Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 149-175. szám)

1936-07-01 / 149. szám

(Trianon 17.) 1936. julius hó 1. sz. ÍOLCSI 3 oldal Megpendült a kasza A Nyírségben megkezdődön az aratás Érik és hajlik a búzakalász a nyíregyházi határban Mint az egész magyar nemzet szivdobbanása, mint a biztató jövő Ígérete, vagy az eljövendő sötét napok árnyéka, ugy jelentkezik ilyenkor minden évben az egész ország jövendő esztendőjét, vele együtt mindnyájunk sorsát döntően befolyá soló nagy kérdés: milyen lesz a termés? Most tűnik ki, hogy lesz e betevő falatja százezernyi gazdának, vagy ismét kisért e az inségmunka szomorú és silány kenyere. A fagy, majd az aszály sújtotta két szoru esztendő után a természet mintha ki akarná pótolni, eddigi mostohaságát, bőven ontja az idén áldását a mezőkre, s a gazda nem is gondol most az értékesítés nehézségeire, csak imádságos lélekkel gyönyörködik az áldásban, amit az £g munkájára adott. Fullasztó nagy melegben izzik a koranyári délelőtt, amikor elindulunk ki a nyíregyházi határba, hogy sze mélyesen meggyőződjünk az aratási hangulatról. Amerre szem ellát, mindenütt aranysárga táblák ... A munkahadsereg verejtékezve arat. . . * Péter-Pál reggelére megélénkült a Nyírség. Hatalmas hullámokat vet a kalásztenger és szinte elnyeli a közöttük járkáló, nézelődő embert. Itt ott előbukkan a pipacs és a búzavirág is, a nyárnak ez a két szerény, de gyönyörű teremtménye. Utolsókat hullámzik a kalásztenger, mert a kérges munkástenyerekben felvillant már az élesre fent kasza és az érett szemekkel teli kalász lehull az áldott nyiri homokra. # A feszülő izmok ernyedetlen dolgoznak, az izzadságban fürdő homlok mögött egymást kergetik a gondolatok : Másfél mázsa kell vetőmagra, a munkások részére egy mázsa, adóra kellene bevinni négy-öt mázsát, egy csizma is kéne, az asszonynak valami kis karton, meg a gyerekeknek ruha, hiszen a télen se tudtak eljárni az iskolába. Meg aztán élni is kell valamiből. Már erre sem futja, számol a gazda, akinél az aratás előtt jártak a végrehajtók, még a multévi adóhátrálék miatt. * Komoran, szótlan egykedvűséggel suhintja a kaszát a gazda az aratómunkás, némán megfáradtan járnak nyomukban a marokszedők és szinte abban sincs öröm, hogy egymásután gyűlnek a keresztek a tarlón, tizenöt, húsz egy holdon. Azelőtt őrömünnep volt az aratás a pacsirtadalos mezőkön. Ma mintha eltűntek volna a pacsirták, mostanában pedig aratunk, mert beérett a búza, amely még ha bőséges is, gondokat jelent a gazdának, a munkásnak egyaránt. * Császárszállásra alig öt-hat kilométerre Nyíregyházától, megyünk. Itt is aratnak éppen úgy, mint más hol. Némán, csendben szótlanul. Egy szőkéssárga árpatábla szélén ütemes mozdulatokkal feni a kaszáját egy aratómunkás. Nehezen lehet szólásra bírni. Bizalm ítlanul hunyorgat és azt kérdezi: — Az úr talán összeíró? Mikor megnyugtatjuk, lasssn nyu • godt egyszerű mondatokkal válaszol : — Sokan vagyunk uram. Nem is mindenkinek jutott hely. Elvégzi a munkát a gazda meg a család. Pedig kell keresni, mert a félen még az „ínségre" sem számíthatunk. — Holdankint 80-100 kiló buza a kereset. Van, hogy több is, de inkább kevesebb. Aztán elhallgat, újhegyével végigpróbálja a kasza élét és erős lendülettel folytatja az aratást. * Az országúton két templomból hazaigyekvő gazda találkozik össze és beszélget. — Arattok? — Ühüm. — Aztán, hogy fizet? — Lesz vagy tíz mázsa. — Lehetne több is. — Lehetne — hagyja rá a másik. — Ránk férne, — A hétszükesztendő után nagyon. v y • feMwtt i | ÜditOr ^ Katóm. P IlMir • ' — Nem ér ez semmit. — Mán miért? — Ha sok a termés az se segit. Előre feléltük az árát. Elkel az mán lábon. Adóra kellett, meg életi e. — Az is igaz. Elköszönnek, aztán kezet fognak, újheggyel megbökik a kalap szélét és elgondelkozva mennek a maguk útjára. Mindent egybevéve. A homlokokon ha ott is ül a gond, barázda, a nyírség népe boldogan és megelégedetten néz a jövő felé — fea a terményértékesités terén a kormány megteszi a kötelességét. A gazdák már megtelték a magukét... Ot-öt évi szigorított dologházat kaptak a szabolcsi falfalat fosztogató rabiébanda rettegett vezérei H büniigy tiz vádlottját összesen 183 hónapi szabadságvesztésre ítélték A mult évben és az azt megelőző időkben Nyirbéltek, Nyirlugos, Ho dász községek körzetében ismeretlen tettesek egymásután robolták és fosztogatták ki a tanyákat, pajtákat, üzleteket és elvittek minden elmozdíthatót. A tettesek a falat bontották ki és megöléssel fenyegették a megijedt áldozatokat, abban az '.esetben, ha nem adnak pénzt nekik. A megindított erélyes nyomozás során tiz egyént fogtak el, akik be is ismerték a rablásokat és a lopások elkövetését. A tetteseket a nyíregyházi büntetőtörvényszék Kelemen tanácsa vonta felelősségre és a banda vezérét Nagy Györgyöt és jidős Haga Jánost 5—5 évi szigorított dologházra ítélte a többi nyolc vádlott pedig súlyos börtönbüntetést kapott. Fellebbezés folytán szombaton tárgyalta a nagyszabású rablási és lopási bűnügyet a debreceni ítélőtábla Barankay tanácsa. A tábla megállapította, hogy a törvényszéK Ítéletét a bizonyíték helyes mérlegelése alapján hozta meg, így az elsőfokú ité| letet helybenhagyta. A debreceni tábla kötelezte a tiszadobi hitbizemány urát, hogy harmadrészt adjon ki a leányágának Id. gróf Andrássy Gyula leányági örökösei, ifj. gróf Andrássy Gyula három iánya pert indított a tiszadobi hitbizomány jelenlegi ura, gróf And • rássy Sándor ellen. Id. gróf Andrássy Gyula végrendeletében ugy intézkedett, hogy az általa alapított tiszadobi hítbizomány harmadrésze leányának gróf Andrássy Tivadar leányainak adandó abban az esetben, ha if[. Andrássy Gyula és Tivadar grófok fiágának magva 3zakad és a hitbizomány birMa, kedden utolsó nap Reprízben! Cimzett ismeretlen urAmir FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Előadások: 5, 7 és 9 órakor. m IÉIÜSíj TSBIiiríüi^ '

