódon dr. sajtó* főnök, a Gazdák rajongva szeretett volt ügyésze és örökös díszelnöke helyett Szohor Pál polgármester mond. — A Gazdaszövetség a régi, tés pett, rongyos zászló helyett nemzetis színű új zászlót avat — kezdte nagys hátású beszédét a polgármester. — Ez a zászló szimbóluma a nyiregys házi gazdalélek vallásosságának, has zafiságának, városépítő erényeinek. Boldog vagyok, hogy a szép ünnes pen résztvehetek és a betegsége miatt távollevő Mikecz Ödön. dr. miniszteri osztályfőnök, a Gazdaszös vétség szeretett volt ügyésze és díszs elnöke helyett felavathatom ezt a zászlót, mert származásom, életcél* jaim megegyeznek a nyiregyházi gazdaszellemmel... A nyiregyházi gazdák tépett, rongyos zászlója ma is szent nekünk, mert a haza védels méhen tépték szét, s így tépetten példát sugárzóan vetíti az apák erés nyét fiaik szívébe. Annak a négy szallagnak színe, amelyet ma a zászs lóanyák az új lobogóra helyeznek, legjobban jellemzik a nyiregyházi gazdaközönséget, amely itt ma új zászlót avat... — Az első szallag fehér színe a vallásosságnak azt az erős szellemét jelzi, amely ott ragyog a gazdák szemében, amikor a templomból kis jövet találkozunk velők. Annak a vallásosságnak szellemét, amely a száznyolcvan évvel ezelőtti nyiregys házi gazdaközönséget arra ösztös nözte, hogy 35 év múlva már hatals mas templomot emeljenek közada* kozásból, amely templom fennállás sának 150 éve9 fordulóját most fog* ja ünnepelni az ág. hitv. egyház. A gazdák szívének vallásossága áldó* zatos hit jele, amely első kötelességs nek tartja, hajlékot emelni Is te ns nek... — A második szallag színe kék* fehér. Ez a szín a vármegye színe, amely jelképezi a gazdáknak a haza földjéhez való ragaszkodását, hazafi hűségét, amelynek annyiszor tettek^ ben adott kifejezést a történelem fo* lyamán. Ez a hazafi hűség avatta mártírokká az ősöket, ez erősítette ellentállóvá az 1848. évi Nyíregyháza polgármesterét, aki szembe mert szállani a városba törő orosz sereg erőszakosságával... És ennek a ha* zafiságnak adtak kifejezést azok a gazdák, akik 1919sben az ördögi ins dulait poklából kimentették így, tés petten is a gazdák háromszínű zász« lóját. — A harmadik szallag színe piross kék, Nyíregyháza város színe, amely a nyiregyházi gazdáknak a iváros iránt való szeretetét példázza. Ez a szeretet csodákat müveit; megépís tette a 185 év előtt még semmiből 53.000 lakosú olyan várossá Nyirs egyházát, amely izzó, lüktető városi életre kelhetett. És ennek a váross szeretetnek csodája, hogy amikor felépítették nagy áldozattal Isten házát, már újabb 35 év múlva fels szabadították magukat a földesúri terhek alól és kifizették az 1,700.000 forintnyi örökváltságot. Ez a hatals mas összeg, amelyet a gazdaközöns ség erénye temem/tett elő, érezteti, hogy milyen nagyok voltak itt a kis csínyek egyszerűségükben. Heroikus nagy feladat volt 1,700.000 forintot összehordani, amikor egy pár csiz= URRNin FILMSZÍNHÁZ TELEFON tl. SZ. Október 19-22. Hétfőtől csütörtökig Budapesttel egyidőben. A koldusdiák Millökker halhatatlan szépségű operettje A főszerepben RÖKK MARIKA