Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 251-274. szám)

1935-11-05 / 252. szám

Trianon 15 ^ ' '5 november V 5 sz SOLCSI HIRLAP 3 ok a JLmbrózy György tereplo vag-lás a m. kir. „Hadik András

u 4. honv. huszárezred rendezésében „A nemzeti hagyományok — a legátütőbb erejű nemzetfenntartó • erőforrás — ápolása kötelesség". „Történelmünkéi ugy szövi át a lovasságnak története, mint az aranybrakátok az aranyszálak". „Bizom benne, hogy ezen tereplovaglás, mely a jövő évtől kezdve országos keretekben fog lefolyni, — a régi magyar lovas ünnepélyek szellemét és — Isten segítségével — derűjét fogja visszavarázsolni" . Ezzel a mély nemzeti érzéssel telitett elgondolással irta ki sédeni Ambrózy György Mária Terézia rendlovag a „Hadik András" huszárezred által Rétközön f. évi október hó 30 án megrendezett rétközi tereplovaglást! A nemes lovag elgondolása erőteljes szárnyakat kapott a helybeli lovas és gyalog ezredek, nemkülömben a vármegye urlovas társadalmának széleskörű részvételével és ugy a nehéz terep által megkövetelt kiváló teíjesitmények, bekövetkezett nagyszerű eredményeivel, — mint a maga nemében páratlan látványos ságával országos jelentőségű sporteseménnyé emelkedett, — a vármegye közönségének széles köréből megjelentek számára pedig egy örökké felejthetetlen bensőséges ünnepé varázsolódott. A versenyen résztvevőket és a meghívott vendégeket külön vonat, autók serege és végnéiküli kocsisor vitte ki az Érhát és Jalapár gazdaságok között elterülő terepre I A tereplovaglás startjánál hatalmas sátor fogadta magába az érkezőket és részesültek a kedves közvetlenségével mindenkit lebilincselő háziasszony sédeni Ambrózy Györgyné szül. Lónyay Pálma grófnő és férjének mint házigazdának meleg üdvözlésében! A maga nemében páratlan szívélyes, magyaros vendéglátás, a gazdagon felteritett asztalok Ízléses, derűs levegője, — a melegítő italok párája, — csakhamar mint szelíden simogató őszi napsugár törték át az őszi reggel ködös, borús hangulatát és mire a lovasok tarka-barka serege elindult a nehéz terep befutására, - mindenki felfrissült, derűs hangulatban adta át magát a rendkivül változatos és folytonosságában szórakoztató verseny izgalmainak. A 26 lovasból álló hatalmas mezőnynek a terep természetadta viszonyaival reá kényszeritett természetes és azonfelül mesterségesen kiképzett akadályokkal kellett megküzdenie ! E nehézségekhez járuló eső által feláztatott talaj kemény próba elé állította lovast és lovat egyaránt. Tizenhét akadállyal sűrűn megra. kott mintegy 25 kilométeres tereppálya lefutása után a lovasok a „steeple" pálya startjánál gyülekeztek, hogy lefussák a hét mesterséges akadállyal megrakott „steeple" pályát. Ez a pálya ugy volt elhelyezve, hogy végig az egész mezőny lefutásában gyönyörködhetett a közönség. A lovasok helyezésének sorrendjét az egyes szakaszok értékelésének összege adta meg. A tereplovaglás lefutása után a résztvevők a megjelent vendégekkel együtt az uradalom ibrányi gazdaságában dandárzó szürethez érkeznek, ahol az ibrányi és rétközi dalárda élén Nagy László intéző fogadja őket. A szőlő bejáratánál pezs gő az élet. Béreseknek már meszszire elhangzó ostorpattogása hasítja az őszi levegőt, majd szüretelők vig danája hangzik s a gávai „Görbe" cigány muzsikája rikkolt bele a nagyszerű hangzavarba. Felvonulnak a magyaros ökrös