Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1936 (4. évfolyam, 26-50. szám)

1936-02-25 / 46. szám

^NYÍRVIDÉK SZABOLCSX HIR 4. oldal. JLABOLC8I HÍRLA

P (Trianon 16.) 1936. február hó 25 mutatható eredmény között nem a jóakarat hiánya, hanem képességeim fogvatékos volta idézte elö, És ilt e búcsúztatás perceiben tudom, a százszázalékos jó szándékot cselekvéseimben meg kellett hogy érezzék. (Ugy van.) Nemcsak három éves főispánságom ideje alatt, hanem előzőleg is a harcos, kemény polgári munkában valamennyi faktor állandó jóindulatát éreztem, amit becsületes ember mással, mint jószándékkal, nem viszonozhat. Egy kicsit lokalpariotavagyok, de ettől eltekintve is, az a meg gyéződésem, hogy Magyarország valamennyi városa, vármegyéje közfttt a legkedvesebb Nyíregyháza város, illetve Szabolcsvár megye. Külön kedvei arca van ennek a földnek, ennek a városnak, Nincsenek történelmi momentumok, nincsen itt gazdagság, ezen a földön a történelmi idők éles szele süvitett át állandóan. Itt a nép nem bújhatott meg védőbástyák mögött, hanem kint harcolt a sikon a honfoglalástól B 1848-ig állandóan. Nincsenek hegyeink, patakjaink, kirándulóhelyeink, ez a föld az állandó munka, harc, az edzés világa. Ha nézem a főváros vagy különösen egy egy vidéki város társadalmának elitjét, semmivel sem áll magasabban a szellemi elit, mint ebben a kis városban mint itt, ahol most ez a szellemi elit a város szellemiségének csúcsaként összetoborzódott. Ha elértem valamit, ezt kisebb mértékben köszönöm önmagamnak, mert főként ennek a miliökaek tu lajdonitom. Ha Szabolcs vezető munkásokat szállít az ország frontjára, ebben az oroszlánrész ezt a földet illeti, amelyből a szabolcsi lélek fakad. E századokra visszatekinthető gazdag földben érik az igazi ma gyar érték. E föld levegője lehetővé tesiti, hogy ilt becsületes igyekezettel a szent eszmék gyökereit könnyen elmélyíthetjük a hazafias polgárság lelkében. Nem pártpolitikáról szólok, de meg kell állapítanom, hogy századokra visszamenőleg megvolt Szabolcs külön közéleti hangja, amely nélkül nem lehet tisztességes közélet és mely egyedül méltó a magyar emberhez. (Ugy van 1) Ezeket megállapítva értelmezhetjük helyesen mindazt, amit Vietoriez József dr. a Nemzeti Egység itteni fejlődéséről szólott. Túlzó az az értékelés akkor is, amikor társadalmi munkáról szólott. A vidéki lelki alkat kiformálásában minden tényező közre hat a társadalmi életben, amelyet igy nem is lehet parcellázni különböző területek szerint. Ha mi a nemzeti sportot erősítjük, erősítjük a nemzetet más vonatkozásban is. Ennél az asztalnál együtt látom társadalmi életünk valamennyi tényezőjét, akikkel tizenöt éven át együtt dolgoztam. Ebben a városban élve talán a közeli perspektíva nem is láttatta meg velem a fejlődés erős lendületét, de a hat heti távlatból tisztén láthatom az utóbbi tizenétév nagyszerű fejlődését Nyíregyházán. Ebben a vezetőknek van fő érdemök. Mikecz Ödön dr ezután köszönetei mondott a Nytve elnökségének az est organizálásáért. Valamennyi sportegyesületnek üzeni, ne rekordteljesítményekre törekedjenek, hanem erős, egészséges ifjúságra. A várost és az egész társadalmat felkéri a bucsu percében a sport hathatós támogatására, mert a testnevelése ma gyar jövő kardinális kérdése. Minden áldozatot meg kell hoznunk azért, hogy husz év múlva edzett, szélesvállu, kemény izmu ifjuságunk álljon a küzdeltmbe, ha erre kerül sor. Mikecz Ödön dr beszédéi lelkes tapssal fogadta a búcsúvacsora kö. zönsége, Dlsztorna a Városi Színházban