Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 76-100. szám)

1936-04-30 / 100. szám

( iarii n 16.) 1936. április hő 30. NYÍRVIDÉK OZABOLCSI HIS HIRLAP 3 oldal Szőrmeóvás Takarékosság ezüst és színes rókák Simkovics szűcsnél Luther-u. 5. Életfogytiglani fegyházra ítéltek egy testvérgyilkost Az elmúlt év novemberében a sajókondói határban átlőtt fejjel, holtan találták ifj. Tőzér József 32 éves földmivest. A nyomozás során kiderült, hogy a fiatal gazdát testvérbátyja, Tőzsér János felbujtására Tóth Ferenc rovottmultu bányász lőtte agyon. Tegnap tárgyalta a bünügyet a £ miskolci törvényszék s a bizonyítási eljárás befejezése és a perbeszédek meghallgatása után a testvérgyilkost, mint felbujtót, Tóth Ferencet pedig mint végrehajtót életfogytiglani fegyházbüntetésre iíélte. Az ítélet ellen az ügyész súlyosbításért, a védelem enyhítésért fellebbezett. VfiROSI MOZGÓ Április 29—30. Szerda, csütörtök • A világhírű bécsi operett filmváltozata JJ A madarász Főszereplők: LIL DAGOVER, Wolf Albach Retty, Georg Alexander Mi : l urAmir FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. w i Április 28-30. Szerda, csütörtök Budapesttel egyidőben! fl zöldpokol az Universal legújabb izgalmas kalandor filmje A főszerepben: Jack Holt Előadások minden nap 5, 7 és 9 órakor. D Geduly Henrik püspök előadása az abesszíniai keresztyén egyházról Kedden délután 5 órakor tartotta a nyíregyházi ev. férfiak bibliaköre ebben az idényben utolsó összejövetelét. Ezen az összejövetelen D Geduly Henrik püspök tartott előadást az abesszíniai ker. egyházról. Az olasz-abesszin háború egészen természetesen az érdeklődés homlokterébe hozta mindazoknak a kérdéseknek a vizsgálatát, amelyek Abessziniával összefüggnek s az illusztris előadó személyi kiválósága mellett a téma is hozzájárult ahhoz, hogy erre «z utolsó összejövetelre zsúfolásig megtelt az ev. egyház tanácsterme. Bő tanulmányokon nyugvó előadásában három kérdést ölelt fel a püspök: az abesszíniai keresztyénség történeti fejlődésére mutatott reá, jellemezte a mai helyzetet s arra a hivatásra utalt, amelyet Abessziniában a keresztyénség a civilizáció érdekében végezhet. Az abesszíniai keresztyénség megalapítója a szájhagyomány szerint Márk evangélista volt. Arról azonban írásbeli feljegyzések is vannak, hogy Kr. utáni IV. században az abesszin nép nagyrésze már felvette a keresztyénséget. Az országot felerészben a jemenvidéki, Délarábiából bevándorolt pogányok és az Egyiptom környékérői beköltözött zsidók népesítették be. Ennek az utóbbi körüiménynek nyomai meglátszanak a későbbi kereszténység életén is, mert törzsek szerint, törzsfőnökeik és a papok uralma alatt szervezkedtek meg. S ez az uralmi rendszer fenáll ma is. Az abesszin egyház szervezetileg a görög keleti kopt egyház követőivé váltak s az alexandriai patriarka vezetése alá tartoztak. A bibliát már az V. században lefordították az akkori népnyelvre, ezt a nyelvet azonban az idők folyamán kiszorította az amhari nyelv s igy a biblia nyelve a mai abeszszin előtt ma már szinte érthetetlenné vált. Európában az abesszin keresztyéni égről a XVI. századig jóformán semmit sem tudtak. Az európai kultúrával bevitt eszmék, majd pedig a harcok teljesen szembefordították az abesszineket minden európai irányítású civilizációval s ez a magyarázata annak, hogy még ma is ösztönszerű idegenkedéssel fogadnak mindent, ami európai. Tomplomaikat ma is a régi jeruzsálemi zsinagóga mintájára, hármas tagozódással építik, jA szentek-szent* jébe csak az istentiszteletet végző pap mehet be. Szigorúan betartják, főként a nagyhéten, a kora hajnaltól napestig tartó böjtölést. Tartózkodnak a disznóhusevéstől, a húsvéti bárány azonban a legszegényebb ember asztalán is ott van. Sok a templomuk, a kolostoruk. Főpapjuk az alexandriai kopt patriarka által küldött „abuna", akinek négy benszülött püspök áll a fennhatósága alatt. Istentiszteleteikben