Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 76-100. szám)

1936-04-25 / 96. szám

(Trianon 16.) 1936. április Hó 25. J^ÍYÍRVIDÉK ^ SZABOLCSI HIRLAP 3 oldal Rttila nemes acél Kerékpár kizárólag Előnyös havi részlet! Kerékpár gumik és alkatrészek legolcsóbb gyári áron. KATZ MIKSA cégnél Takarékpalota. Az olasz, osztrák és magyar megállapodások a revízió tükrében Irta: Berbély Jánes A Nyirvidék 88. számában igyekeztem megvilágítani a francia béketerv veszélyes pontjait, mely, ha életbe lépne, beláthatatlan időre nullifikálná a magyar revízió békés lehetőségeit. Már pedig a magyar nemzetnek életbevágóan fontos érdeke, hogy a békés revízió mentől rövidebb időn belül megtörténjen. Tegyük ezért rövid vizsgálat tárgyává, hogy az olasz, osztrák és magyar megállapodások kihatásaikban előnyt jelentenek-e a magyar revízió szempontjából? Fenntartás nélkül igenlő a válaszunk, mert egy magasra törő, számszerűleg is hatalmas arányokban növekvő, újjászületett, fiatal, izig-vérig hazafias lelkületü nemzet, az olasz nemzet ugy áll ennek az egymásra talált három nemzetnek a közepén, mint a háborgó tengerben a kőszikla, melyet hiába ostromolnak kitartóan a félelmetes hullámok, megszelídülve húzódnak azok onnan vissza. Az a tény, hogy az olasz és a magyar ily hosszú idő multával nyújthatott egymásnak baráti kezet, nyíltan megmondhatjuk, a mindkettőnkre évszázadok óta nehezedő germán nyomás volt az oka. Az olasz és a magyar között sohasem volt érdekellentét, sőt ismeretes, hogy már az Árpádok alatt, különösen a művelődés terén fejtettek ki nagyon hasznos munkálkodást az olaszok hazánkban. De nem is kell ilyen meszszire visszamennünk. Elég, ha a 48 as időkre gondolunk. Itt feltaláljuk az olaszok részéről az önzetlen, igaz barátság minden jelét. Igaz, mi is megtettünk minden lehetőt a barátság bensőségessé tételére. És talán innen van az, hogy Bethlen István gróf akkori miniszterelnök ösztönösen megérezte, hogy a tria noni acélláncot Rómában iehet szétpattintani. Ma már tények igazolják e megérzés helyességét. Nem lehet szó nélkül hagyni ama; sokszor nagyobb inteligenciáju magyarok részéről hangoztatott, aggodalmat, hogy miután az 1914. háború kitörésekor az olasz szövetségesünk volt és mégis ellenünk jött, vájjon komoly eseíben nem hagyna-e bennünket cserben. ? Erre a leghatározottabban nemmel felelhetünk! Érdemes e kérdést behatóbban megvilágitani. Köztudo& másra jutott, hogy az olasz békés uton az Osztrák—Magyar monarchiától, az olasz lakterületek átengedését helyesebben határkiigazitását kérte s amikor semleges marad ugyan, de máiképen segit bennünket. Ezt a kérdést nem teljesítették, de nem is tárgyalták. Kérdem, hogy adott esetben, ha aikalom kínálkozik arra, hogy ami testvéreinket idegen elnyomatásból és teljes kiirtás elől a közös anyához visszacsatolhassuk, fogunk e tétovázni, avagy cselekszünk az érdekeink parancsa szerint? Azt hiszem ez utóbbi fog bekövetkezni ! Nekünk, kiket agyafúrtan a teljes elsorvasztásra és a nem zetek nagy családjából való eltűnésre itéitek, ilyen szemüvegen kell az olaszok akkori magatartását néznünk és ebből kell példát mériienünk. Mi ellenünk, magyarok ellen, az olasz nemzet kifejezetten sohasem harcolt. A sors kikerülhetetlen kény szere vitte a két nemzetet abba a helyzetbe, hogy egymás ellen fegyvert fogott. Minden reményünk meg van arra, hogy amig magyar és olasz él e földön, egymás ellen nem hadakoznak. Hiszen az olasz nemzetnek az a legfőbb vágya, hogy testvéreit a haza szent földjén egybeforrva lássa, — teljesült. De beteljesedés előtt áll ama távolabbi vágya is, hegy a folyton szarapodó fiainak helyet biztosithasson egy régóta sóvárgott területen, Afrikában. Nagy fontosságú ez ránk magyarokra, hogy az olaszok vállalkozása teljes sikerrel járjon, mert ellenkező esetben a mi reményeink valóraválása is nagyon kitolódnának. Mert akkor igaza lenne annak a nagyon fürge államférfinak, aki arra számított, hogyha Olaszország Abessziniában elvérzik, a magyar revíziónak is leáldozott egyszersmindekorra. Az volt a távolabbi rejtett gondolatuk ellenségeinknek, hogyha