Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-08 / 32. szám

Tnanon 16* V9. 6. február 8 e „ JSÍYÍRVIDÉK ' BZALSOLCSI HIRLAP 3 oldj* 1 Vallásos délután a Kálvineumban Dr. Révész Imréné éneke és dr. Révész Imre előadása Kint az eddigi tavaszias időből hirtelenül hidegre fordult, kavarodott, havasesős zimankó és bent a Kálvineum tornacsarnokában az ige fénye és [az isteni kegyeiem felemelő és vigasztaló fényeinek bemutatása s a vallásos lélek szárnyalása művészi énekben és alázatos imádságban. Ez a szerdai vallásos délután külső körülményeinek és lelki értékeinek rövidre fogott jellemzése és elszámolása. A vallásos délután a gyülekezet énekének elhaugzása [után Dr. Ferenczy Károly tanitónőképzőintézeti igeolvasásával (I. .Kor. 3. 11—14.) és imádságával kezdődött. Az előadást megelőzőleg és követőleg Dr, Révész Imréné Váró Margit, Kovách Árpád zenetanár har monium kísérete mellett, ritmikus zsoltárokat énekelt, ugy, ahogy a zsoltárokat a genfiek a XVI. században énekelték. A bemutatott XIII, XIV., LI. és VII. zsoltár szövegét maga az előadó művésznő fordította magyarra, a Menge Hermán-féle kitűnő német bibliából s alkalmazta a Hugenotta Énekeskönyv eredeti dallamaihoz. A chorálmérethez nevelődött füleinkre kellemesen és meglepően hatottak ezek a finoman borongó melódiák, amelyek a val • lásos lélek élményeit juttatták közvetlen, esztétikai hatással, müvéS2Í zenei kifejezésre. Dr. Révészné vaiőban Istennek tetsző, építő miinkát végez ezekkel a hü és szép forditá sokkai és énekbemutatókkal. Dr. Révész Imre előadása Kálvin 400 éves Institúciójáról szólt, Könyvet nem igen ' szoktak jubilálni, — mondta az előadó professzor — kivált manapság nem, amikor a héroszok és diktatórikus személyiségek állanak a közérdeklődés góc pontjában, de Kálvin Institúciójának ünneplése jobban illik Kálvin egyé niségéhez is, mert hiszen teljes életében mindig háttérbe vonult s halála után is jeltelen sirba kívánkozott. Az 500 oldalas Institutio (A keresztyén vallás tanítása) 1536 ban jelent meg s szerzőjéről akkor csak annyit tudtak, hogy valami fiatal francia menekült irta ezt a katekizmust. Kálvin 27 éves korában, Baselben irta és Martinus Lucanius álnév alatt adta ki, a csodálatos életű, autodidakta Platter Tamás egyetemi tanár nyomdájában, A mű elé már a saját neve alatt irt egy megrázó erejű és bátor hangú elő szót 1. Ferenc francia királyhoz, fel akarván a protestánsokat üldöző rex christianissimus figyelmét hívni az elrágalmazott protestánsok lelkének igazi megismerésére. Ennek a sötét korszaknak eleven jellemzése és az üldözések elől menekült Kálvin életében megnyilatkozott isteni kegyelem megláttatása erős, épitő hatást gyakorolt a hallgatókra. Ezután rámutatott az előadó az Institutio jelentőségére, mely abban van, hogy ez a csodálatos könyv az evangéliumi igazságok legegyszerűbb és legtisztább magyarázata, mely a bizonyságtevés belső hevétől izzik. Bibliaismerete páratlan, vitatkozó készsége mindig a lényeges dolgokra vonatkozik, mélységes vallástétele egy olyan embernek, aki minden emberi intézmény legbiztosabb támaszát az Isten kegyelmében látja, amely Krisztusban jelent meg. Ebből érthetjük meg, hogy minő hatalmas védőpajzsa vo t ez a könyv a gályarabok megkísértett, szenvedő lelkének. Az Institúciót Kálvin 3 év alatt 10-szer dolgozta át. Z

