Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 275-298. szám)

1935-12-03 / 276. szám

(Tiianon 15) 1935. december hó 3. 0 JSÍYtRVIDÉK OZABOLCSI hír hirlAP 3 oldal Korányi Sándor báró a vidéki egészségügyi intézmények fejlesztése mellett foglalt állást a tüdőbajról tartott nyíregyházi Szombaton délután öt órakor impozáns közönség gyűlt egybe a vármegyeháza nagytermében, hogy meghallgassa a világhírű magyar orvostanárt, báró Korányi Sándort, aki a Jósa András szellemében aktív egészségügyi munkásságot megalapozó, szabolcsi orvosi kar kérelmére vállalkozott egy, a Jósa András emlékét is méltató előadásra. Az előadáson megjelent egész Szabolcs orvosi képviselete és eljött mindenki, aki a vármegye kulturális és szociális életének nagy kérdései iránt mindenkor érdeklődést tanúsít. Ott láttuk Mikecz Dezső dr. felsőházi tagot, Énekes János prelátust, Pelczer Olivér tábornok, állomásparancsnokot, a hadsereg tisztikarának népes képviselete élén, Virányi Sándor alispánt, Mikecz László dr. főjegyzőt, Szohor Pál polgármestert, Sarvay Elek dr. főügyészt, a vármegye, a város tisztikarát, Murányi László dr-t, a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara elnökét, Téry Tibor dr. kir. törvényszéki elnököt, Mikecz Miklós dr. vármegyei főorvost, Demjén József dr. városi tiszti orvost, Korompay Károly dr. igazgató főorvost, a Bessenyei Kör elnökét, Spányi Géza dr. igazgató orvost, a Bessenyei Kör főtitkárát, hatóságaink, intézményeink, iskoláink.vezetőférfiait. Lelkes taps hangzott fel, amikor & teremben megjelent Korányi Sándor báró professzor. A Nemzeti Hiszekegy imája után Korompay Ká roly dr. üdvözölte a nagy magyar orvosprofesszort, aki fáradságot és időt nem kímélve eljétt a Jósa ünnepre, hogy itt a Jósa András szellemében megoldandó orvosi kérdésekről előadást tartsen. Korompay dr. ezután Jósa András szellemét idézte. Ma is vannak olyanok, akik kellő történeti távlat nélkül, volt ismerősükben, Jósa Andrásban kedves öreg urat látnak, s kérdezik, vájjon csakugyan olyan nagy ember volt az a Jósa András dr. Az emberek értékelésénél más és más tulajdonságekat méltatnak az egyes korszakok. Az individualisztikus értékelés az emberben a kiváló egyéni tulajdonságokat értékelte nagyra, ma a kollektív szellem felé hajlik az emberiség és a közösség szempontjából bírálja embereit. Jósa András egyik szélső értékelési elv alá nem vonható orvos volt, az az ember aki egyéni kvalitásait mindig a köz javára érvényesiti, akiben a felebaráti szeretet aktiv erővé nemesedett. ® SS I VftROSI MOZGÓ előadásában A szabolcsi orvosi kar akként őrzi meg nagy elődjének eleven emlékét, ha évről-évre András napon egy-egy olyan orvosi problémát fejteget előadás keretében, amely problémának megoldása Jósa András szellemében történhet csak meg sikeresen... Korányi Sándor dr: Felületes szemlélet, hogy uj világban élünk . . . Korompay dr. nagyhatású szavai után az előkelő közönség tapsai között emelkedett szólásra Korányi Sándor dr, hogy megtartsa előadását, amelynek bevezető részében Jósa Andrásról beszélt. Felületes szemlélet — mondotta az orvosprofeszszor, — hogy ma uj világban élünk. Ne felejtsük el, hogy az emberek ma is ugyanolyanok, ugyanazok, mint régen. Csak a szenvedély hevében mondhat olyanokat valaki, hogy egészen más ma az emberiség és égészen mást kell csinálnunk mint régen. Jóss Andrással csak egy izben találkoztam, amikor boldogult édesatyám nagykállói szülőházán az emléktáblát elhelyeztük és én is lenn voltam ezen az ünnepségen, de atyámtól sokat hallottam arról a bensőséges, meleg viszonyról, amelyben leikök volt és azokra a beszélgetésekre, Jósa András emlékére most is meghatottan gondolok... Az az idő, amelyben Jósa András munkálkodott, a mult század hatvanas éveinek ideje, talán még nagyobb feladatokat rótt az alkotó magyarra, mint a mai idők, mert akkor is ujjá kellett építeni az országot a szabadságharc, különösen pedig az elnyomás évtizedei után. Akkor az orvos, aki mint Jósa András, vezetője volt egy terület egészségügyének, nem elégedhetett meg azzal, hogy egyes emberek életén segített, hanem járásának, megyéjének, nemzetének nagy és szent ügyére gondolva alkotott a jövő számára. Az akkori orvos után hir maradt és Jósa András nem csupán a páciens hálájában élt tovább, hanem a közönség lelkében is. Ha itt, ezen a környéken megszűnt a maláriajárvány, ezt pl. Jósa Andrásnak köszönheti a vármegye. Ma is Jósa András szellemében, a nemzet