Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-04 / 28. szám

Trianon 16) «o 6. február n _ ^ * • ** VB JZABQLCSI HÍRLAP 3 oldal I szülők képe a gyermeki lélek tükrében Ezen a cimen taitott előadást ja­nuár 30-án a Szülők Iskolájában Straky Henrik polg. leányisk. tanár. Bevezetőben kifejtette, hogy a kul­turnyelvek a közmondások tárházá­val rendelkeznek, mert ezek tapasz­talati és lelki igazságok fényét lo­bogtatják. Egyik ilyen magyar köz­mondásunk igy hangzik: A szem a lélek tükre. A magyar gyermek sze­me tehát lélektükör, amely a képze­let vásznára vetiti a szülők leiki ké­pét. Ez lehet fénnyel ékes és árny­nyal borult. Előbbi az eszmei, eré­nyeink hatványozásával és hibáink gyökösitésével erre kell törekednünk. Az előadó rámutatott arra, hogy nem domború avagy homorú tükörhatá­su, azaz torzitott szülői képet óhajt vetíteni, hanem csiszolt simatükrü valót. Majd megfestette édesanyja súlyos betegsége esetéből, édesapja és fi­vére gyors elhunytának körülményei, bői az övéiért mindent feláldozó, azokat szive vérével is tápláló, a tűrni, szenvedni, remegni tudó ide­ális magyar anya képét. Tette azért, hogy a jelenlévők is alkossanak ilyen képet anyjukról, s törekedjenek arra, hogy róluk is ilyen keletkez­zék a magyar gyermeki szivben, lé­lekben. Ugyanezen célból vetítette egy sorozat élettapasztalat nyújtá­sával a szigorral párosult szeretetet sugárzó eszmei magyar apa lelki képét is. Pszichológiai okadatolással vázol­ta, hogy a viszonylag is tökéletes gyermeklélekbeli szülői kép alapfel­tétele a szülői tekintély. Az életből ellesett páldák sokaságával igazolta a tekintély épitő, a tekintélyhiány romboló hatását. Gyakorlati példák­kal igazolta, hogy a türelmes szü­lőt rózsás lemezen keresztül szem­lélik a gyermekek, utána ecsetelte az ellenkezőt is. Ugyanilyen szem­pontból körvonalazta azt a szülők részére megengedhető őszinteségi mértéket, amely még nem hat gát­lólag a gyermeknevelésre és nem ékteleniti a szülői lelki fotográfiát. Azután sok élménypéldával il­lusztrálta a tárgyilagos birálat és a nemkényeztetés okozta szülői kép felemelő hatását és érzékeltette en­nek kontrasztját is. Miután ugyanilyen szemszögből szólt a részrehajlásról, a tulszigor­ról, rátért a velencei tükörhatásu, a szülői képet idealizáló, a szülői botlásokat legalább a kis gyermek előtt eltüntető fogásokra. E szem­pontból főként a szülői példa és a rávezetés eredményeit hangsúlyozta. Utalt arra, hogy a gondolkozó szülő az ilyen fogások tömkelegére jön még rá. Felébred benne a vágy aziránt, hogy a következő nemzedék lelkében tökélykép éljen róla, esze­rint fog élni. Erényeit növelni, fo­gyatékosságait pedig csökkenteni fogja. Az ilyen szülő Isten négyedik parancsából, le fogja szűrni azt, hogy magyar szülő szeresd te is gyerme kedet igazán, dolgozz érte önzet­lenül, hogy hosszú életű lehess a földön. Dr. Oláh Lajos lett a debreceni ítélőtábla uj elnöke fi Kormányzó az igazságügyminiszter előterjesztésére dr. Oláh Lajos debreceni kir. Ítélőtábla tanácselnököt a debreceni Ítélőtábla elnökévé nevezte ki Dr. Oláh Lajos Kisvárdán 1881 január 25-én született, ref. vallású. Középiskoláit a nyíregyházi ág. h. ev. főgimnáziumban végezte; a ko­lozsvári m. kir. tudományegyetemen 1904 évi április 10 én avattatott jogtudományok doktorává. Jlgazság­ügyi szolgálatát 1901 december 31­én kezdte meg, amikor is az akkori kir. Ítélőtábla elnöke őt joggyakor­nokká nevezte ki és szolgálattételre a nyíregyházi kir. törvényszékhez osztotta be. Gyorsan haladt, hamarosan aljegy­zővé, majd jegyzővé neveztetett ki, míg 1910 október 10 én a debrece­ni kir. ítélőtáblához tanácsjegyzővé rendeltetett be. Ugyanebben a beosztásban 1911 augusztus 15-én a király albiróvá nevezte ki; 1913 julius 8-án pedig bíróvá. Ezt követően a debreceni, kir. ítélőtáblánál tanácsjegyző-birói minőségben teljesített szolgálatot; 1921 október 22-én az igazságügy­miniszter elnöki titkárrá nevezte ki. A debreceni kir. ítélőtábla birájává 1922 november 21-én kelt kormány­zói legfelsőbb elhatározással nyert kinevezést, ahol 1929 évi december 5. napjáig teljesített szolgálatot, ami­kor is a sátoraljaújhelyi kir. törvény­szék elnöke lett. Sátorajaujhelyen 1932. december végéig maradt, majd Debrecenbe jött, ahol táblaelnöki kinevezéséig a kir. Ítélőtábla IV-ik (örökösödési, stb. ügyek) tanácsát vezette. Az egész világháborút |katonai szolgá­latban küzdötte végig és mint a m. kir. 1-ső honvéd tábori