ZZmOLj toka gróf Andrássy Manó fiuutódaira szállna. Ez az eset bekövetkezett, de a hitbizomány birtokosa, gróf Andrássy Sándor megtagadta a hitbizomány harmadrészének kiadását. A nyíregyházi törvényszék kötelezte a grófot a harmadrész pénzértékének kiadására. Fellebbezés folytán került az ügy a debreceni ítélőtábla elé, amely kimondotta, hogy a gróf köteles kiadni a harmadrészt. Kimondotta az ítélőtábla, hogy a lányok ezt az igényűket elsősorban a hitbizományi ingatlanok feloldása és tényleges átadása utján kívánhatják. Kimondotta egyúttal, hogy Andrássy Sándor gróf köteles a hitbizományi ingatlanokból mintegy 2600 katasztrális holdnyi összefüggő területet a leányágnak kiadni. R ,,Nagykunság" (Jrbán Ferencről A Kisújszálláson megjelenő „Nagykunság" c. hetilap vasárnapi száma gyászkeretbe foglalja hozza Urbán Ferenc nevét és el alábbi sorokban parentálja el hűséges munkatársát: Szomorú szívvel közli a „Nagykunság" szerkesztősége, hogy lapunk szeretett munkatársa f. hó 25-én hajnalban Nyíregyházán elhunyt. Élete egybeforrt a munkával, a lankadatlan szorgalommal. Munkájának és az irodalomnak élt. A távoli Nyírség széKhelyéről keresett fel bennünket sűrűn vezércikkeivel, novellával, tárcáival. Minden egyes cikke eseményszámba ment. Bár ő maga nem városunkban élte nevét, írásait ismerte lapunk minden olvasója. Fiatalon hagyta ott a munkaasztalt, fiatalon esett ki a toll munkáskezéből. Megdöbbentett bennünket halálának híre. Szivünk összeszorult. Eggyel kevesebb lett azoknak a száma, akik életükben mindig a szépért, az eszméért, az ideálért harcoltak. Eggyel kevesebb lett azoknak a száma, akik a fekete ólombetűkön keresztül ragadták meg az olvasó lelkét. Megtört lélekkel m«ndunk Istenhozzádot elköltözött munkatársunknak. Áldott emlékét kegyelettel és szeretettel őrizzük. — Halálra rúgta a csikó Doczi Józzef 24 éves csengeri urasági kocsist, a gondjaira bízott csikó, tegnap délután, amikor a jászolhoz akarta kötni ugy fejen rúgta, hogy eszméletét vesztve összeesett. A megvadult csikó a földön fekvő tehetetlen embert összetaposta és annyira összerugdalta, hogy sérüléseibe belehalt, a szokatlan szerencsétlenség ügyében az eljárás megindult.