Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 200-224. szám)
1936-09-27 / 222. szám
6. oldal mtmiüÉK . OZABOLCSI MLRLAF (Trianon 17.) 1936 szeptember 27. Nyíregyháza és Trianon A Szabolcsi Hét és a vele kapcsos latosan rendezett kiállítás megnyi* tása már csak órák kérdése. Nyír* egyháza és Szabolcs népe lanúbi* zonyságot tesz az ő élniakarásáról ennek az ünnepi hétnek megrende* • zésével. Rá akar mutatni az ő ezer gondjára, különleges bajaira, ame* lyeknek főszülője tulajdonképpen Trianon. A városi felsőkereskedelmi iskola tanári kara a szünidőben szintén ezzel a problémával foglalkozott. Mélyére akart látni az itteni állapo* toknak, hogy először maga mégis* merje a valót, a tudományos kuta* tások alapján, másrészt ismerve a viszonyokat, ismertesse meg azt a tanulóifjúsággal és rá tudjon mu* tatni a bajok orvoslására és a kive* zető utakra is. Megállapította elsősorban is, hogy a trianoni határ északról, keletről és délről egy harapófogóba szorí* totta Nyíregyházát, amelyből na* gyon nehezen van kiút. A határ nem követi sem az Alföld geológiai határát, sem a Tisza folyását, sőt a Nyírség lösz*plátóját is megosztja. A vármegye lakossága nem tud megélni, nagy az elvándorlás. A népfelesleget Nyíregyháza és Kis* várda nem képes felszívni, legfeljebb annak csak egyharmad részét. Az el* vándorlási veszteség nem a föld ter* méketlensége miatt van. Szabolcs megye dúsan termő rónái 3 millió ember élelmezésére képe* sek; gabonaneműekkel, káposztá* vail, burgonyával, hússal tízszer any* nyi vidéket el tudna látni, mint amennyit most táplál. A szabolcsi gazda nem képes terményeit meg* felelő áron értékesíteni, mert ahe* lyett, hogy közeli vidéken adná el, kénytelen mess :e országokba elvin* ni, ahová magas fuvartételeket kell fizetni és ez mind az ő bőrére megy, mert terményeiért annyival keve* sebbet kap. Nem is számítva, hogy több ország még vámokkal is véde* kezik a terményeknek behozatala ellen, amely szintén az ő jövedel* mét csökkenti. De nem rózsásabb a szabolcsi ipar helyzete sem, mert nyersanyag (fa, vas) hiányában tel* jesen pang. Az utóbbi időkben tör* téntek ugyan kezdeményezések, de ezek sikerteleneknek bizonyultak (bőrgyár, konzervgyár, Virginia ma* lom). Valamikor virágzó kereskede* lem is nagvon nehéz helyzetben van. Kérdezzük meg terménykeres* kedőmket és borkereskedőinket, tel* ve vannak panaszokkal és jóformán teljes elsorvadásra vannak kárhoz* tatva. A víviszonvok teljesen tűrhetet* lenek Szabolcs vármegye határán. Az ármentesítő, belvízszabályozó társulatok felosztása óta az elcsatolt rész nem működik közre kellőkép. De a határon túl sincsenek rózsá* sabb viszonyok; a russzin nép nyo* mora sokkal nagyobb, mint valami* kor volt. Terményfeleslegünket nem tudjuk hozzájuk juttatni, úgyhogy a szomorúságból, nyomorúságból egyformán kijut mindkét népnek. • A megoldásnak egyetlen módja a revízió, a magyarlakta és még a Nagy*Alföldhöz tartozó területek mielőbbi visszacsatolása és a mai Ruszinszkó népének megszavazta* tása faovatartozósága felől. Mi nem kételkedünk annak eredményében, mert mint ahogy nekünk szükségünk van reájuk, úgy kellünk nekik is mi, a szabolcsi nép, a szabolcsi termé* kek. Tanári karunk mindezekkel a problémákkal behatóbban fog fog* lalkozni e tanévben és teszi azt ab* | ban a reményben, hogy már nem le* ; het messze tanulóink mindennapi imájának beteljesülése: Magyaror* szág feltámadása. Adja a