Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 176-199. szám)

1936-08-26 / 195. szám

(Trianon 17.) 1936 augusztus 12. c„ JSÍYÍRVIDÉK ~ oZABOLCSl HÍRLAP \ 133. oldal I Kerékpárok, csillárok é S rádiók Lftflg&S^ ti áí\ P e nöős havi részletben 10 KATZ MIKSA cégnél Takarékpalota. Telefon 3-93. Gumik és alkatfészek gyári áron. Nyíregyháza lakosságát teljesen felkészületlenségben érné valamely ellenséges légi gáztámadás A m. kir. Hadik András 4. honvéd huszárezred augusztus 24*én bemu* tató harcgyakorlatot tartott a város határában. A gyakorlaton megjelent vitéz Perczell Olivér tábornok, dr. Kállay Miklós ny. földművelésügyi miniszter, Virányi Sándor alispán, dr. Streicher Andor Szatmár várme* gye alispánja, Szohor Pál polgármes* ter, társadalmi életünknek számos kitűnősége. A harcgyakorlat előzményeit vitéz Béldy Alajos vk. ezredes, a huszár* ezred parancsnoka ismertette s öröm* mel könyvelte el, hogy a polgárság a háziezreddel szívesen tartja fenn a kapcsolatot. Az általános helyzet ismertetése után Sztojanov Milán alezredes a gyakorlat feltevését is* mertette, majd időnként tájékozta* tót adott a gyakorlat állásáról. A nagyszerű fegyelmet, bajtársias szellemet, a tisztikar és a legénység közötti megbecsülésen alapuló kap* csolatot feltáró gyakorlatnak sok szép jelenete tárult fel a nézők előtt. Volt azonban valami megdöbben* tőén szomorú tanulsága is ennek a gyakorlatnak, amelv nemcsupán le* fegyverzettségünknek, hanem sokkal inkább mulasztásainknak a bizonyí* téka. Nyilvánvaló, hogy az a nagy fegyverkezés, amely körülöttünk egyre veszedelmesebb mértékben fej* lődik, könnyen a háború veszélyét vonhatja .maga után. S nagyon nyíl* vánvaló az is, hogy a légi harcnak eddig talán el sem gondolt mértékét fogják alkalmazni mindenütt a bé* kés polgári lakosság megfélemlítése, sőt megsemmisítése érdekében is. A világsajtó is felfigyelt azokra a légikikötő építkezésekre, amelyek a Felvidéken folynak s amelyek közül az egyik a mi szomszédságunkban teremt hatalmas bázist a szovjet re* pülőgépei számára. Ha valamelyik vidék, akkor bizony Szabolcs első* sorban ki van téve egv légi támadás* nak s ahogyan ma áll Szabolcs vár* megye és Nyíregyháza polgári la* kosságának légi támadás ellen való védekezési ügye, afelől nyugodtan elpusztulhatna itt minden ember a fojtó és maró gázok szétpermetezése által. Ezzel a kérdéssel foglalkozni kö* telességünk, mert védeni az életűn* ket nemcsak jogunk, hanem köte* lességünk is. Alig van talán Európának állama, amelynek lakosságát ki ne képezték volna a légi támadások elleni véde* kezesre. Nálunk bizony a semminél alig történt több ezen a téren. A nagy európai fővárosok példái pe* dig nagyon is inthetnének s a mi lakosságunkat is idejekorán fel kel* lene világosítani, meg kellene tani* tani a helyes védekezésre. Hisszük, hogy idejekorán törté* nik intézkedés s ennek a kis harci gyakorlatnak a polgári lakosság szá* í mára meglesz az a jó eredménve, I hogy egy nagy nyugtalanság eltűnik I az emberek szívéből. n Nyírségen keresztül Nagykálló A fiákeresek versenyt kiabálva fo* gadják az állomáson az érkezőket. — Csak 40 fillér a városig! — Nálam 30 fillér! — harsogja túl a másik. A harmadik aztán 20 fii* íérért bevisz a városkába. Pedig mi tagadás, jó messze van az állomás, két kilométernyire a községházától. Amíg odaérünk, a mult század kö* zepéről ittmaradt hepe*hupás cik* lopsz*burkolat valósággal kirázza a lelkünket. Vánnyadt, szürke gebénk megér* kezik a főtérre. Első, ami meglep, a boldog békeidőkre emlékeztető, bar* csabajuszú községi rendőr, aki ha* ladva a korral, közlekedési rendőrt játszik és karjait széttárva, irá* nyitja a „forgalmat", ami éppen ak* kor három jól megpakolt konflisból áll. Dermesztő komorsággal mered ránk a híres elmegyógyintézet, amelynek homlokzatán ott díszlik hajdani nagyságukat hirdető me* mentóként a vármegye címere, mert hisz valaha itt volt a megyeszékhely és ez az épület volt a vármegyeháza. Az 1730*ban készült épület egyike legszebb barokstílű épületeinknek, amelyet csak a közelmúltban nyilvá* nított műemléknek a Műemlékek Országos Bizottsága. Az intézet vas* rácsos ablakain csíkos ruhában, élet* telen szemekkel bámulnak ki az élet legszerencsétlenebbjei: az elmebajo* sok. Közönyös mosollyal nézik az utca népét: őket már nem érdeklik a nagyvilág eseményei, őket már hi* degen hagyja a kint tomboló szo* morú küzdelem... az élet. De megszokták már a döbbenetes látványt az utca járókelői is és ügyet sem vetve haladnak el az elme* gyógyintézet mellett. ÉRTESÍTÉS fenn­Tisztelettel értesítem a nb. vevőkőzönséget, hogy 50 éve álló szücsüzletemet és műhelyemet a Kis-tér 4, szám alól a