Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-07 / 31. szám

2. oldal. - JSÍYÍRVIDÉK „ SZABOLCSI HIRLAP (Trianon 16 ) 1936 február hó 7. Láthatatlan Bal Irta: Mikecn Ödön dr. miniszteri osztályfőnök A farsang vidám hercege ilyenkor szokott bevonulni. A bálák, ezek a szines, kedves forgatagok lépcsői voltak a jókedvnek, az emberi öröm sok szép meleg pillanata lobbant fel, mig a zengő cimbalom és brum­mogó bőgők, a régi nagy bálák is­merős főszereplői felvonultatták az emlékező, busuló multat, vagy elő­cifrázták a holnapban bizakodó örök emberi reménykedést. Nem tagadhatjuk, szépek voltak a régi napy tradicionális bálák. És többet is jelentettek felszínes vigas­ságnál. Abban a társaságban, amely az ilyenkor kigyúló csillárok alatt nevető szemmel mulatta magát, ta­gadhatatlanul élt, áramlott, mint va­lami jókedvet szikrázó villamosság, az együvétartozás, a közösség szel­leme. Ha csak egy vidám éjszakára is, ha csak addig is, amig a vakitó kristály poharakban megállt a méz­sárgán nevető bor, ha csak addig is, amig a szupécsárdások forró ka­vargása között testvérré vált min­denki, ha csak egy reggelig is, ami­kor nyugodt, fehér havon nyomot vágott a vágtató, csengető szán, élt és békét jelentett az egymást be­csülő, egymást szerető öröm. Voltak olyan politikai korszakok, amikor ez az emberi, látszólag egé szen individuális öröm, amit bálnak hívtunk, a nemzeti ellenállás és ön­tudat kifejezésének egyik fontos al­kalma volt. Amikor a szabad szó, a nemzeti gondolat elnyomatásának idején a nemzet a magyar zene, dal, tánc és viselet tüntető találkozását rendezte meg báljainkon, amikor a vigasság pazar ünnepeibe öltözve, jelent meg nemzeti ellenállásunk elgyengithetetlen ereje. Ezeknek a példáknak felsorakozta­tására sincsen szükség ahhoz, hogy megértsük, az igazi közösség, igy a nemzeti közösség belső, lelki alka­tát, érzéseinek nemességét, társa­dalmi életének szociális együttérzé­sét pompásan ki lehet olvasni a kö­zösség minden megnyilatkozásából, legyen ez a megnyilatkozás akár szenvedélyes politikai népgyűlés, akár száraz gazdasági megbeszélés, vagy pedig a díszesebben, szegé­nyebben feldíszített báltermekben lezajló társadalmi találkozás. Mindezek felett kell hogy lebeg­jen ez a nemzeti szellem, ha a nem­zet szelleme erős. Az az élő szellem, amely sohasem lehet csak elvont, csak a mult nagyságain csüngő, merev tradíció, hanem amelyben egyszersmind benne reng ;a mai kor szűkös kérdéseinek, szenvedő kortársaink égető problémáinak se­gítségért lihegő ritmusa. Az egészséges nemzeti szellem magában hordja és meg tudja nyi­Vulkán hó és sár cipő javítóüzem Nyíregyháza, Zrínyi Ilona-utca 9. Rossz hó és sárcipőit gőz­vulkanizálással teljesen ujjá alakítja. Nem hidegen ragaszt, hanem vulkanizál! Iatkoztatni a feszitő, a jövőbe ha­sító erőt: a fejlődés szellemét és a fejlődés mögött, tudjuk, örök emberi motor, a segítés iránti vágy, a rossz szorító nyűg alól való felszabadítás vágya. Ezek a gondolatok jutottak eszembe amikor felkértek arra, hogy a nyír­egyházi Láthatatlan Bálról írjak egy pár sort. Bizony, a nyíregyházi Lát­hatatlan Bál és a régi tradíciók nagy báljai kőzött tekintélyes kort futott a megállíthatatlan idő. Pompa, ra­gyogó szépség, csupa öröm, emberi vidámság kavarog a régi nagy bá­lokra, a Láthatatlan Bál mögött pe­dig szegénység, emberi szomorúság, nélkülözés zsúfolódik. |Vajjon bszél­hetünk-e fejlődésről a két