szekerek, magyarruhás fczedőlányok és fiuk adnak színpompás képet a környezetnek. Majd felhangzik az ibrányi dalárda és utána a rétközi vegyes dalárda intonálásában a „Nem, nem, soha I" című dal, hogy hirdesse a soha el nem muló magyar élniakarás öserejét. Egyre-másra ürülnek a puttonok és a kádakban magyar szőlő gerezdjének terméseredménye gyöngyözik. És virul a jókedv munkás és vendég arcán és a magyar csárdás hangjai mellett táncra perdül a fiatalság. | Hatalmas sátor áll itt is, megterített asztalok a dalárdák és munkások számára, hirdetve, hogy itt az ő ünnepük folyik. A sátor előterében az „Ambrózy tereplovaglás" gyönyörű dijai díszlenek. Sédeni Ambrózy Györgyné szül. Lónyay Pálma grófnő már osztja is a dijakat, melyek mindegyike Sédeni Ambrózy lovag ajándéka. Az I. dijat vitéz Oehm-Dienes Ti vadar „Alispán" lovával, a Il-ikat herceg Odescalchy Miklós „Devolé" lovával, a Ill-ikat vitéz Oehm Dienes Tivadar „Kraszna" lovával, a IV iket Filótás Tivadar „Lili" lovával, az V iket holtversenyben Ducsay Tibor és Boronkay Lajos, a Vl ikat Vizy Lóránd, a VH-iket Rábay Pál, a VIII ikat Tánczos Miklós, a IX-iket gróf Vay Miklós viszi el. A díjkiosztás után az ibrányi kastélyban ebédhez gyülekezik a vendégsereg, hol "Schmiedt László fő könyvelő és felesége fogadják az érkezőket. A nagyszerű ebéd elfogyasztása után vigkedélyű táncos hangulat uralkodik a lelkekben és a meghívottak szórakozásának csak a késő esteli órák vetnek véget I A felejthetetlen nap valóban a nemzeti hagyományok ápolásának napja volt, a régi magyar lovasünnepélyek szellemében és derűjében. Egy szebb magyar jövendő reményében köszöntjük az elgondolás nemességét, egyben a végrehajtás nagyszerűségét. A tereplovaglás zökkenés nélküli rendezése és szakszerűsége az e téren már országod hírnévre szert tett Lieszkovszky Pál huszárkapitány érdeme. Minden nemzeti költő népe dicsőségét énekli — mondotta Farkas István felvidéki iró a Bessenyei Kir szombati irodalmi munkadélutánján Felvidék I Mennyi szines kép, mily sok emlék elevenedik meg e szóra lelki szemeink előtt. És amint lágyan zsonganak a szlovák nevek a felolvasó ajkán, mintha apró kis hegyipatak kristálytiszta vize csobogna, szökellne sziklás medrében. Majd mintha selymek tömkelege susogna lágyan, andalítón, ugy rémlik a" fenyvesek halk zizegése. Aztán gigantikus kép jelenik meg. Hegyormok hófödte csúcsa ragyog előttünk, mintha millió gyémántszemek csillognának. De a gyémánt higeg csillogása helyett — ugy érezzük —• most a szivek imelege sugárzik felénk, amint Farkas István Írásából kicsillan az egykor velünk élő tót nép szellemi reprezentásainak egyegy irodalmi értékű idézete a Bessenyei Kör felolvasó asztalánál. Az elszakíthatatlan szellemi kapcsolat ereje sugárzik ki a köszöntő szavakból, amellyel Dr. Horthy István, a Bessenyei Kör irodalmi szakosztályának elnöke köszönti a Felvidék szinte apostoli hivatásu iróját, Farkas Istvánt. Kedves, poétikus hangú szavakban mond köszönetet Farkas István a meleg fogadtatásért, melyben őt az irodalem lelkesült barátai és művelői Nyíregyházán fogadták. Ma, hétfőn utoljára Édes mostoha A könny és mosoly magyar filmje Előadások 4-S-8 órakor. ¥ÍÜL A meleg rokonszenv, a szinte templomi áhítatot sugárzó figyelem kiséri egész előadását, melyet A szlovák irodalom mai állása cimen tart meg. Kollárnak, a nagy szlovák