Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 251-274. szám)

1935-11-19 / 264. szám

> Hanoii »6> W5 november h* 19 JSÍYÍRVIDÉK 0 OZABOLCSI HÍRLAP 3 «\i\ 1 Fajunk tiszta esküjével esküszünk, mint egykor Etelközben a hét vezér, nem nyugszunk, mag újra szabadok nem leszünk... Rákóczi emlékét ünnepelték a gyalegezred napján - Káinok! Bedfi Sándar századas ünnepi beszéde Rákóczi emléke Iragyogott fel a szombati ködös délelőjtön Nyíregy­házán, hogy fényével áttörje a kö­zömbösség, a szenvedések okozta letargia ködét. A nyíregyházi Rákóczi Ferenc 12. honvédgyalogezred tartotta ezred­napját a polgári társadalom testvéri együttérzésével. Reggel hat órakar tüzes magyar induló zenéje harsant fel a nyíregyházi utcákon, a gyalog­ezred ébresztője volt. Majd 9 óra­kor az Isten házába vonultak az ünneplő ezred csapatai. Az ünnepség d. e. 11 órakor kez­dődött a Damjanich János laktanya udvarán, ahol megjelentek a vár­megye, a város, az egyházak, a ka tonai alakulatok, vitézek, a rendőrség, csendőrség, leventék, iskolák, front harcosok, intézmények, hatóságok, egyesületek küldöttei. A b:járatnál gyönyörű diadalkapu hirdette a honvédszivek mélyen át­érzett ünnepét. Felharsan a diszkürt, megjelenik Perczell Olivér tábornok, állomásparancsnok. A zenekar a Hiszekegy imáját játssza, a tábornok disszemlét tart, majd megkezdődik az ünnepi műsor. Az ezred névadójának ünnepén— Az ünnepi beszédet Káinoki Bedő Sándor százados mondja. Lelkesítő erővel, szuggesztív hatással beszél s a következőket mondja : Ünneplő közönség, Bajtársak, Honvédek! Eljött az emlékezés napja s mi egybegyűltünk, hogy az ezred név­adójának — II. Rákóczi Ferenc fe­jedelem halhatatlan szellemének — hódoljunk. 231 évvel ezelőtt — 1704. nov. 16-án vették be a vezérlőfejedelem kuruc seregei Érsekújvár falait a császári védőrségtől. Tehát e napon aratott diadalt a szabadságot kereső mágyar hazafiság 1 Midőn ezredünk e dicső nap em­lékét megörökítendő a nagyfejed® lem nevét felvette; az egykori sza­mosmenti kurucok leszármazottainak Szatmár és Nyírség bátor honvédéi­nek hőstetteit óhajtotta egyben meg­őrizni. Az emlékezés a dicső múltból a legmaradandóbbat, a mindent felül­múló hazaszeretetett juttatta eszünkbe. A vezérlő fejedelem lángoló hazasze­retete volt csak képes a kuruc sza­badsághaicot megindítani és nyolc éven át tartó küzdelemmé élesíteni. Az Ó halhatatlan nagy szelleme tudta csak a váltakozó szerencsével folyó nemzeti küzdelembe állítani a £ gazdagot és szegényt valláskülönb­ség nélkül egyaránt. II. Rikóczf Ferenc törhetetlen el­határozással lépett a nemzet élére, vagyonát, tekintélyét és egész életét önzetlenül feláldozva, hogy a sza­badság szent eszméjét megvalósít hassa. A Gondviselés azonban nem ugy akarta és a kuruc hadak szerencséje végkép leáldozott. A szent eszme, a törhetetlen ha­zafiság, jobblét és virágzás mind­mind szertefoszlott s helyette az jel­nyomatás sötét napjai következtek. Néma lett a virágos róna, a ma­dártaltól hangos berek 1 Bilincs, börtön és bitó lett jutalma a hazá­ját féltő kurucnak. Áruló idegenekké lett az elkobzott szent magyar föld. Nyomorúság ütött tanyát ott, hol azelőtt viruló élet folyt. A fejedelem pedig a száműzetés keserves napjaiban élte le hazáját féltő életét. Megismétlődött 200 év elteltével a szomorú végű mult s mi a sokat óhajtott önállóságunk és szabadsá­gunk keserves következményei alatt görnyedünk. Nem lehet fülünk süket, szemünk vak! Hallanunk és látnunk kell a borzalmas pusztítást, mely bennün­ket körülvesz. Főiembe cseng Felvidék, Erdély, Bánát és Bácska éhező magyar gyer­mekinek sírása s a megcsúfolt né peinek esdő fohásza ! — Hallom az elüldözött, honta­lanná lett véreim kétségbeeső sza­vát. Látom az egykor büszke nép rongyokba takart, megkínzott testét és réveteg tekintetét, amint sóvá­rogva néz szülőföldje felé. Nem lehet, hogy hős Rákóczi hamva rabmagyar földön nyugod­jék. Rákóczi kuruca szabadságot hir­dető zászló alatt |ErdéIy bércei, Duna-Tisza rónái és Danántul domb jaiért szállt síkra, hogy a boldogu­lást, sóvárgó népének meghozza. Mi utódok a lehanyatlott szent eszmétől és a vezérlő fejedelem lán­goló hazaszeretetéből merítsünk e napon tanúságot, hogy az elnyomot véreink iránti kötelezettségünknek majdan eleget tehessünk. Fajunk tiszta esküjével esküdjünk miként egykor Etelközben a hétvezér, hogy addig nem nyugszunk, míg ismét szabadok nem leszünk. Hős Rákóczi mérhetetlen nagy hazafisága hassa át lelkünk és erő­sítse, acélozza akaratunk a leszámo­lás nagy napjára! Hiszem keresztyéni hitem teljes erejével, hogy mielőít eljő az idő wm jvftROSI MOZGÓ 1 Hétfő, kedd, szerda VÉGÁLLOMÁS Főszereplők : Paul Hörbiger, Maria Andergast Előadások 5, 7, 9, szerdán 3, 6, 9 órakor. hős Rákóczi szellemétől, Árpád vi­tészségétől és Szent István bölcses­ségétől vezérelve és ismét kigyúlnak a jeitüzek a Kárpátok bércein! Kérem a mindenhatót, hogy szent ügyünkben méltók lehessünk nagy elődeinkhez, hős Rákóczi kurucaihoz s akkor tudom, hogy újból a ma­gyar zászló leng a Kárpátok koszo­rújától egészen le az Andriáig I A lelkes tapssal fogadott beszéd után a Tisztviselő Dalkör Krecsák László karnagy vezetésévsl a katona­zenekar kíséretével hatalmas számot ad elő, majd a szatmári ezred hősi halottainak emléktáblájánál folytató­dik az ünnepség, A zenekar Rákóczi kesergőjét játssza, a távolból táro­gató sir fel Sorra jönnek a koszoruzók. A galogezred nevében Grivicic Gyula ezredes helyezi el az emlékezés vi­rágait, majd Borbély János őrnagy, a volt szatmári 12-esek, Mikecz László vármegyei főjegyző Szabolcs­vármegye, Juhász Mihály főjegyző Nyíregyháza város közönsége és tisztikara, vitéz Hunfalvy Artúr ez­redes vármegyei székkapitány a vi­tézi szék, Füzesséry Elemér nyug. huszáralezredes a frontharcosok, vitéz Rády György ezredes a huszár­ezred, vitéz Pencxy Gyula alezredes a tüzérek, vitéz Kelemen László őr­nagy a bajtársak, Sándor Gyula a Honsz, Szekeres Árpád i^dr fa Máv tisztikara és altisztikara nevében he­lyez el koszorút. Az ünnepség díszmenettei zárul. Törött aranyat, fogaranyat, ezüstöt és drágaköveket legmagasabb áron vásárol Mayer István órás és ékszerész (Róm kat. bérpalota Telefon 298. Dr. Belohorszky Ferenc felolvasása az országos ev. tanárgyiilésen m Az Orsz. Ev. Tanáregyesület az ev. egyetemes gyűlésekkel kapcso­latosan Budapesten felolvasó ülést tartott. A felolvasó ülésen Dr. Boggch Sándor budapesti tanár a nagy ev. természettudósról, Hermann Ottó­ról emlékezett meg születésének cen­tenáriumán, majd Dr. Belohorszky Ferenc tartott felolvasást „Luther szelleme az iskolai nevelésben" ci­men. Mindenekelőlt rámutatott a kér­dés aktualitására, majd Luther éle­tének és munkásságának pozitív irá­nyát jelölte meg. Ezeket a tettre­készségében, a szeretet, önzetlen cselekedet, őszinte színvallás és jel­lemesség, valamint belső elmélye­dést adó vallásos élet jegyeiben ta­lálja meg. Mindezt Luther doku­mentálta az életben : ez a leglénye­gesebb vonása is egyéniségének és működésének. Majd rámutatott arra, hogy ezek a jellegzetes tulajdonok egyáltalán nem ellenkeznek azokkal a nevelési elvekkel, amelyeket röp irataiban hirdetett. Luther már a nevelést teszi az is­kola legfőbb céljává, az egész em­ber nevelését s itt főszempontja az életre való nevelés. Mindig han­goztatja, hogy csakis az életben véghezvitt pozitív tettek lehetnek Krisztus világának megvalósitói. — Ezek a pozitív tettek pedig a nem­zeti törekvésekkel nincsenek ellen­tétben, mert a szeretet jóvá és erőssé teszi az egyént a közösség mun kájában. Végül rámutatott arra is, [® hogy a mai helyzetben evangélikus középiskoláinknak minő feladataik vannak a lutheri szellem Jérvényesi­tése szempontjából. Felül kell vizs­gálni és helyes útra terelni a ne­velői gondolkozást, hogy a lutheri eszmények maradéktalanul kibonta­kozhassanak, a nevelőknek igazi er­kölcsi személyiségeknek kell lenniök, hogy Luther szelleméhez belső te­kintélyt szerezzenek maguknak, a tanári karokban egységes szellemet kell teremteni épp a lutheri értelem­ben, az ifjúságért pedig pozitív tett­rekészségre kell ránevelniük, a val­lásosságot elmélyiteniök és a nem­zeti kulturértékeket az ifiu lélekbe maradék nélkül átitatniok. Mindez a spiritualizmás diadal­maskodását jelenti a materializmus felett. Ez pedig nem felekezeti jelle­get ad az evangélikus nevelésnek, hanem ellenkezően lelki, szellemi és erkölcsi magasrendűséget, amire tö­rekedni ma a legnagyobb kötelesség. A nagy tetszéssel fogadott felol­vasás után a tanáregyesület Hermann Ottóra való emlékezéssel megalakí­totta az egyesület természettudomá­nyi és mennyiségtani szakosztályát s megválasztotta a szakosztály veze­tőit. írógép javitás, alkatrész karbantartás SCHWARTZ műszerész, Bethlen-u. 10. Sz. Dr. Kerekes ház. iURRMIA | FILMSZÍNHÁZ • TELEFON 11. SZ. November 18-21. Hétfőtől csütörtökig « fl KIS EZREDES • SHIRLEY TEMPLE a kis világsztár szenzációs filmje | Előadások mindennap 5, 7 és 9 órakor. •

Next

/
Oldalképek
Tartalom