bál össze­vetésekor, vagy pedig nyomorúságos visszahullást kell megállapítani? A nemzetnek vannak válságos pil­lanatai, amikor a szegénység és a gyomor mindenkihez elér. Ha ezek­ben a pillanatokban a sorsközösség érzése füstté válik, ha a ragyogás, a jólét és a fény eltűntével eltűnik az egymásrautaltság s az egymás iránti szeretet felemelő melegsége, akkor a nemzeti szellem leromlott, mert elveszítette azokat a benső kap csokat, amelyek ellentálló, sorsbiró erővel ruházzák fel. Azonban ha ez a társadalom fö­lött lebegő, abból felszálló szellem szociális, ha a ragyogás eltűntével is megrendezzük báljainkat, láthatat­lanul és ugy, hogy azoknak jöve­delme nem a pengő cimbalom, a brummogó bőgők és habzó, luxus­örömök kirívó hangulatát, színeit kelti felesleges mértékben életre, ha­nem a befolyt jövedelem pengő cim­balom, bőgő és a megszokott báli szinek helyett a segítés kenyerévé válik és a régi bálból az egymásban örömet keltő segítés jószándéka lesz, akkor emelkedett a nemzeti szellem, mert még a szomorúság és az inség esztendeiben is meg tudta teremteni az örömadás társadalmát. Ezek a Láthatatlan Bálák, ame­lyeknek egyikét: a nyíregyházit büszke, szabolcsi örömmel köszön­töm, ugyanugy szolgálják a nemzeti élet ellentálló, sorsbiró erőinek nö­velését, mint bármely más, látszólag fontosabb társadalmi megmozdulás. Divatszalonomat Kótaii Kérem a m. t. pártfogását. Utca 8. alá helyeztem, hölgyközönség további szives özv. Bleuer lenőné A. növény jobban épít, mint az ember Csonka Gyula, a kir. áll. tanító képző tanára rendkívül érdekes és értékes előadást tartott a Népfőisko­lai tanfolyamon a növények épitő művészetéről. Az előadást a tanító­képzősök által készített kitűnően szemléltető rajzok illusztrálták. Csonka Gyula előadásában feltár­ta a növények építőművészeiét. Rö­viden vázolta azokat a módozatokat, amelyek alapján a növényi test fel­építését megfigyelhetjük. A mikroszkóy segítségével tárul fel előttünk az a terület, ahol köz­vetlenül tapasztalható a növényi mun­ka, az építés! Itt láthatjuk azt a te­rületet, amelynek szemlélése felejt­hetetlen élményt kelt bennünk. Az ember rendkívül büszke talál­mányaira, de az a büszkeség nem jogos, mert a növényvilágban is meg­vannak ezek. A növény is szükség­lete szerint olyan munkát végez, mint az ember. Tehát épit, mászik, ka­paszkodik, odaerősít, szellőztet, vé­dekezik, fényt gyűjt, kémiai folyama­tot vezet le! A növény nagyszerű és csodálatos építőmüvészetét bizonyítja a fejlett növényi technológia, mert olyan vegyfolyamatokat vezet íe, amelyeket az ember csak később vagy soha­sem tud levezetni 1 Pl. a vitaminké­szités! — Nagyszerű vegyészeti el­mélettel történik a táplálék feldolgo­zása, szétosztása, elszállítása. A gazd­asszony munkáját sokkal praktiku­sabban, egyszerűbben, tökéletesebben végzi el I Tűzre nincs szüksége! Oiyan tö­kéletesen van berendezve, hogy eh­hez a nagy munkához szükséges energiát a nap melegéből veszi. Ezt az embernél sokkal tökéletesebben használja ki. Ha párhuzamot vonunk az emberi és növényi építés között, hamar megállapíthatjuk, hogy a kettő kö­zött nagy hasonlóság van. A nö­vény is, mint az ember kisebb ré­szekből építi fel önmagát. A nö­vénynél a sejt a tégla. A kivitelben a növény is számol azokkal a kö­rülményekkel, amelyekkel dz ember. Nála is nagyszerűen érvényesülnek az ember által használatos építési elvek. A növény sokkal jobb építő mester, mint