írónak, a szlovák irodalom megteremtőjének 1824 ben irt egyik költeményének idézetével vazeti be előadását Farkas István. Majd végigvezet^ hallgatóságát a szlovák irodalom úttörőinek és jeleseinek munkálkodásán. Megkapóan ecseteli azt a tevékenységet, amelyet a különböző korok írói kifejtettek nemzetük irodalma éreekében. Ecseteli a költőknek népük erényei kihangsulyozásában való munkálkodását. Minden nemzeti költő népe dicsőségét énekli — áliapitja meg az előadó. Látjuk azt a nemes törekvést, amelyet az önálló szlovák irodalmi nyelv előtérbe helyezésével a költők kifejtenek. A mult század forradalmi évei után újra éled a szlovák irodalmi élet. A magyar irók közül nem egynek, mint példzul Petőfineu, Madáchnak, slb.-nek müvei jelennek meg szlovák fordításban a meginduló szlovák irodalmi lapokban. Egész galériáját sorölja fel az elő adó az irodalmi lapokban működő íróknak. A háború után fiatal gárda áll az irodalom művelőinek élére, szin'e máról-holnapra tűnnek fel az irodalom jelesei. Hogy a meginduló irodalmi élet homlokterébe a költők kerülnek, azzal magyarázza az előadó, hegy költeményben könnyebb a kifejezés. Szamelvénveket mutat be a szlovák költők müveiből és meglepetten látja a hallgatóság azt az erőteljes, kilejező verselési technikát, amely minduntalan kicsillan a bemutatott költeményekből. A szinek pazar pompája, a hangulatok különféle skálája csendül fel, majd egy-egy erőteljes hang a szabadság feltörő fényét láttatja meg. A szlovák léleknek szinte nem remélt gazdagsága tárul elénk s mint ékes korona ragyog a költészet egén a szlovák írónők finom hangulatu költői remeke. Részletesen ismerteti még az előadó a prózai és kritikai irodalmat, valamint a műfordítók munkásságát, melynek eredményeként több magyar iró munkája — igy például Adyé is — lett átültetve szlovák nyelvre. — A Duna-medence népei kulturközösségének gondolata nem ábránd — áliapitja meg az előadó előadásának befejező részében — s ezt a gondolatot van hivatva ápolni a szlovák—magyar kulturkapcsolat is. A nagy figyelemmel hallgatott előadást meleg óvációval köszönte meg a hallgatóság, de külön, szinte klasszikus szépségű szavakban köszönte azt meg az előadónak Dr. Vietórisz József c. főigazgató az előadáshoz fűzött kritikai megjegyzései keretében. Dr. Sziklay László, Bogdán Ferenc és Straky Henrik felszólalása után Dr. Horthy István tolmácsolta az előadónak az eddig teljesen ismeretlen, rendkivül értékes adatokat feltáró előadásért a Bessenyei Kör köszönetét. Kisvárdán és Nyíregyházán ifjúsági jelvényszerző verseny lesz A Magyar Országos Torna Szövetség (MOESZ) versenyt irt ki ifjúsági vas és bronz jelvények szerzésére. Vármegyénkben Kisvárdán a Kisvárdai Uszó Egylet kapott megbízást s a versenyt desember 8-án fogják lebonyolítani. Nyíregyházán a kir. kat. gimnázium sportköre rendezi a versenyt. A verseny december 15-én d. u. 4 órakor lesz a NyTVE tornatermében. A versenyzők a nyújtón, korláton, lovon, gyűrűhintán mutatnak be kötelező gyakorlatokat, ugrószekrényen végeznek különféle ugrásokat s függeszkedésben versenyeznek. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HÍRLAPIBAN HIRDETŐ CÉGEKNÉL SZERZI BE SZÜKSÉGLETEIT lüRRMIR m I FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Ma, hétfőn utolsó nap Édes mostoha A kön^y és mosöly magyar filmje. Előadások 3, 5, 7 és 9 órakor. m i