érdekeit szem előtt tartva gyógyít az orvos. Számos olyan probléma van, amelyek nem csupán az egyének egészségügyét érintik, hanem a nemzet fennmaradását, a nemzet egészségügyét és az orvos ezeknek a kérdéseknek megoldását keresve, a nemzetért dolgozik, A tuberkulózisa magyarság életveszedelme... Ilyen kérdések az egyke, a tuberkulózis, ez a veszedelmes betegség, amely a magyar népet pusztítja, a nemzet erejét csökkenti a születések számának csökkenésével együtt. Az egyke kérdése nem anynyira morális probléma, mint inkább gazdasági kérdés, ezzel most nem foglalkozik, hanem a tüdőbajt vizsgálja, olyan problémákat ragadva ki a nagy kérdéskomplexumból, amely problémák a nem tisztán orvosokból álló közönséget is érdek lik, sőt amely kérdésekről jó ha a nagyközönség tud, mert az köztudattá erősödve ezen a téren, ahol annyi tennivaló van, igen fontos. Korányi professzor ezután grafikonok segítségével szemléltetve, ismertette a tüdőmoralitás állását Magyarországon, a fővárosban, a vidéken és a külföldön. Szívfacsaró számok mutatták, hogy nálunk menynyivel nagyobb a tüdőbetegségben való halálozások száma, mint máshol. Angliában pl. 1902-ben 22 ember halt meg 10.000 ember közül tüdőbajban, nálunk ugyanakkor 35. 1929-ben Magyarországon ez a szám még mindig 27, Angliában pedig 17. Ma az a helyzet, hogy nálunk még mindig 20, amikor Angliában és más müveit nyugati országban 7—8 a meghaltak száma. De megdöbbentőbb a kép, ha azt látjuk, hogy a balkáni városokban is kedvező a halálozási arányszám Alapitva 1890. Telefon 298. Plambáll, Doxa zseb és karórák 28 P-től. Minden mintában és kivitelben. Mayer István órás és ékszerész (Róm kat. bérpalota Törött aranyért cserélek. Már december 5-én megtartják a 65-ik Jótékony célú m. kir. Államsors j áték húzását. Sorsjegy árak: Egész ar. P 3- Fél ar. P 159 Ma már vásároljon, nehogy szeszencséjét elmulassza. ST8 a tuberkulózist tekintve, mint Budapesten. Korányi báró kimutatta, hogy a legnagyobb volt a halálozás 1914től világszerte, de különösen nálunk, s ennek a kimerültség, a háborúval járó elgyengülés az oka. Ma is attól kell tartanunk, hogy pl. Olaszországnak a szankciókkal való sujtása, a nagyobb életgondokkal való küzdelem emelni fogja ott a halálozási számot és igy a politikai és gazdasági háború bacillusokkal is pusztít. Érdekes volt előadásában a korosztály táblázat is, amely szerint a háború előtt 40—49 életév volt a halálozások felső évhatára, míg 1914-től mind fiatalabbak haltak meg s a felsőhatár leszállt a 20 évesekig, Budapest és a vidék halálozási görbéjének | összehasonlításából arra a következtetésre jutott, hogy a vidéki fertőzők rontják a főváros halálozási adatait és megnehezítik a fertőzéssel szemben való küzdelmet. Alaptételként hangoztatta, hogy a fertőzés mindenkit érhet, de csak akkor ^válík veszedelmessé, ha a szervezet legyengül s így függ öszsze ez a kérdés a szociális, a gazdasági kérdéssel. Behatóan és rendkívül érdekes adatokkal megvilágítva tárgyalta azt a kérdést, hogy a tüdőbajjal .fertőzött leányok betegsége súlyosbodik a férjhezmenetelnél. A tüdőbajos anyák gyermekeinek nagy százaléka elpusztul tüdőbajban, de ma már, amint a franciaországi intézetek ismertetésével igazolta, ha elveszik a gyermeket és megfelelően gondozzák, akkor életben marad. így megfelelő ápolás és gondozás mellett az anya is gyógyítható. A tüdőbaj ellen tehát megfelelő intézménnyekkel védekezhet a nemzet. Nem díszes szanatóriumok kellenek, hanem megfelelő intézmények, elegendő számú ágy. Ma Magyarországon mindössze 5000 és néhány száz ágy áll rendelkezésre s ezek fele is üresen megfelelő anyagi támogatás híján s a falubeli dispensairek száma is alig 20—25 az országban. Milyen más a helyzet pl. Olaszországban, ahol az állam hatalmas összeggel létesítette a hegyi, a folyó és tengerparti tüdőgondozókat. Magyarországon legalább 20,000 ágyra volna szükség és a vidék egészségügyi védelme legyen az Hétfő, kedd J A szezon nagy zenés filmje * Casta Divai Romantikus szerelmi dráma 6 felvonásban. 5 Főszerepben: • Eggerth Márta iüRfimn § FILMSZÍNHÁZ • • • I i S TELEFON 11. SZ. Ma, hétfőn, utoljára • CONTINENTALi iüRfimn § FILMSZÍNHÁZ • • • I i S TELEFON 11. SZ. Fred Astaire és Ginger Rogers • pompás revü-vigjátéka. • La Cucaracha j Duna Stefi káprázBtos szines filmje | iüRfimn § FILMSZÍNHÁZ • • • I i S TELEFON 11. SZ. Előadások 5, 7 ,9 vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor. i isrHpK'^sfiMiii