Rákóczi*utca 7. szóm alá, egy modern, a mai igényeknek megfelelő uj üzlethelyiségbe he­helyeztem át. — Kérem a nb, vevőközönség további szíves támoga­tását. — Teljes tisztelettel Pöl/ola A nHróc ezüstéremmel kitüntetett szües­rCKclC /•^Illiraa mester, Rákóczi-utca 7. szám. 1 Nagykálló mintha a multak bűneit igyekezne jóvátenni, rohanó léptek* kel haladna a fejlődés felé, de ott van az útjában az elháríthatatlan akadály, a pénzhiány. Amerre csak nézünk, tatarozzák a házakat. A református templom előtti új virágköntösbe öltözött park közepén emléktábla hirdeti büszkén, hogy 400 méterre az emléktáblától ál= lott a végvár, amelyen Bocskay István, Rákóczi György és Rá* kóczi Ferenc a szabadságharc idején táboroztak és ahonnan Rákóczi György függetlenségi kiáltványát a néphez kibocsá* totta. A hajdani végvár helyén most a községháza áll, amelynek szomszéd* ságában emléktábla jelzi Nagykálló nagy szülöttének, dr. Korányi Fri* gyes bárónak, a világhírű orvospro* fesszornak szülőházát. Felkerestük Lénárt István főjegy* zőt, aki néhány évvel ezelőtt került a 11.000 lakosú község élére. Erős aktivitással fogott a község fejleszté* séhez, de ugyanakkor erős kézzel hozzákezdett a szanáláshoz és hogy ez milyen mértékben sikerült, min* dennél ékesebb bizonyítéka, hogy a vármegyében itt legkisebb a pótadó: 69 százalék. A bevételek észszerű kihasználása A főjegyző kérdésünkre elmondta, hogy az anyagi egyensúly helyreállí* tá9a csak a község bevételének a teljes felfokozásával volt lehetséges. Néhány bevételi tétel, mindennél beszédesebb bizonyíték: A fogy asz* lási adó bevétel 14—15.000 pengő, a vásárvám bevétele 5000 pengő. És ennél a tételnél álljunk meg. Nagykálló felismerte a vámsorom* pók veszedelmét és azt egyik nap* ról a másikra leszereltette, helyébe vásárvámot létesített. Egy*egy vá* sárra hajtott jószág után 10 fillért kell fizetni. Hogy ez mit jelent, mi sem bizonyítja jobban, minthogy a vámsorompók eltüntetése óta a nagykállói heti állatvásárok forgalma jóval felülmúlta a nyir* egyházi hetivásárok forgalmát. De kellőképpen kihasználják a köz* ségi ingatlanok és a vágóhíd jöve* delmét is. A gazdag embernek nem egyket de egyse kell A szegény embereknek itt is van bőven gyermekük, de a módosabb gazdáknál, a tehetősebb polgároknál 6zinte jelszóvá vált: — Nem egyke, de egyse kell. És ez az oka annak, hogy a születések 6záma évről évre rohamosan csök* ken. Lénárt főjegyző fellapozza az anyakönyvet és megállapítjuk, hogy az elmúlt évben a mai napig 252 szú* letés volt, míg az idén csak 121. A szabad bajduváros korát siratják vissza A község határa 16.500 katasztrá* lis hold, nagyrésze nagy* és közép* birtok. Bereczky György főbíró mindjárt meg is jegyzi: — Sokszor visszasírjuk a 300 év* vei ezelőtti időket, mert tudós Gö* römbey Péter esperes urunktól sok* szor hallottuk, hogy akkoriban, ami* kor Kálló még szabad hajdúváros volt, 45.000 hold föld határolta. — Ja biz', változnak az idők, vál* toznak a viszonyok — mondja ön* magénak megnyugtatásul. A földszerető gazdanép szorgal* mas és szépen boldogul, ínséges csak az iparosok és a napszámosokból kerül ki. Igen súlyos a helyzete a Vadas* és Butyka*bokor gazdáinak, mert nagy a földínség, 35 család lakik itt, mintegy 250, lé* lekszámmal és az összes földjük 230 hold. Terjeszkedési lehetőségük nin* csen, úgyhogy nagy szegénységükből és nyomorukból nincs kivezető út. i § A gimnázium szük és kicsi Nagykálló egyik büszkesége a gimnázium. Néhány évvel ezelőtt gigantikus harcot vívtak érte, mert a kultuszkormány meg akarta szün* tetni. A veszély azonban elmúlt és most már csak az volna a vágyuk, a kívánságuk, hogy új hajlékot kapjon ez a régi, nagymultú intézet. A gim* náziumhoz való ragaszkodásukra legjellemzőbb, hogy a fenntartásá* hoz évi ötezer pengővel járul hozzá a község. Még 1927*ben 120 hold föld értékét ajánlották fel új iskola építése céljaira, de a sok tárgyalás, a sok ankétezés miatt az építkezés egyre húzódott. Közben a föld ér* téke lement és a gimnázium mind* máig a szűk, kicsi és alkalmatlan épületben van. A község egy közép* iskolai internátust is tart fenn, mely* nek növendékei közül már nem egy országos nevű ember került ki. Igen nagy hiányát érzik a kultúr* háznak. Ha előadást vagy más na* gyobbszabású társadalmi összejőve* telt tartanak, a gimnázium tornatér* mét kell igénybe venni. Megkezdik a strandépítést Az olimpiai események őta alig van számukra nagyobb esemény, mint a közeljövőben megépülő strand. Akivel csak beszélünk, erről beszél, mert ami nemrég még csak álom volt, most már hamarosan va­lóság lesz. A Mabi. megszavazta az építkezéshez szükséges 15.000 pen*

Next

/
Oldalképek
Tartalom