Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-29 / 50. szám

21 .^idfti. SZABOLCSI HIRLAP (Trianon 16.* február >6 29 — Hasmütétek utáni idősza­kokban reggelenként egy pohár ter­mészetes „Ferenc József keserű­víz igen kedvelt, nagyértékü hashaj­tó, amely a belek tartalmát biztosan felhigitja és azt minden fájdalom okozása nélkül néhány óra alatt könnyen levezeti. Bolognától—Kisvárdáig Nem egy rendkívüli esemény, úgy­szólván mindennapi eset. Két fiatal­ember, kik azok közé a sok ezrek közé tartoznak, kik matúra után kény­telenek voltak elhagyni az országot, az otthonukat, hogy külföldön ide­genbe próbálják folytatni, amitmeg­kezdtek, — tovább tanulni. — Két szimpatikus megjelenésű derék fiatal­ember — ruhájuk régi, kopott, de tiszta jószabásu — vigyáznak rá, hi­szen valószínűleg ez az ünneplő. Mind a kettő jeles érett volt, — s aztán az eredménytelen kérvényező­ik _ s végül el kellett hagyniuk hazájukat, ki kellett menniök kül­földre. Olaszországba — Bolognába. — Beiratkoztak a mérnöki fakul­tásra — kínlódtak — koplaltak, de tanultak. De minthogy semmi sem tart örökké, az a kis pénzük is el­fogyott, melyet utóljára kaptak itt­honról. _ Most itt vannak Kisvárdán. — Bolognától — Kisvárdáig utazni vá­rosról-városra, faluról-falura, hogy még egy utolsó kísérletet tegyenek azoknál a jó embereknél, kik velük éreznek. — Két fiatal mérnök hallgató ab­szolutórium előtt állanak és nincs pénzük. Két fiatalember tragédiája. Es ez a rideg valóság szinte vissza­tükröződik a két fiatal elcsigázo&t arcról. — Megismerkedünk, — és már mint régi jóbarátok megyünk tovább mintha együtt indultunk volna el Bo­lognából... — Örömmel sietek segítségére a két kollegának, hiszen ez a legkeve­sebb amit tehetek... — Látod igy a legkellemesebb utazni, különösen az ilyen kéjuta­zásra, mondja nevetve a kisebbik, s azután odalép a trafik pavillonhoz és 10 drb nikotex leventét kér, az­tán hozzám fordul és megkínál. _ Ma jó napunk volt hát niko­texet szivünk... (R- L.) 1 nagymosás után ellopták egy szegény család ruháit Baconi Ferenc Szarvas utca 66. szám alatti cipészsegéd felesége szerdán nagymosást tartott. A ruhá­kat a késő délutáni órákban az ud­varra tette ki száradás végett. Baconiné néhány percre bement a szobába, de ez a kevés idő is elég volt ahoz, hogy egy besurranó tol­vaj összeszedje a ruhákat és odébb álljon. A megkárosított család két­ségbeesetten várja á lelkiismeretlen tolvaj kézrekeritését, aki teljesen fe­hérnemű nélkül hagyta ."a négy kis gyermeket. De az ellopott ruhák kö­zött volt a két nagyobb leányka felsőruhája is, úgyhogy azóta isko­lába sem tudnak menni. Baconi Ferencné minden percben várja az uj jövevény érkezését, aki­nek a pólyáit is magával vitte a tol­vaj. A tettes kézrekeritésére a rend­őrség széleskörű nyomozást indított. Szegődségi levél kapható lapunk kiadóhivatalában, Beth­len ucca 1. (Városháza-épület.) Fegyverrel és baltával támadtak a pénzügyi nyomozókra a dohány­Özv. Reismann Lajosné földbir­tokos nyirtasi birtokán az utóbbi időben két dohánykertész, Pető György és Pető Sándor állandóan dézsmálták a pajtában felhalmozott dohánykészletet. Az utóbbi időben valósággal elárasztották a környéket lopott dohánnyal, úgyhogy a pénz­ügyőrség nyomozói napokon át eré­lyes nyomozást folytattak. A nyomozás szálai a Petó test­véirekhez vezettek. Dr. Vitányi Albin a kisvárdai kerület vezető főbiztosa két civilruhás nyomozóval meg is jelent Pető Sándor házánál, de­amikor benyitottak szobájába Pető fegyvert szegezett a kötelességüket teljesítő pénzügyőrökre és valósággal vérbenforgó szemmel farkasszemet nézve velük, meg­szólalt : — Aki megmoccan, agyonlövöm — és hangos kiáltozással hívta fel az (istállóban tartózkodó fivérének a figyelmét a számukra nem kelle­mes látogatókra. Pető György, hamarosan ott is­termett élesre köszörült baltával, de? mielőtt azt Dr. Vitányi Albin felér sújtotta volna, lefogták és a gyilkos­szerszámot elvették tőle. Pető Sán­dort és Pető Györgyöt nyomban be­kísérték és őrizetbe vették. A tanyán megtartott házkutatás eredménnyel járt, mert másnap a. nyitott kútban mintegy 100 kil6 dohányt találtak, arait' Pető György dobett a katba, miközben bátyja feltartóztatta* a pénzügyi nyomozókat, A Pető testvérek ellen a büntet eljárás megindult. Megboldogult férjem vendéglőjét, a Bableves csárdát az ő szellemében tovább wezetem. Kérem az uri közönség szíves támogatását özv. Ráez Marcmé Tizenkét évi fegyházra ítélték a gyulai memrassziaygYilkas kereskedősegédet Az elmúlt év november hó 3-án halálos végű szerelmi dráma játszó­dott le Gyulán. Szabó József keres kedösegéd három revolverlövéssel agyonlőtte Márky Hédit, a gyulai