Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 51-75. szám)
1936-03-24 / 70. szám
2. »ldatl. 0 JSÍYÍRVIDÉIC ^ SZABOLCSI HIRLAP rTminor 16.^ 1936 március M 24. Attila nemes acél Kerékpár kizárólag filőnyös havi részlet! Kerékpár gumik és alkatrészek legolcsóbb gyári áron. MTZ IIIKSI cégnél Takarék palota. Harsány! László 1877-1936 Fekete zászló leng a vármegyeháza, kaszinó ormán, Szabolcs közéletének egyik jól ismert, becsült, hü és szorgalmas munkása távozott az élők sorából. Vasárnap délután 1 órakor meghalt Harsányi László ny. irodaigazgató, volt főispáni titkár. Lassan ölő kór pusztította életerejét, élőhalottként járt az utóbbi időben a napfényes utakon, amelyekre mindjobban erőltető sétáira indult. Fáradt alakja körött a halál árnyéka borongott, fájva sejtették hozzátartozói, barátai, tsmerősei munkatársai a közeli véget, s halálhíre nem érkezett váratlanul. Most azonban, amikor végkép elmosódik alakja az élettablójáról a vármegyeháza folyosóiról, termeiből, a nyíregyházi utcákról, a kaszinó előtti sétahelyről, érezzük a fájdalom égetését, az eltépett lelki szálak sebeiben, amelyek felsajognak az ő távozásának sötét perceiben. Ez a vármegye, ez a város siratja hű fiát, munkás polgárát. A megye embere volt, a szabolcsi föld, a szabolcsi társadalom, ősi szabolcsi családok minden lelki vonásának, minden képzetének, emlékének, történeti adatának pontos ismerője. Lelke lelkiismeretes pontossággal irt könyv volt, amelynek egy-egy lapja a vármegye egy-egy községe, járása, családja, eseménye. Eleven lexikon, a vármegye monográfiája élt benne s szolgált készséges, kedves, közvetlen felvilágosítással a hozzáfordulóknak. \ A tiszamenti színmagyar vidéken, Bercelen született 1877-ben és német szóra a Felvidék városaiba került, iglói, majd sárospataki, végül kolozsvári diák volt, ahol kereskedelmi iskolai érettségit szerzett. 1899ben lépett a vármegye közigazgatásának szolgálatába Dögén, mint jegyzőgyakornok, 1902 ben a főispáni iroda vezetője, 1906-ban járási számvevő a nyirbogdányi járásban. Itt működött lelkiismeretes, gondos tisztviselőként 1914 augusztus 1 ig, amikor a haza védelme a harctérre szólította. A m kir. 11. honvéd gyalogezred kötelékében küzdött az ezer éves magyar határokért. Az orosz harc téren, Przemysl alatt megsebesült és sebe következtében a harctéri szolgálatot a katonai parancsnokságoknál teljesített belső szolgálattal cserélte fel 1916 márciusában történt felmentéséig. Ekkor újra a vármegyeházához rendelték be s itt 1918-ig s főispáni irodát verette, majd 1918 májusától a vármegyei közellátás ügyosztályában dolgozott megfeszített munkával 1921-ig, amikor irodaigazgatónak nevezték ki és egyúttal a főispáni titkári teendőkkel bízták meg. Ebben a tisztségében 1934 ig működött. Munkássága, készséges, nobilis magatartása, tapintatos modora kedveltté és nélkülözhetetlenné tették Harsányi László főispáni titkári működését, A legbonyolultabb, legkényesebb problémákat az ő széleskörű tapasztalatai segítségével oldották meg könnyű szerrel s amikor Kállay Miklós dr, Erdőhegyi Lajos dr, Mikecz Ödön dr főispánsága alstt a gazdasági válság hullámai, a magyar élet egymásra halmozódott sötét gondjai mint viharos tenger a gátat, felcsapdostak a kérelmezők hosszú soraiban a főispáni előszobáig, az ő nagy munkabírására, türelmére, figyelmes, uri gesztusaira nagy szükség volt, Évtizedes gondos, hü titkári munkássága szinte égybeforrasztotta nevét, alakját a főispáni hivatali termekkel. A túlfeszített munka siet tette idegzetér ek összeroppanását s már beteg volt, amikor 1934 ben nyugalomba vonult. Előbb a debreceni klinikán, majd itthon otthonában ápolták, mig lassan felül nem kerekedett ellenállásán a pusztító kór. Halálát feleségén sz. Klainik Erzsébeten, leányán, Tahy Józsefné Harsányi Erzsébeten, unokáján, Tahy Erzsébeten, anyósán, özv. Klainik -Károlynén, Klainik Margit és Klainik Jolán sógornőin kivül fájdalommal gyászolja az egész vármegye, mert a megye minden községében ismerték, szerették és becsülték Harsányi Lászlót. Temetése f. hó 24 én, kedden délután 4 órakor lesz a Kossuth-uícai gyászházból. Emlékét szeretettel jegyzi fel töríénetkönyvébe Szabolcsvármegye, amelynek szerető, hü és igaz fia volt. Ha bor,,, Leg yen t oka ji bor 1 1 liter édes szomorodni 88 fillér. vitéz TORNAY ISTVÁN fűszer és csemege üzletében, Bethlen-utca 4. Telefon 126. szám mmmisximmmiimisimáama BWM Tfiz a báró Waldbott áradatomban A kár több mint 8000 pengő Veszedelmes tüz pusztított báró Waldbott Kelemen toicsvai uradal mában. Éjjel 1 órakor lángok csaptak fel az uradalom egyik műhelyéből. A tüzet egy a kazánból kipattanó szikra okozta. A tüzet még idejében sikerült lokalizálni s igy itt a kár is jelentéktelen. Harmadnap reggel azonban már sokkal nagyobb károkat okozott a vörös kakas az uradalomban. Egy 80 méter hosszú istálló borult lángba s bár a derék toicsvai tűzoltók min dent elkövettek a tüz leküzdésére, az istálló teljesen leégett. Az állatállomány egy része is bennt égett. A kár meghaladja a 8000 pengőt. A vizsgálat folyik a tűz okának megállapítására. Titokza tossáff egy kisleány halála körül Egy hónappal ezelőtt Alpár községben meghalt Boros Magdolna 13 éve& leány. A községi orvos pontosan nem tudta a halál okát megállapítani boncolás nélkül, de annak a gyanújának adott kifejezést, hogy valószínűleg óiommérgezés okozta a halálát a fiatal leánynak. A mérgezés olyképpen történhetett, hogy az ételt ólommázas cserépedényben főzték s a régi zománc fölpattogzott. Alátámasztja a feltevést az is, hogy a Boros család többi tagjat állandó fejfájásról és gyomorbántalmakról panaszkodnak. Egy névtelen följelentés, amely a napokban futott be; lényegesen másképpen magyarázza a halálesetet. Eszerint a gyermekleány édesapja sokat ivott. A feleség pedig, hogy leszoktassa férjét a részegeskedésről egy javasaszszonytól kapott recept alapján bájítalt főzött. Á mérget azonban véletlenül a 13 éves Magdolna vette be és rövid szenvedés után meghalt. Tegnap exhumálták a holttestet. A belsőrészeket az országos vegyvizsgálóintézethez küldik fel annak megállapítására, hogy valóban méreg ölte meg Boros Magdolnát? Egyidejűleg a csendőrség is nyomoz a titokzatos haláleset ügyében. Ipari üzemek részére az előírásnak megfelelő s az iparfelügyelőség cimét tartalmazó feliratok kaphatók a NyirvidékSzabolcsi Hirlap kiadóhivatalában, Bethlen-utca 1. Telefon 77. — Gyomor- és bélbántalmak, hasüregbeli vérpangás, izgékonyság, * migjén, kimerültség, szédülés, szivszorulás, rémes álmok, ijedősség, általános rosszullét, a munkaképesség csökkenése sok esetben rövidesen megszűnnek, ha a beteg néhány napon át reggel éhgyomorra egy pohár természetes „Ferenc József" keserüvizet iszik. Tisztújítás a nyíregyházi Chevra Eadisa izr. szentegyletnél Március 22 én, Hoffmann Mihály választási elnök vezetése alatt általános tisztújítás volt. A közbizalom újból azokat állította a Chevra élére, akik eddig is kipróbált vezetői voltak és akik hosszú éveken át békés együttműködésben, kölcsönös meg. becsülésben sokat dolgoztak ás fáradoztak eszményi céljainak megvalósításáért. Elnökké választották Schwartz Edét. alelnökké Führer Mihályt és Drucker Henriket, pénztárossá Fenyvesi Kálmánt, ellenőré Lichtmann Lukács Vilmost. Választmányi tagok lettek: Balázs Dezső, Benedikt Imre, Benedikt Sándor, Blau Lipót, Földes Márton, Friedmann Jakab, id. Glück Mór, dr. Goldmann József, Hoffmann Mihály, Kohn Ignác, Láng Ernő, Lovász Dezső, dr. Resenberg Emil, Rosenthal Gyula, Rosenwasser Kálmán, Sarkadi Adolf, dr. Schőn Géza, Schwarzer Nándor, Silberstein Ignác, Szántó Ármin és Ungár Béla. Számvizsgálók lettek: Brüll Simon, Sándor Rezső, dr. Silberstein Géza, Stern Sándor és Schvmtzkopf Mór. Hivatalból tagja a Chevra vezetőségének Bodor Zsigmond hitk. elnök, dr. Landau Ernő ügyész és a jóiékony egyesületek elnökei. Az újonnan megválasztott vezetőség március 29 én tartja alakuló ülését, hogy ujult erővel, fokozott lelkesedéssel teljesítse kegyeletes és emberbaráti feladatait. Háromszor kísérelt meg öngyilkosságot — mig végre sikerült meghalnia Hollós Gábor 65 éves nyirábrányi gazdálkodó tegnap délelőtt mig hozzátartozói a templomban voltak, szobájának gerendájára felakasztotta magát és mire tettét felfedezték, már nem volt benne élet. Az öreg gazda idegzete néhány hónappal ezelőtt összeroppant és azóta már háromszor kísérelt meg öngyilkosságot. Egy alkalommal fia vágta le a kőtélről, másodszor pedig elszakadt a madzag, amivel sötét tervét megkísérelte. Hollós józan életet élő, szorgalmas, közbecsülésben álló ember volt, de hogy tettének elkövetéséhez elegendő ereje legyen, öngyilkossága előtt 3 deci pálinkát ivott meg. Az öngyilkosságot telefonon jelentették a nyíregyházi ügyészségnek, de miután bűncselekmény nem forog fenn, eltemetésére az engedélyt megadták.