Vasárnap délelőtt 511 órakor Dr. Mikecz Ödön sajtófőnök megjelent a Városi Színházban, ahol a Nytve a debreceni tornászok részvételével nagysikerű disztornát rendezett a volt elnök tiszteletére. | A színpadon felsorakozó kis és felnőtt tornászok, a tornászhölgyek festői csoportja felemelt karral és éljennel köszönti Mikecz Ödön dr-t, majd Nyíri Stróbl Irma hölgytornász és Surányi József letették az olimpiai fogadalmat. Utána megkezdődtek a gyorsan pergő, nagy tetszést keltő számok, amelyben a Debreceni Torna Egyletből Tóth Lajos főiskolai világbajnok, Mogyoróssy Győző ifjúsági világbajnok, Nagy Margit többszörös kerületi bajnok olimpikonok és Szász (Stern) Magda, mig a Nytve részéről Surányi József tornászolimpikon vezetésével a férfi és nőtornászok, továbbá a középiskolák tornászai vettek . részt. Előbb a gyermekek tornájának kedves képe bontakozott ki előttünk, majd ifjuságunk és felnétt tornászaink és hölgytorniszaink bravúros és stiluios korlátgyakorlataiban gyönyörködtünk. Nagy érdeklődéssel fogadta a közönség a hölgytornászok olimpiai gyakorlatait a különböző magasságú korlátrudon. Erő, ügyesség, szépség 'sugárzott a lovon bemutatott számokból, a női talajtorna, kardasszo, a gimnasztikai gyakorlatok s nyujtóbemutatók, a közös partertorna számaiból. A kö zönség nagy elismeréssel adózott a Nytve "tornatevékenységének a szép vasárnapi bemutató után és Mikecz Ödön dr melegen gratulált a pomj pás teljesítményhez. Fájdalomtól megtört szívvel jelentjük mindazoknak, akik szerették és tisztelték, hogy forrón szeretett férjem, illetve édesatyánk Rácz Márton életének 48 ik évében pillanatok alatt elhunyt. Földi maradványait f. hó 24 én, hétfőn délután 3 órakor fogjuk örök nyugalomra helyezni a református egyház szertartása szerint az Északi temetőben. Nyíregyháza, 19»6. február 22. özv. Rácz Marciné özv. Csák Máténé szül. Radits Irén szül. Radits Lili ifj. Rácz Márton, Magda és Pál Palócz Kálmán és neje gyermekei. szül. Radits Vilma özv. Rácz Károlyné Kiss Béla és neje Boka Mariska mint anyja. Palócz János, Kálmán, Endre László öccsei. özv. Rácz Imréné özv. Tatár Imréné nagynénjei. Magyari Imre és neje szül. Radits Erzsébet Bura Sándor és neje szül. Radits Irén Radits János sógorai és sógornői. Mantu Géza nagybátyja. Minden külön értesítés helyett. Liszt emlékünnepély a Kereskedők és Gazdák Körében A halhatatlan nagy magyar zeneszerző halálának félszázados évfordulója megihleti a békére, nyuga lomra, az élet bajai elöl való menekülésre vágyódó lelkeket s áldozati tüzet gyújtanak mindenfelé emlékének. A nyíregyházi Liszt emlékünnepélyek között szombaton folyt le a Kereskedők és Gazdák Körének emlékezése. Az ünnepélynn igen nagy számú kulturált közönség vett részt. A vármegyét dr Sarvay Elek főügyész, a várost dr Hubay Balázs főügyész képviselte s kívülük igen szép számmal jelentek meg nemcsak a Kör tagjai, hanem a többi kulturális egyesületek, iskolák képviselői is. Az ünnepélyt Margócsy Emil c. főigazgató nyirotta meg, Párhuzamot vont a 100 évvel ezelőtti farsang s a mai farsang hangulata, zenéje, tánca között s ha nagy változást is talál a mult és a jelen között, éppen ezzel a változással magyarázza meg annak a szükségességét, hogy egy kis időre feledjünk s ringassuk bele magunkat abba a múltba, amely nagyokat adott a hazának. Szükségesnek tartja, hogy legalább lélekben zarándokoljunk a zenefejedelem sírjához. Az ünneplés jelentőségét dr Sziklay Lszló ev, reálgimn. tanár méltatta s arra az általa felvetett kér désre adott feleletet: miért