Olaszország egy idegen földrészen lesz elfoglalva, halkabb lesz a szava a revízió tekintetében. Ebben azonban csalódtak, mert kitűnt, hogy Mussolininak egy rádió hívására úgyszólván percek alatt millió és millió ember sorakozott készen a további parancsok lelkes teljesítésére. A teljesség kedvéért legyen szabad még reámutatnom arra is, hogy a vázolt baráti érzelmeket a kölcsönös érdekek is táplálják, mert kétségtelen, hogy a mindent elnyeléssel fenyegető szláv áramlatot csakis egy életképes, minden ízében rendezetten erős és a Kárpátok gerincére támaszkodó magyar nemzet lesz képes, — mint a múltban — a jö vőben is sikeresen megállitani. Divatos, modera, tartós LYON márkás cipők Stlbi Cipőároházban kaphatók. Nyíregyháza, Zrínyi Ilona u. 2. Telefon 579. Szigorított dologházat kaptak a 60 rendbeli lopással, betöréssel és rablással vádolt cigánybünssövetkezet tagjai Tót Bubi a bandavezére ájultan esett össze a szembesitésnél Monstre bünpert tárgyalt tegnap a nyíregyházi büntetőtörvényszék Ke lemen tanácsa. A vádlottak padján öt cigány ült, akik az ország különböző részein 65 rendbeli lopást, betörést és rablást követtek el. De a vádlottak padjára kerültek az orgazdák is, akiknél a cigányok a lopott dolgok egyrészét értékesítették. A vádat Dr Kertész Jenő kir. ügyész kép viselte. A tárgyalásra több mint 50 tanút és mintegy 40 sértettet idéztek be, akiknek a kihallgatása a késő VÁROSI MOZGÓ Péntek, szombat, vasárnap Marika huszárja Előadások: Péntek, szombat 3, 5, 7, 9 órakor. Vasárnap 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. — A délután 2 és 3 órai előadás mérsékelt helyárakkal I délutáni órákig tartott. A bíróság legelőször a veszedelmes banda vezérének Tót Péternek, vagy ahogy a banda tagjai becézték Tót Bubinak a kihallgatását kezdte meg. Tót eleinte tagadni próbált, de a keresztkérdések súlya alatt lassankint beismerő vallomást tett. Több mint 2 órán át tartó kihallgatása után Sáfár János alvezér kihallgatására került a sor. Sáfár konokul tagadott és a vizsgálat folyamán tett beismerő vallomását is visszavonta azzal, hogy azt csak kényszerhelyzetben tette, mert félt a csendőröktől. Tót Bubi azonban a szembesitésnél a szemébe mondta, hogy nem mond igazat, mert a bűncselekmények nagy részét együttesen tervezték ki és hajtották végre. Sáfár a szembesítés közben mindig csak azt hajtogatta: — Nem félsz az Istentől, egy ártatlan cigánnyal így bánni. Tót Bubi válaszolni akart, de szó nem jött az ajkára, hirtelen elfehéredett és a birói pulpitus előtt eszméletlenül rogyott össze Kenyeres Pál teremőr Tót Bubit kivitte a folyosóra, ahol hamarosan magához tért és a néhány percre felfüggesztett tárgyalást tovább folytatták. A többi cigány a jelenet hatása alatt annyira megijjedt, hogy tettüket minden kertelés nélkül beismerték. Dr Kerlész ügyész a vádlottak súlyos megbüntetését kérte, mig a védők, vitéz Kőrössy Qyula, Dr Krasznay Sándor és Dr Legeza István az enyhítő körülményekre igyekeztek rámutatni. Az ítéletet a késő délutáni órákban hirdette ki a bíróság, amely szerint Tót Pétert és Rostás Józsefet 3—3 évi szigorított dologházat, mig a banda többi tagjai 6 hónaptól egy évig terjedő börtönt kaptak. Az orgazdákat ellenben bizonyíték hiányában felmentették. Az ítélet jogerős. Negyedszázados jubileumát ünnepli az idén, a Bessenyei Györov reálgimnázium Kisvárdán Jubileumi évhez érkeztek el Kisvárda középiskolái. A polgári leányiskola 25 éves jubileumi ünnepségeinek jhangja még jóformán elsem ült, mikor már a másik intézet a Bessenyei György reálgimnázium érkezett el 25 éves fennállásának megünnepléséhez. A jubileumi ünnepségek előkészítése már megindult s előreláthatólag oly széleskörű és nagyszabású keretek között fog lezajlani, hogy az intézetnek nevet adó Bessenyei Györgynek emlékét méltó fénnyel fogja visszatükrözni. — Papírszalvéta különlegességek, levélpapirujdonságok érkeztek az Ujságboltba. urAmir FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Április 24—26. Péntektől vasárnapig % Mi lesz holnap? i i Előadások 5, 7 és 9 órakor. Szombaton és vasárnap 3, 5, 7 és 9 órakor. ®