pogány, zsidó, mohamedán és keresztyén szokásokból átvett elemeket különböztethetünk meg. A papi ruha részben zsidó, részben pogány eredetű. Tisztára pogány eredetű a sokszor 9 órai időre terjedő, szakadatlan hangos imádkozása a papoknak, akik erre a rettentő erőpróbára sokszor hasissal erősitik magukat. Templomaik kivül festetlenek, belső festésük világosan mutatják az ó-egyiptomi hatásokat. Az abesszin egyházat a helyszínen vizsgáló ember azt a benyomást nyeri, hogy Abessziniában az apostoli kor keresztyénségének szemmel látható nyomaival találkozik. Ennek az ősi egyházi kulturának kialakítására nem kellene más tenni, mint a Szent írást a nép nyelvén elvinni közéjük. Boldoggá lehetne tenni ezt a népet, mert nem a technikai fejlődés és sohasem a műveltség külső máza teszik az embert valóban boldoggá. Kérdés vájjon ezt a feladatát megoldja-e Európa? Kérdés, vájjon elvezeti, e majd a háború után Európa Abessziniát és egész Afrikát Krisztus evangéliumának teljes világosságához I A püspök nagy érdeklődéssel hallgatott előadása után Margócsz "Emil főigazgató, egyházközségi felügyelő az előadássorozatot bezáró szávai végén az egyházközség nevében köszönetét fejezte ki az előadók s különösen Solzmár János segédlelkész előtt, aki az előadások megszervezésének irányitója volt, bezárta az előadássorozatokat, amelyet az őszi időszak beáltával ismét felelevenít az egyházközség. Az A.ctio Catholika harc saját magunk ellen... Az X. C. nem engedheti, hogy legyenek katólikusok, akik lelkiinségben szenvednek, akik csak papiroson katólikusok és akiknek az Istenháza, a harangszava, keveset jelent. Ezért erős a harc, amit vív és vele együtt vívják ezt a harcot a szerzetesrendek, a katólikus egyesületek, a kongregációk és a világiak nagy táb®ra, amikor mind egyért és együtt harcolnak : a lélekért I Mert azt akarják elérni, hogy minden embertestvér lelkéből magas lánggal ciapjon ki maga jézus! A trianoni golgotán járó magyarság vállára ránehezedik a haza sorsáért, a mindennapi kenyérért való kétségbeesés és ez mindaddig ugy is lesz, amig fel nem eszmíl arra, hogy hol van a hiba és amig az oltár fénye be nem világit az egyesek és az egész magyar katólikusság otthonába, mert addig hiába kérjttk az Istent, hogy adja vissza azt, amit Trianon elvett tőlünk, amig alázatos hivő lélekkel nem öleljük szivünkre Krisztust, ahogy azt tettük akkor, amidőn először térgyeltünk az oltár lépcsőjén. Erre a harcra kongatja a szeretet csodás szavú harangját az A. C. május 3 án és hiv minden katólikus Az anyaszentegyház és a magyarság közös célkitűzése megteremteni egy uj embertípust. Az önző ember helyett beállítani az életbe az evangéliumi embert, akinek a cselekedeteit nem a haszon, nem az önzés irányítja, hanem a szeretet. Ez az uj evangéliumi embertípus halhatatlan lelket lehel a törvényhozásba, az összes kulturális és társadalmi intézményekbe és egy uj lüktető ritmust visz bele, a becsületes munka és felebaráti szeretet ritmusát. Az Actio Catholica nem csak beszél, hanem cselekszik, amikor ezt a lelki embert akarja megteremteni, aki nemcsak a földi örömöket fogja ke resni, hanem felemeli a szemét a boldogság örök forrása, Isten felé! Ebből a munkából, ebből a harcból minden katólikusnik ki kell venni a maga részét. Kezdve a harcot saját magánál és igy folytatva tovább közönyös embertestvérénál mindaddig, amig a felebaráti szeretet egy elszakíthatatlan örök láncot nem képez és a láncon keresztül átcsap egyik emkerböl a másikba Krisztus tüze és ttstvérek lesznek mindanynyian a szó valódi és igaz értelmében, testvérek: Krisztusban! amikor talán hangulata sem derűs, akkor érzi csak igazán, hogy egy csésze FRANCK kávépótlókkal ízesített IÍNEIPP ma la takaró mily sokat ér a legolcsóbb étkecés mellet! >'s Milyen jól esik néha egy kis felélénkülés és éppen exl nyújtja Önnek néhány ftllóférl taftat* e'hosho cto'k öv dm e.