magyarok Istene, hogy a Szabolcsi Hét is egy nagy lépéssel vigye előbbre a mi ál* maink és vágyaink megvalósulását! Margócsy Emil, c. kir. főigazgató Cziegler 3átios lendi» íetíe fel Szabolcsban a kosárfonó ipart A rátermettség, a hozzáértés és a szorgalom pregnáns példája Czieg* ler János kosárfonó mester, aki 1922* ben alapította virágzó vállalatát, az Első Nyiregyházi Kosár* és Foinott* bútor üzemét és ezzel megindította Szabolcsban az addig alig ismert ko* sárfonó ipart, amely ma már a Ti* szántúl leghatalmasabb ilyen vállala* tává nőtte ki magát. Cziegler Já* nost nem kell e város közönsége előtt bemutatni, mert mindenütt ott látjuk, ahol a közért kell harcolni és a magyar iparos öntudatával, ott látjuk az iparosok sokszor tövises küzdőterén. Cziegler János alelnöke az Ipartestületnek, tevékeny részt vett a KIOSz. megalakításában, a háborúból, amit maga is végigküz* dött, mint rokkant került ki és egyik leglelkesebb vezetőségi tagja a HONSz*nak, amelynek évek óta a pénztárnok! tisztét tölti be. De irányt mutat a jövő iparosgeneráció* nak is és az Iparosifjak Egyesületé* nek egyik legagilisabb, invenciókban gazdag vezetőségi tagja. Néps .erű* ségét mi sem jellemzi jobban, mint* hogy a legutóbbi képviselőtestületi választás alkalmával a közbizalom tagjává választotta a városi parla* mentbe. Luther*utca 5. szám alatti üzleté* ben megtaláljuk a szakmába tartozó összes cikkeket, modem kertibúto* rokat, virágállványokat, nyugágya* kat, háztartási és ipari üzemekhez szükséges kosarakat. De különösen tetszetősek a fonott díszműtárgyak, amelynek minden egyes darabja ma* gán viseli az egyéni ízlést és hozzá* értést. A hatalmasan felszerelt rak* tár minden egyes darabja Cziegler János üzemében (Ósző'lő*utca 48.) készült, ahol a szakmába vágó min* dennemű munkát és javítást a leg* nagyobb szakértelemmel pontosan és olcsón készítenek. — Őszi felöltőket, iskolai ruhákat férfiöltönyöket garancia mellett ve* gyileg tisztít és minta után bármi* lyen színre olcsón fest Sárkány Jár nos ruháfestő, Vay Adámsu. 5. In* tézeti szoknyák plisszírozását pon* tosan és gyorsan készítem. Parasolos gallér tisztítása darabja 8 fillér, (x) — Siestasszanatórium, Budapest, I., Ráth György*utca 5., a főváros egyik legideálisabban fekvő és orvo* silag legtökéletesebben felszerelt gyógyintézete. Bel* és ideggyógyá* szat, sebészet, szülészet, nőgyőgyá* szat, urológia stb. Röntgen. Kémia és mikroszkópi,a*laboratórium. Elek* trocardiograph (sziiwizsgáló). Krogh* féle alapanyagcsere vizsgáló készü* lék. Enterocleaner (bélfürdő). Mo* dern vízgyógyintézet. Orvosilag ve* zetett villanyüzemű konyha. Első* rendű ellátás. 9700 négyszögöles park. Olcsó árak. A íi;^. Szabolcsvármegye legnagyobb cipöáruháza és cipőkészítő üzeme • ALAPÍT VA: 1894. TELEFON 351 . I Raktáron tartja az ország legelőkelőbb és legnagyobb cipőgyárainak készítményeit. Egy ©darusítás Lichtmann Dixi Corzó Gracióza Rádió és az országosan elismert Hael gyermek győgycipőkben Üzemében állandóan 20-25 munkást foglalkoztat, Készit mérték után rendelés szerint a legújabb francia divatlapok után rámánvarrott és kézi szeges cipőket a legfinomabb kivitelben. Vételkötelezettség nélkül tekintse meg városi áruházamat Zrínyi Ilona-utca 1. szám (Kath. bérpalota) és a kiállítási paviiionomat! A szigorúan szabott árakból a Vásár tartama alatt a szokásos 5 százalékos engedményen felül külön 5 százalékos engedményt adunk.