az ember. Ennek iga­zolására szolgál a következő össze­hasonlítás : ha egy rozsnövény mé­reteit (3 mm. alapátmérő, 1500 mm. magasság) hasonlítjuk össze pl. egy 8 m. átmérőjű és 96 m. magasságú toronnyal (szegedi Fogadalmi temp­lom), akkor szembeötlik az épités­beli nagy különbség, azaz ha a rozsnál a fenti 8 mm-es alap mel­lett 1500 mm-es magasság van, — tehát a magasság az alap 500 szo­rosa —, akkor a templom torony felépítése csak ugy lenne vele egyenlő, ha ott is a magasság (96 méter) az alap (8 méter) 500 szoro­sa volna. Ebben az esetben a to­ronynak 4000 m. magasnak kellene lennie. A növény is alappal kezdi az épí­tést. Az építésnél felhasználja mind­azokét a szilárditási elveket, ame­lyeket az ember. A föld mélyére való hatolásnál a gyökeret az em­beri vaspapucshoz hasonló elv alap­ján létesült gyökérsüveggel védi! Használ vizmértéket is! A növény a szárban és levélben az ember ré­szére utánozhatatlan mestermüvet al­kotott! Megépíti a villanyvezetékhez hasonló ingervezetőnyalábokat is. A védőberendezese is pompás. Megállapítható mindezekből, hogy a növény építészete az emberi el­vekkel a legtökéletesebb harmóniá­ban van. Valamennyi szükségkép­peni, amelyek a növény alkalmaz­kodókápességévnl célszerűvé válnak. Felhívja a jelenlevők figyelmét arra, hogy érdemes foglalkozni a növénnyel, merf sokat tanulhatunk tőle. De meg a velük való foglal­kozás betekintést enged a természet titkaiba és sejteti velünk azt a cso­dálatos teremtési munkát, amely előtt mindnyájunknak hódoló csodá­lattal kell megállanunk. Csonka Gyula tanár előadását, amely uj szempontokat vetett fel és az érdekes ismeretanyag könnyed modorban történt átnyújtása mellett állandóan figyelemmel volt a val­láserkölcsi nevelői vonatkozásokra is, hálásan megtapsolta a közönség. i kolozsvári magyar iskolák nem kapnak államsegélyt Kolozsvár város 100 milliós költ­ségvetéséből törvény szerint 14 szá­zalékot kellene iskola segélyezésre fordítani. A nemzeti paraszt párt kormányzata alatt a kolozsvári ki­sebbségi iskolák 600 ezer lei se­gélyt kaptak. Azóta ezt az összeget is az állami iskolák segélyezésére fordítják. A város vezetősége most minden megokolás nélkül megta­gadta a segélyt és be sem vette a költségvetésbe, holott Kolozsvárott 14 kisebbségi iskola működik. Aranyat, fogaranyat, ezüstöt, zá­logjegyet a budapesti jegyzés szerinti legmaga­sabb napiárakon veszem át. Sándor Rezső éksserész. Telefon 229. Salt/os fegyház bünte­tésre itéítek hét kémet A m. kir. haditörvényszék idegen államok javára elkövetett hűtlenség, illetve kémkedés büntette miatt Szabó Istvánt hatévi fegyházra, Vidákovics Jánost ötévi fegyházra, tízévi hiva­tal- és jogvesztésre, Brosch Józsefné született Vallovics Mária csehszlovák állampolgárt négyévi fegyházra, hat­évi hivatal és jogvesztésre, végül Magyarország területéiŐ1 örökidőre való kitiltásra, Szántó Józsefet há­romévi fegyházra, Tomanek Jenőt háromévi fegyházra, hatévi hivatal­és jogvesztésre, Wallasek Margitot háromévi fegyházra, hatévi hivatal­és jogvesztésre, Hoffmann Ferencet háromévi fegyházra, ötévi hívatal­és jogvesztésre ítélte. Valamennyi ítélet jogerős. Lőlap Levente Egyesületek részére előirt formában kapható a Nyirvidék-Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában, Bethlen­utca 1. (Városház-épület. — Telefon 77. Nyíregyháza uj térképe kap­ható a kiadóban és az Ujságboitban.

Next

/
Oldalképek
Tartalom