társaság egyik legismertebb és leg­szebb leányát, dr Márky Imre ny. pénzügyi tanácsos és báró Wimmers­perg Marianna menyasszony leányát. Márky Hédi szülei Szegeden él­nek, a kisleány azonban 3 éves kora óta Gyulán lakó nagynénjénél, öav. Varga Gézánénál nevelkedett. A köz­szeretetben álló urilányt 1933. ka­rácsonyán eljegyezte Scheibert László gyulai könyvkereskedő, akinek az üzletében állott alkalmazásban Sza­bó József mint segéd. Az üzlet gyakori vendége volt Márky Hédi, aki az eljegyzés után igyekezett kitanulni a könyvszakmát. Márky Hédi gyako i látogatásai fel­keltették a csenevész segéd figyel­mét s egy egzaltált ember rajongá­sával beleszeretett főnöke menyssz­ssonyábi. November 3-án Szabó megjsíent Márky Hédi lakásán. Tudta, |hogy Vargámé misén van. Márky Hédi kék pizsamában melegedett a tűz mellett, amikor Szabó, belépett a la­kásba. Szabó a leánnyal szemben erőszakosan lépett fel, majd mikor a leány ellenállt, Szabó revolvert ra­gadott s háromszor a leányra lőtt. A harmadik lövés után Márky Hédi összeesett.s nyomban meghalt. Szabó az eset után önként jelent­kezett a rendőrségen, ahol őrizetbe vették. Tegnap ítélkezett a bűnügyben a gyulai törvényszék. Zárt tárgyalás után este fél 9 órakor hirdették ki az ítéletet. A bíróság Szabó Józsefet szándékos emberölés bűntettében mondotta ki bűnösnek s ezért 12 évi fegyházra ítélte. Az ítélet indokolá­sát ismét zárt tárgyaláson olvasták fel. Megérkeztek a tavaszi szövet újdonságaim: Selyem különlegességek Gyürhetetlen ruhaanyagok szokatlan olcsó árban árusítom. — Kéressen fel, szívesen megmutatunk mindent és nem beszéljük rá semmire sem Ha mégis vásárolna, ugy elégedetten fog távozni, mer. jót és olcsón vásárolt. mm selyem, szövet és rőfös Versenyüzlete, Bethlen-u. 2. szám. (Ujságbolt mellett.) Schwartz Dezső Révész György: Nyelvrokonaink Értékes és nagy élvezettel hallga­tott előadást tartott a Népfőiskolán Révész György tanár nyelvrokona­inkról. A nyelvrokonságról nem tud min­denki s nyelvtudományunk fejlett­sége ellenére is közönségünk igen keveset tud a magyarság faji és nyelvi rokonairól. Révész György előadásában azt a homályt igyeke­kezett eloszlatni, mely a közönség körében a nyelvrokonság körül van. Elsorolta azokat az elméleteket, me­lyek a magyarságot a szittya, zsidó, török népekkel hozták rokonságba, nemcsak a régmúltban, hanem még a mult században is elmondotta Vámbéry Ármin nagy harcát Bu­denz-cel, a mai finn-ugor nyelvtu­domány megalapítójával. Vámbéry és kortársai szégyelték a finnugorok halzsirszagu rokonságát s igy in­kább a török rokonságot igyekeztek bebizonyítani, mely igen tetszetős elméletnek tűnt fel addig, amig csak a nyelvünkben előforduló török jö­vevényszavakat vették figyelembe, mdyek hangalakjuk ban is igen ha­sonlítanak a megfelelő török sza­vakhoz s mai életformánknak, a föld­művelésnek jelentős kifejezőkészle­tét alkotják. A magyar nyelv gramatikai felépí­tése s ősszavaink: a névmások, egy­szerű számnevek, az ősfoglalkozís­ra: halászatra, vadászatra vonatkozó szavak azt bizonyítják azonban, hogy nyelvünk mégis inkább a finn­ugorsággal rokon, azokkal a népek­kel, melyek még ma is nagyrészt az őshaza vidékén, a mai Oroszország területén élnek. Azok a török sza­vak, melyek nyelvünkben előfordul­nak s melyeknek alapján Vámbéryék a rokonságot igyekeatek bebizonyí­tani, csak jóval később, vándorlá­sunk közben, a Kaukázusban kerül­tek nyelvünkbe. Igy a török szavak csak jövevényszavak, olyanok, mint nyelvünk szláv, germán, latin, új­latin, héber, perzsa, oszét, stb. jö­vevényszavai. Előadó példákkal is illusztrálta, hogy a finnugorsággal való rokon­ságunk mennyire kétségtelen. Azután az egyes finnugor népeket mutatta be: a finneket, mordvinokat, csere­miszeket, zűr jéneket, yotjákokat, mur. vogulokat és osztjákokat. Ezek közül a finnek a legműveltebbek, az egyet­len nép valamennyi rokonunk közül, akik önálló állami életet élnek. többiek Oroszország területét lakják, s közülük egyedül a zűrjének értek el némi műveltségi fokra: ők látják el kereskedelemmel a szomszéd né­peket. A mélyen szántó és nagy tudomá­nyos felkészültségről tanúskodó elő­adást a hallgatóság nagy élvezettel fogadta. — Nadragulya-levest ivott az öngyilkos molnár. Szammer Ist­ván 54 éves pápai molnársegéd, aki hosszabb ideje munka nélkül volt, afeletti elkeseredésében, hogy az élet számára semmiféle jót nem hozhat, „nadragulya-Ievest" készített és azt megitta. Az életunt molnárt életve­szélyes állapotban szállították kór­házba. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZ ABOLCSI HÍRLAPIBAN HIRDETÓ CÉ­GEKNÉL SZERZI BE SZÜK­SÉGLETEIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom