Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 127-148. szám)

1936-06-09 / 132. szám

(Trianon 17.) 1936. junius sz JNFIRÍRVIDÉK ABOLCSI HLK HIRLAP 3 oldal Uj zászló alatt indul további útjára a 75-éves ev. Kossuth reálgimnázium 7 Lezajlottak az ev. Kossuth reál­gimnázium jubileumi ünnepségei Az uj selyem diszzászló alatt, mint nemzeti hovatartozandóságunk örök szimbóluma alatt az iskola ifjú és öreg diákjai megfürösztötték a lel­küket az emlékezés uj életre erőt adó friss forrásvizében s ma reggel ismét odaállottak az élet munkaasz­talához, hogy ujult erővel teljesítsék azt a kötelességet, amelyre elhivta őket az élet. Szép volt az emlékezésnek min­den mozzanata. És különösen na gyon szép volt, hogy annyi sokan tettek hitvallást a régi ;diákok közül az iskola iránt érzett nagy szerete­tükről. Ez a ragaszkodás minden­nél ékesebben hirdeti az iskola ne­velő munkájának értékét. Tornaverseny a Nylve bujtosi sporttelepén Szombaton délután 5 órakor tar­totta meg a 75 éves iskola torna­ünnepélyét a Nytve bujtosi sportte­lepén. Sajnálatos, hogy a napok óta tartó kedvezőtlen időjárás teljesen halomra döntötte a tornaünnepély programmját, amit azonban a ren­delkezésre álló idő keretei között be tudtak mutatni a fiuk, értékes tanú­ságaiul szolgáltak annak a nagyszerű testnevelő munkának, amelyet az is­kola a szellemiek mellett is teljesit. A szabadgyakorlatok pontos, fe­gyelmezett bemutatása, a korláton és nyújtón bemutatott magasfoku torna, az ügyes talajtorna élénk bi­zonyságául szolgáltak a kiváló test­nevelő munkának. A tornaünnepélyt nagyszámú elő­kelő közönség nézte végig s lelke­sen tapsolt sz egyes sikerült mutat­ványoknak. A ünnepély végén dr. Vietórisz József főigazgató, a reálgimnázium felügyelője kiosztotta a dijakat, ame­lyek közül egy serleget Lakner Béls, egyet pedig Mayer István ajánlottak fel az iskola két legjobb tornászá­nak. Lampionos felvonulás a város főbb utvonalan Szombaton este az iskola udva­ráról feldíszített kerékpáros és gya­logos lampionos menetben volnult végig az ifjúság a város főbb utvo­nalain, hogy ezzel is felhívja a nagy­közönség figyelmét a vasárnapi ün­nepnapra s tiszteletét kifejezésre jut­tassa az iskola, a vármegye és vá­ros notabilitásai előtt. A lampionos menet élén Zsolnai János cigányzenekara haladt s régi diák szokás szerint szerenádot adott a notabilitások ablakai alatt. A lampionos felvonulás és szere­nád után a Korona éttermében gyűl­tek össze az iskola egykori diákjai ismerkedési estre. Valami meghatóan kedves volt az a tabió, amelyet a Korona étterme nyújtott. Az alig egy pár esztendővel ezelőtt eltávozott di­ák s aki egy fél évszázaddal ezelőtt hagyta el az iskolát, amint egymás­sal kezet fognak, egymás szemébe néznek, az öregebbik diák a fiatal szemében keresi a régi Nyíregyháza akkori fiatalságának tüzét, az arcok­ban a régi fiatalok arcvonásait s de boldog volt egyik-másik öreg diák, amikor kedves vonásokat fedezett fel valamelyik arcon. Az általános ismerkedés során min­den jelenlevő öreg diák rövid felál­lással mutatkozott be a társaság tag­jainak. Emlék- és rajzkiállitás az iskola nagytermé­ben Vasárnap reggel korán megélén­kült az Alma Mater udvara. Sátra­kat