tüzérezred főhadnagya szerelt le. Hadi szolgá­lata alatt megkapta a legfelsőbb dicséő elismerést" a kardokkal és hadiékitménnyel, majd az ezüst Signum Laudist és ugyanezt a kar­dokkal másodszor és harmadszor és a vöröskereszt tiszti érdemkeresztjét a hadiékitménnyel. Dr. Oláh Lajos igazgatója a Ker. Nemzeti Liga deb­receni osztályának és előkelő szere­pet tölt be a város társadalmi éle­tében. Ne törje a fejét, hogy mit vegyen névnapi és születésnapi aján­déknak ! — 1 korsó tokaji bor a legkedvesebb meglepetés. — 2 liter tokaji édes szamorodni díszes fonott korsóval együtt 3 literes korsó 3'40 P 5 literes korsó 5'80 2"30 P Gróf Hoyos Viktor tokaji pincészetének egyedárusitása vitéz TORNAY ISTVÁN fűszer és csemege üzletében, Bethlen-utca 4. Telefon 126. Budapestre szökött szerelmesével egy kisvárdai leány a nyugati pályaudvaron megtalálták és ma reggel visszaszálltották aggódó szüleihez A napokban a Nyugati pályaudvar előcsarnokában a szemfüles rendőr­nek feltűnt egy idegesen viselkedő fiatal leány, aki előbt jegyet váltott Debrecenbe, majd táviratot akart küldeni, de keze annyira reszketett, hogy nem tudta Ieirni a szöveget, aztán magából kikelve rohant a te­lefonállomásra, hogy felhívjon egy debreceni számot. A rendőr megszóllitotta fiatal leányt, aki nem volt hajlandó ma­gyarázatot adni furcsa viselkedéséről. Mivel az eset gyanúsnak látszott, a rendőr bekísérte a leányt a főkapi­tányságra. Itt az izgatott teremtés sirva fa­kadt és csak annyit árult el, hogy szerelmes egy fiatalember­be s ezért megszökött ha­zulról. Hétfőn és kedden a Hz uj földesúr ! A legújabb, legnagyobb, legtökéletesebb magyar film J Előadások 4, 6 és 8 órakor, Nem mondta meg, hogy hívják és hogy hová való, A rendőrség saját érdekébnn őrizetbe vette a leányt, mert öngyilkossággal fenyegetődzött és egyúttal nyomozást indított a rej­tély megfejtésére. Most sikerült meg­oldani a csinos barna leány titkát. Mindenekelőtt kiderítették, bogy a leány nem egyedül, hanem két fiatal­ember társaságában érkezett a nyu­gati pályaudvarra. Azt is kinyomozták, hogy a leány a kisvárdai járásbírósághoz, Milcsek István címére sürgönyt adott fel, amelynek tartalma a következő : „Holnap megyek Debrecenbe, Mári várjon rám a gyorvonat érkezésénél. Juliska. A leányt a nyomozás adatainak alap ján újból kihallgatták. A siró, kis bakfis egy ideig húzódozott az CORVIN ÁRUHÁZ r. t. Budapest közli, hogy ügynökei nincsenek, vevők láto­gatásával senkit nem bí­zott meg és részletre nem árusít. Az áruház írásbeli ren­delések ellenében kész­séggel szállítja vidékre is, mindennemű haszná­lati cikkét, a közismert jó minőségben. őszinte vallomás megtételétől, de az­tán szép sorjában elmondta életének első nagy eseményeit. Most derült ki, hogy miért ta­gadta meg a felvilágosítást a rend­őrnek és a detektiveknek, tudniillik a fiu, aki a pénzét elszedte, saját testvérbátyja volt. Tisztázódott a bo­nyolult helyzet. Szerdán délelőtt szö­kött meg a három nyugtalanvér ü csemete Kisvárdáról. A leány és az egyik fiu egy kis­várdai vendéglős gyermekei, a har­madik szökevény a leány szerelme, Milcsek István. Óriási harcok előzték meg a há­rom fiatal szökésének tervét. A szü­lök fiatalnak találták lányukat a há­zasságra, tizenhatéves, a „vőlegény pedig csak a tizenkilencedik eszten­dejében járt még. Rengeteg mozielő­adást láttak, amelyek nagyrészt jól végződtek, hiszen egymássé lettek a szerelmes fiatalok. Miért lenne a sors olyan kegyetlen ? Miért ne har­colhatnák ők is ki, hogy a szökésük happyenddel végződjék. Most azonban fekete fellegek hú­zódtak a napsugaras égre. A főta­nácsos ugy intézkedett, hogy a ieány haza fog utazni Kisvárdára szülei­hez, Nem várt hatása volt ennek a közlésnek, összetett kezekkel könyör­gésre fogta a dolgott: — Inkább a halált, mint haza­menni az unalmas kis városkába. Az elhatározása azonban csak 2 napig tartott, mert a ma reggeli vo­nattal hazautazott Kisvárdára. Aranyat, fogaranyat, ezüstöt, zá­logjegyet a budapesti jegyzés szerinti legmaga­sabb napiárakon veszem át. Sándor Rezső éksserész. Telefon 229. — A Divat Record, Legújabb Divat, Divat Szemle farsangi szá­mai megjelentek és az Ujságbolt­ban kaphatók. langí^8&[''fmm ^•"V.irrnitf jaftirf 1—T •Éw;l—K ÍÜRRNIR 3 FILMSZÍNHÁZ • TELEFON 11. SZ. Hétfőn és kedden S Hz uj földesúr S A legújabb, legnagyobb, legtökéletesebb magyar film % ÍÜRRNIR 3 FILMSZÍNHÁZ • TELEFON 11. SZ. Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom