Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 51-75. szám)

1936-03-31 / 75. szám

Tmraon 16) 1936. március 31. JSTYÍRYIDÉK ^ OZABolcai HIRLAP 3 »U»1 Polgáron Polgár község mostanában nagyon belekerült az érdeklődés középpont­jába. Az a gyönyörű eredményű nép­művelési munka, melyet ott a nép­művelési bizottság hat év óta foly­tat, nem kisebb vendéget, mint Pau lini Bélát, a Gyöngyös bokréta or­szágos rendezőjét késztette a köziég meglátogatására. Paulini Béla vasárnap délután ér­kezett a községbe és mint Dr. Kiss Péter esperes plébános vendége részt vett a vasárnapi népművelési délu­tánon. A népművelési előadás színhelye a zárdaiskols 2 egymásba nyiló ter me volt, mely Paulini Béla odaér­keztekor már teljesen tömve volt nép­pel. Minthogy a környéki tanyai is­kolák meglátogatása céljából Jurassa E. Medárd kir. tanfelügyelő is a köz­ségben tartózkodott, ő is részt vett a népművelési előadáson. A műsor összeállítása és kivitele ragyogóan szép volt. Megnyitóul Vigh Margit és Becski Irén gazdasági to­vábbképző iskolai növendékek „Té­ged dicsér az ég..." kezdetű Mária éneket adták elő két szólamra a Polgári Szalonzenekarból népműve­lési előadásokon állandóan szereplő vonós ötös kíséretével. Ezután Dr Borsy Jenő orvos tar­tott előadást a testgyakorlásnak az egészségre gyakorolt fontos hatásá­ról. Az előadás illusztrálására a hely­beli ovoda, fiu és leány elemi és polgári iskola növendékei bemutat­ták a testnevelés különböző fokoza­tait korosztályok szerint. Majd egy 3 éves ovodás valódi orosz táncot mutatott be, melyet tánciskolába járó nagyobb testvérétől tanult el. A kis ovodások ügyessége özv. Bartha Istvánné községi óvónő óvo­dájának a mai korban megkívántató magas színvonalát bizonyítja. Most egy első osztályos kisfiú és egy második elemibe járó kislány együttes tornája következett. Az égig­érő fa meséjét és a pintyőke halálát tornázták el utánzó mozgásokkal. A két gyermek Akáb István tanitó tanítványa volt. Braunász Duci III. oszt, tanuló tornázott ezután először egy dal szö­vegén majd egy kis táncot mutatott be nagyon ügyesen és kedvesen. Ez­után IV. osztályos fiuk erőt és ke­mény határozottságot mutató mozdu­latai, majd egy V. osztályos kislány tánca, ezt követően két VI. osztályos fiu botgyakorlata mutatta a fiu és lány torna fejlődésének irányát. A lányok táncának bája és a fiuk mozdulatainak katonás egyöntetűsége az összegyűlt közönség elismerő tap­sában nyert megérdemelt dicséretet. Ezután Eliáí Hedvig polgári isko­lai IV. oszt. tanuló Liszt: XV. Rap szódiájának zenéjére táncolt szem­kápráztató ügyességgel. Utána a polgári iskola fiunöven dékei a dobogón felállva, pillanat alatt egy gúlát varázsoltak a közön­ség szeme elé. Mielőtt a műsor összes számai leperegtek volns, Paulini Béla szó­lalt fel. Nagy örömének adott kife­jezést, hogy e népes községben, mely az ő szivéhez is közel áll, hi­szen a Gyöngyös Bokrétának innen is vannak szereplői, ily nagy érdek­lődés mellett ily gyönyörű népmű­velési munka folyik. Azután elbeszélte, hogy mily nagy jelentősége van a Gyöngyös Bok réta intézményének abból a szem pontból, hogy a külföld, mely ha­zánkat eddig vagy nem ismerte, vagy félre ismerte, láthatja, hogy a ma­gyar nermet micsoda szellemi érté­keket mondhat magáinak. A Gyöngyös Bokrétát azonban to vább kell fejleszteni. £i kell jutnunk odáig, hogy bizonyos ünnepies al­kalmakkor nemzeti viseletben, zsi­nóros ruhában jelenjünk meg és így is adjunk kifejezést magyarságunk­nak... Ma már megdőlt az a megállapí­tás, hogy minden ami suta, ami tö­kéletlen, az a nép alkotása. Ellen­kezőleg a népdal, az igazi népdal, a népmese, népi szokások, népmű­vészet valódi drága kincsei a nem zeti szellemi vagyonnak, Istennek hála, hogy az utolsó percen összegyűjtötték őket lelkes emberek, mert már elvesztek volna. Volt helység pl., ahol egy bizonyos jellegzetes táncot már cs k egy 70 éves ember tudott egyedül. Sikerült még az illető elmondása alapján a táncot lejegyezni és igy megmenteni az u'ókor számára. Ma már nem kell félni, hogy elvész. Az egész vidék táncolja. A rég elfeledett tánc újból feléledt. Itt Polgáron is fel kell mutatni, ha még lehet, a régi népszokásokat, játékokat, táncokat, mert hogy vol­tak ilyenek, az több mint bizonyos és divatba kell hozni a régi visele tet. Egyelőre talán csak a módo­sabbak rendezzenek ilyen viseletben lakodalmat, mely aztán ha divatba jön, akkor már el is terjed és meg is marad. Nem akarja ezzel azt mondani, hogy mindig ilyen vise letben járjon a nép, de ünnepies al­kalmakkor okvetlen ebben legyenek. Polgár legényei évről-évre a „csa­pásolás" nevű. tánccal szerepelnek a Gyöngyös Bokrétában. Be kell vonni a szereplésbe a lányokat is. Kellett itt lenni olyan táncnak, me­lyet a lányok táncoltak, csak ki kell azt kutatni. Meg kell szervezni a helyi Gyöngyös Bokréta intézmé­nyét ugy, hogy a fiu és leánygyer­meknek az legyen az álma: abba bejutni. Viharos lelkesedés fogadta Paulini Béla szavait. Belejezésül Izsák L. polg, isk. III. o. t. egy hazafias sza­valatot adott elő. Azután újból meg­szólalt a zene és Mecsei Ilona IV. o. t. énekelte a Piros rózsa, fehér szekfü,:tulipán... kezdetű dalt. Ezzel a kulturdélután véget ért. A polgári iskola növendékeinek sze repelteiése Homolay Gyula tanár érdeme, kinek fáradhatatlan népmű­velési munkája évről-évre sok sikert és elismerést hoz a polgári \iskolá­VÁROSI MOZGÓ ® HétfS, kedd, szerda % Nem élhetek muzsikaszó nélkül,.,! Mórigz Zsigmond első rémek magyar filmje. • Előadások hezdete 3, 5 . 7, 9 órakor g(D a—Q ODOL-FOGPÉP megőrzi o fogok szépségét és egészsé­gét. Ápoljo tehát fogait ODOL­FOGPÉPPEL és fogai épek maradnak késő öregkoráig. y aíogaka* hófehérré varázsolja nak és sok gyönyörűséget a közön­ségnek. Az egyes műsorszámok között Akáb István tanitó konferált a nép nyelvén szellemesen és humorral magyarázva az egyes műsorszámo­kat. Konferálásához Piulini Béla is gratulált. Meg kell még említenünk, hogy Polgáron a kulturdélutánok állan­dóan zsúfolt terem előtt folynak le, mert belépődíj nélkül olyan szép műsor kerül bemutatásra, aki csak teheti odamegy. A szép műsorok ösz­szeállítása, kigondolása és betaní­tása egy triumvirátus kezében van, melynek tagjai: Braunász Jenő igaz­gató, Homolay Gyula tanár és Akáb István tanitó. Régi haragosát „csempészfogás" ürügye alatt agyonlőtte egy pénzügyőr asszonyt, aki egy zsák búzát hozott Mészáros faggatni kezdte az asz­szonyt, hogy kiknek a társasagában indult csempészutjára. Közben oda­érkezett Lotoczki is, akinél semmi csempészáru nem volt. Mészáros le­kapta fegyverét és Lotoczki fejét célbavéve elsőtötte. A fiatalember szétroncsolt fejjel vágódott el a föl­dön. Borsiban óriási izgalmat keltett a gyilkosság híre. A hatóságok való­ságos csendőri megszállás alatt tart­ják a forrongó hangulatu falut. A szolgálati fegyverével gyilkoló pénz­ügyőr letartóztatása várat magára. Izgalom tartja lázban a cseh meg szállás alatt levő Borsi község la­kóit. Mészáros János pénzügyőr a község határában szolgálati fegyve­rével közvetlen közelből agyonlőtte Lotoczki Lajos 21 éves legényt. A gyilkos é3 áldozata régi hara­gosok voltak. Hosszú hónapokkal ezelőtt a futbalpályán tört ki elő­ször a viszály, Lotoczki ekkor meg­verte a pénzügyőrt, aki azóta ke­reste az alkalmat, hogy bosszút állhasson a legényen. Pénteken este Mészáros szolgálatban volt, mikor Lotoczki csempészutról hazatérő fa­lubeliekkel ért a község határához. A pénzügyőr elfogott egy előihaladó A Mezőgazdasági Kiállítás nagy síkerében jelentős része van a Vidéki Napilapok Szindikátusának A napokban lezajlott Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyész­áüatváíár hatalmas sikere a rende­zőbizottság legvérmesebb várakozá­sait is felülmulta. A propaganda munkából lapunk is, mint a Vidéki Napilapok Szindikátusának tagja, sziwel-télekkel kivette a részét. — Gróf Somssich László, az OMGE elnöke, a vidéki sajtó közreműkö­désének teljes 'elismeréseként az alábbi levelet intézte Lékay-Lingauer Albin főszerkesztőhöz, a Vidéki Na­pilapok Szindikátusának elnökéhez: „Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület által évente rendezett Or­szágos Mezőgazdasági Kiállítás ez­idén is a tegteljesebb siker jegyében zárult, annak bizonyságául, hogy a magyar gazdatársadalom az elmúlt esztendőben is — példátlanul súlyos helyzete ellenére — eredményes és elismerésre méltó hatalmas munkát végzett. A kiállítás nagy látogatott­sága és kedvező vásári forgalma pedig azt bizonyítja, hogy a gazdák nehéz szerepüket továbbra is vállalni kívánják és ennek érdekében el akarják sajátítani a korszerű gaz­dálkodás ismereteit és az ujabb be­ruházásokért is hajlandók áldoz'ato­kat hozni. IÜRAMIR FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ, Hétfő, kedd, szerda Nem élhetek muzsikaszó nélkül... Mórigz Zsigmond első remek magyar filmje Előadások minden nap 3-5-7-9 órakor. ®

Next

/
Oldalképek
Tartalom