emeltek, lombokKal ékesítették az udvart. Az iskola ormáról két ha­talmas nemzeti zászló lengett alá, hívogatva a kitárt kapukon befelé az iskolába, az ünnepi percekre az ifjúság barátait. A díszteremben emlékkiállítás idéz­te a mult emlékeit. Az iskola anya­könyvei, 7108 diáknak betűrendbe szedett névsora, adatai, az intézet fejlődését feltüntető grafikonok, meg­fakult fényképek, irások, drága em­lékek, oklevelek, sikerek és bukások beszédes emlékei tárták ki 75 év tör­ténetét a szemlélők előtt. És a szem­lélők minél inkább érezték, hogy nagy a távolság, amely elválasztja őket az ifjúkortól, annál nagyobb szeretettel simogatták végig tekin­tetükkel ezeket az emlékeket, annál jobban érezték, hogy elszakithatatla­nul hozzáfűzi a lelküket a szeretet szála az iskolához. A rajzteremben egy évi rajzokta­tás szemléltető képei fogadták a be­lépőt. Az egyik képcsoportban a ma­gyaros izlés tervezgetései fogták meg a lelkeket, ismét másutt a inagasabb­rendü rajzkészség és ecsetkezelés indította elismerésre a látogatókat annak bizonyságául, hogy biztos az a kéz, amelyik vezeti a gyermeke­ket a művészi izlés utján. D. Geduly Henrik püspök megáldja az iskola uj selyemzászlóját Ezalatt az iskola udvara lassan benépesedik, a tanulóifjúság sorba áll s elérkezik az a pillanat, amikor meg kell áldani az iskola uj zászló­ját, nemzeti érzésünk szimbólumát. A vezényszóra feszes állásba me­revedik a tanulóifjúság, meghajlik az intézett kivonulási zászlója és a cser­készzászló a földig, mert a régi zász­lótartó, Belánszky Barna, oldalán az iskola Igazgatójával az uj selyem­zászlót kihozza az iskola épületéből az udvaron felállított emelvény elé. Az arannyal dúsan hímzett, egyik oldalán fehér s az iskola jelmonda­tát és a város címerét, fölötte a ma­gyar koronát, a másik oldalán pe­dig nemzetiszínű alapon Kossuth kép­mását az evangélikus hitvallást szim­bolizáló Luther, rózsát és Kossuth egyik szállóigéjét hordozó nehéz­selyemzászló megpillantásakor valami csodálatosan mély érzés üli meg a lelkeket és sírásra fojtogatja az em­ber torkát. És ekkor felcsendül a Magyar Hi­szekegy, amely élőit meghajol az uj zászló is. A Hiszekegy elhangzása után D. Geduly Henrik püspök lép a szó­székre, hogy megáldja a zászlót. Megáldja örömmel, azzal az öröm­mel, amelyet lelkéből az iskolával 45 év óta összefűző kapcsolata vált ki a lelkéből. Ha valaki elmondhatja a jelenlevők közül, hogy összefor­rott lélekben az iskolával, ő elmond­hatja, mint aki először tanára, majd mint lelkész az iskola kormányzó ta­nácsának tagja, majd pedig immár 26 év őtá egyházi főhatósága az in­tézetnék. Megáldja a zászlót a zsol­táriró nagy királynak ezekkel a sza vaival: „Adtál a téged félőknek zászlót, amelyet felemeljenek az igaz­ságért." Ez azt jelenti, hogy akik ez rlá a zászló alá sorakoznak, azok­nak mindenkor az igazság útjában kell íaláltatniok, jelenti azt, hogy csakis az igazság követésében lehet megfelelni emberi rendeltetésünknek, ez pedig a tiszta krisztusi evangé­lium szellemének diadalra jutását jelenti. Ma a magyar nemzet igaz­sága egy az örök isteni igazsággal s mert éppen a mi mai ifjuságunk élete tele van gonddal és bánattal, mindaddig, mig az isteni igazság nem jut diadalra, nem szabad sem ifjúnak, sem öregnek megnyugod­nia, mig Nagymagyarország határait vissza nem szerezzük. Megáldja a zászlót azzal, hogy legyen az az is­teni igazságra vezérlő jelvénye az ifjúságnak. A megáldott zászlóra D. Geduly Henrikné zászlóanya reáköti az első szalagot „a hit és tudomány vilá­gosságáért" jelszóval s utána a hi­vatalos személyek, élükön D. Geduly Henrik püspökkel, dr Vietórisz Jó­zsef felügyelővel s egyes öreg diákok emlékszegeket vernek a zászló rud­jába, A több száz zászlószeg egy­részét a rúdon helyezik el, a na­gyobb részét pedig keretbe foglalva teszik el az ünnepély örök emlé­kéül. A zászlót hozzá való hűség Ígé­retével Zsolnai Vilmos igazgató vette át a zászlóanyától. A gyönyörű zászlót Tóth István tanár tervezte s Horváth Anna kézimunkatanitónő és Máczay Etelka himezte. Vietórisz József dr lelep­lezi a Kossuth képet A zászló felavatása után a jelen­levők az iskola főlépcsőházába vo­nultak, ahol dr Vietórisz József fel­ügyelő lelkes szavakkal hívja fel a közönség figyelmét a leleplezésre váró történelmi jellegű képre, ame­lyet Tóth István festőművész-rajzta­nár készített a lépcsőház egyik fa­lára, azzal a kéréssel, hogy legyen a kép az előtte elhaladók számára Kossuth szellemére emlékeztető s tettekre serkentő emlék. Szavaira lehullott a lepel a Kos­suthnak Debrecenbe való bevonulá­sát ábrázoló hatalmas vászonról s az elismerő tetszés után a felügyelő lelkesülten gyújtó intonálása után a közönség elénekelte a Kossuth nótát. II kormányzótanács diszgyiilése a templomban I Fél 12-őt üt az óra, amikor a gimnázium udvarán összegyűlt kö­zönség az uj zászló alatt megindul a templom felé hosszú sorban, hogy tanuja legyen a 75 éves iskola em­lékét megörökítő kormányzótanácsi díszközgyűlésnek. A templom hajói alatt szorong a közönség. Az orgona erőteljesen fel­búg, amibor bevonul a kormányzó, tanács az Öreg Diákok serege, a mai tanulóifjúság. A praeludium után az Erős vár a mi Istenünk... diadalmi ének erőteljes hangjai csen­dülnek fel s az oltár elé lép Máczay Lajos öregdiák, az iskola vallástanára, hogy minden diák szivével egybe­dobbanóan hálát adjon az Istennek a múltért s erőt és áldást kérjen az Istentől a jövendőre. Az áhítat után az ev. vegyes ének­kar éneke csendül fel, majd a kor­mányzótanács tagjai elfoglalják he­lyüket az oltár előtt felállított asztal mellett, hogy a 75 év emlékét meg­örökítsék. A vármegye, a váres közéletének csaknem valamennyi reprezentánsa részt vett a kormányzótanács disz­ülésén s ha nem sorolunk fel ne­veket, csak azért tesszük, mert szinte végtelennek tetsző névsort kellene ideiktatnunk, de egyet meg kell ál­lapitanunk, hogy az iskola szelle­mének elismeréseképen nem a hiva­tali kötelezettség, hanem a szívük vonta oda az öreg diákokat, hozzá­tartozóikat s a tisztelők hosszú sorát, akik felekezeti és társadalmi kü­lönbségtétel nélkül részt kértek az iskola öröméből. Az ünnepi közgyűlést dr Vietórisz URftNIR FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Junius 8—í A prágai Hétfőn, kedden diák A „Ciné Allianz" fantasztikus filmje Előadások 5, 7 és 9 órakor| Gyönyörű Imprime újdonságok érkeztek Ungár Lipót áruházába

Next

/
Oldalképek
Tartalom