ünnepeljük Liszt Ferencet. Megállapitja.hogy soha annyi ünneplés a nemzet ezer éve alatt nem volt, mint napjainkban. Ezek az évfordulók megállítják a magyarságot és lelki felemelkedésre késztetik. He Lisztnek csak a zenéjét ünnepeinők, akkor igaz volna, hogy kár ünnepelni, mert zenéjét csak nagyon kevesen értenék meg, csak egyes kiválasztottak ünnepe volna ez. S különösen indokolatlan volna ez az ünneplés Nyíregyházán, ahol nincs megfelelő zenekar Liszt müveinek megszólaltatására. Mégis meg kell ünnepelnünk. Lisztben mélységes emberi értékeket találhatunk. Az élet magaslatára emelkedett s elhagyatott volt, mikor a csúcsra ért, szegénynek született s az egész világ gazdagsága hédolt előtte, magyar volt lelkében, holott magyarul alig tudott. S ebben a nagy ellentétben mégis nagyszerű harmóniát találunk, amelyet a zene teremtett meg. Amikor lelke meg akart tisztulni a földi élet salakjától, a zenéhez menekült s mind;nkor feloldozást talált. Meg kell ünnepelni Lisztet, mert mély vallásosság nyilatkozott meg lelkében. Vallásossága lelki alkatának fő jellemvonása volt. Liszt vallásos zenéjében annyira az Istent kereste, hogy amikor komponált, valósággal imádkozott. Van mondanivalója számunkra is. Felemelkedést kövelel tőlünk az ideálok felé, arra ösztönöz, hogy feledjük el a bajok okát. Önzetlen önfeláldozásra tanit még a gazdasági válságok idején is. Ezért kell megünnepelnünk. A közönség nagy figyelemmel hallgatta végig az értékes emlékbeszédet s méltán megérdemelt őszinte tetszéssel jutalmazta. Lisztnek müveit Algőver Gézáné, illetve Szigeti Sándor szólaltatták meg. Algőver Gézáné Liszt: Ha álmom mély... c. dalát énekelte el bensőséges érzéssel. Molnár Rózsi leánygimnáziumi tanárnő Gyu'a diák: Liszt Ferenc c. költeményét szavalta el kiváló előadói készséggel, a költemény szépségének maradék nélkül való visszaadásával. Szigeti Sándor bankigazgató, kiváló pianistánk Liszt: Szerelmi álom és Des dur Koncert etüd-jét, a műsor végén pedig egy Mendelssohn dalfeldolgozást és Wagner: I oida szerelmi halálának Liszt feldolgozását mutatta be nagy tetszés mellett. FELHÍVÁS Kérjük az újságolvasó közönséget, hogy az egyes újságárusoknál, trafikokban, füszerüzíetekben, bódékban az újságokat csak abban az esetben vegyék kezükbe, nyissák ki és olvassák, hegyha annak árát kiegyenlítették. Ne hozzák az ujságbizományost (trafikot, fűszerkereskedést, ujságárust) abba a kelelmetlen helyzetbe, hogy esetleg pont akkor, amikor így valaki egy egy újságot olvas, az ellenőr lépjen be, mert a törvény szigorúan bünteti nemcsak az ujságbizományost, hanem azt is, aki az újságot annak kifizetése nélkül olvassa. Annál inkább kérjük ezt a közönségtől, mert amennyiben valamelyik trafikban pl. ilyen eset többször is előfordul, tekintve, hogy az újság a trafíkos, a füszerkereskedő és az ujságárus kezében bizományi áru, esetleg a trafik jog, vagy az iparengedély megvonását vonná maga után. Már pedig azt senki sem kívánhatja, hogy az újság árusításával foglalkozó trafíkos, vagy kereskedő, vagy ujságárus az egzisztenciáját veszítse el a pár filléres újság kölcsönadásival, vagy kiolvasásra, vagy ingyen az üzletben való kiolvasásra adott engedélyével. Tisztelettel s VIDÉKI NAPILAPOK SZINDIKÁTUSA 11 Bortörvény fontosabb rendelkezéseit tartalmazó s a borméréssel foglalkozó üzletek, korcsmák stb. által kiffüggesztendő hirdetmény ismét kapható a Ny ír vidék-Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalában, Nyíregyháza, Bethlen utca 1. szám. Városházépület. Telelőn 77.