1i 1559-iki 1000 oldalas teljes kad a keresztyén hit kiaknázhatatlan ncsesháza. Éz magyarázza nagy elt j dését még olyan országokban is, ahol a protestantizmusnak nem is voltak hivei. (Spanyol, Olasz- és Lengyelországban) 112 teljes és 23 kivonatos kiadásban jelent meg. Magyarra először Szenczi Molnár fordította le. Befejező szavaiban, a bajba jutott keresztyén testvéreink egyetemes megsegitési kötelezettségére mutatott rá Kálvin tanítása alapján az előadó és a kétségbeesés sötét völgyében veígődő mai embereknek Kálvin nagyszerű vigasztaló szavait véste a lelkébe: Per mediam desperationem prorumpere convenit, vagyis „a kétségbeesés közepéből feli kell emelkednünk". Az előadás a hallgatóságra mély hatást tett. A CV. zsoltár zárta be a vallásos délutánt. (y. s.) Miért iszik savanyu lőrét? amikor fillérekért a legkitűnőbb valódi tokaji bort kapja. 2 1 liter édes szamorodni 88 fillér. vitéz TORNAY ISTVÁN fűszer és csemege üzlete, Bethlen-utca 4. Telefon 126. szám Gróf Hoyos Viktor tokaji pincészetének egyedárusitása. m l TJngár Béla előadása a FLotaryban a külkereskedelmi helyzetről A Nyíregyházi Rotary Club szerdán este tartotta összejövetelét a Korona külön termében Pöstényi Márton dr. elnökletével. A Rotary Clubok és központok eseményeit Pöstényi Márton dr., Gaizler Gyula dr. és Belohorszky Ferenc dr. is mertették, majd Ungár Béla tartotta meg magasszinvonalu előadását külkereskedelmünk alakulásáról. Előadását idézettel kezdte. A kereskedelmi megállapodások létesítése és előkészítése boszorkánykonyha kotyvasztásához hasonlít, — mondta Nickl Alfréd meghatalmazott miniszter egyik előadásában. Ha tekintetbe vesszük azt a sokféle szempontot a különböző és szétágazó érdekeket, amelyek egy-egy nemzetközi kereskedelmi megállapodás vagy szerződés létesülésénél számításba kell venni, igazat kell adnunk a fenti idézetnek. Az egyes országok óvatos kereskedelempolitikája féltékenysége és attól való félelme, hogy esetleg megtörténik az a tragédia, hogy ery másik országgal szemben fennálló áru forgalmában többet hoz be, mint amennyit kivisz, rendkívül mértékben megnehezíti mindenféle kereskedelmi szerződésnek a megkötését. A mezőgazdasági országok fokozott iparizálódása, az ipariak még jelentékenyebb mértékűén agrárizálódása, olyan akadályokat gördit a szabadabb kereskedelmi összeköttetések létesítésénél, amelyek elhárítása a legtöbb esetben alig sikerült. iCJRfiNIR | FILMSZÍNHÁZ \ TELEFON 11. SZ. Február 7-8-9. Péntektől vasárnapig D II B fl R R Y ALPÁR GITTA egyetlen pompás filmje iCJRfiNIR | FILMSZÍNHÁZ \ TELEFON 11. SZ. Előadások mindennap 3, 5, 7 és 9 órakor. Már a háború előtt megindult gazdasági átalakulás ujabb és erős lökést kapott a háborúban azzal, hogy minden ország saját magát igyekezett mindennel ellátni, azaz az ipari országok kénytelenek voltak minden erővel mezőgazdaságukat, mely különben rentábilis nem lett volna, fejleszteni. A háború után pedig, amikor a termelési ágak igy kényszerűen eltorzultak, az állam kénytelen volt az ipari országokban a mezőgazdasági, a mezőgazdaságiakban az ipari lakosságot a külső verseny ellen megvédelmezni. Ez azt jelentette, hogy olyan termelési ágakat támogatott, amelyek külső kényszerűségből és nem gazdasági meg fontolásból keletkeztek és minél tovább fennmaradtak, annál nehezebbé vált lebontásuk. Végül akkor, amikor már a háború utáni idők kapkodó gazdaságpolitikája véget ért és nyugodtabb atmoszféra következett be, olyan erőssé fejlettek, hogy lebontásuk már komoly megrázkódtatásokat idézett volna elő, fennmaradásuk ellenben megakadályozta a nemzetközi kereskedelmi forgalomnak a háború előtti struktura alapján való helyreállítását. A háború alatt kifejlődött termelési ágak, amelyek a szabad verseny következtében feltétlenül visszafejlődtek volna, az állam részéről védelemben részesültek. A védelem azt jelentette, hogy a különben fejlődésképtelen termelési ágat az állam magas vámfallal vette körül, vagy pedig a külföldi versemyt a behozatal korlátozásával és kontingentálásával szabályozta, sőt nyílt vagy titkos szubvencióval, premiumokkal, jutalmazással támogatta. Ezeknek a körülményeknek a hatása alatt a mezőgazdasági országokban az ipari termékek áralakulása, az ipariakban pedig a mezőgazdaok iöÁÁteteő fytiahJhjcyuxj^ MÁÜAwCy, ságiak áralakulása teljesen eltért a világpiactól. Igy például a vámtételek hatására egyes ipari országokban a mezőgazdasági árak a világpiaci árnak 100 százalékát is jóval meghaladó átalakuláson mentek keresztül. Mindez az utolsó években kb. 1928 óta, amikor a világgazdasági válság egyébként is az összes országok helyzetét súlyosan érintette, kti lönösen nagy lendületet vett. Ungár Béla a továbbiakban ezekből a premmisszákból kiindulva, pontos adatokkal világította meg az egyes országok gazdasági helyzetét. Példái azt bizonyították, hogy a világpiaci árnak sokszorosát kell egyegy ország fogyasztóinak megfizetni azért, és csakis kizárólag azért, mert egy szerencsétlen háború következményeképpen természetellenesen felburjánzott termelési ágat a legtöbb ország kormánya nem mert és nem tudott lebontani. Érdekes fényt vet erre a szomorú megállapításra az, hogy Nyugateurópa lakossága — amely főképpen ipari lakosság, — a kisebb számú és jelentőségű mezőgazdasági termelők kedvéért élelmiszerfogyasztását a világpiaci árak sokszorosával fizetteti meg. A kötött forgalom éveiben 1930tól mostanáig |Magyarország is azok közé az országok közé tartozott, amelyek főleg azért, mert a külföld őt erre kényszeritette, olyan kereskedelempolitikát folytatott, amely a kapcsolatok lazításához külkereskedelmi forgalmunk összezsugorodásához vezetett. A külkereskedelmi forgalom korlátozása, amely részint a vámok felállításában, részint a behozatal nyílt csökkentésében, kontingentálásában állott, csak a klíring és a kompenzációs szerződések segítségével enyhült. A főszempont mindig az volt, hogy a magyar külkereskedelmi forgalom valutáris tekintetben kedvezően alakuljon, azaz a Nemzeti Bank rendelkezésére minél több nemes valuta álljon. Majd azt vizsgálta kimerítően, hogy vájjon a forgalmi korlátozások éveiben hogyan változott, hogyan alakult a magyar külkereskedelem irányainak változása és ismertette, mely országokkal csökkent és mely országokkal emelkedett exportunk, rámutatván az olasz, osztrák, német, román, angol, svájci kvóta növekedésének okaira. Frappánsan hatottak Ungár Bélának a saját kereskedői gyakorlatából vett példái, amelyekkel kimutatta, hogy a különböző illetékek és vámok a külföldről hozott árut 110 százalékkal drágitQtták meg. Előadását azzal fejezte be, hogy a fejlődést a nemzetközi ^áruforgalomban a korlátozások, kötöttségek le-