Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 199-223. szám)

1935-09-24 / 218. szám

(Trianon 15.) i935. szeptember hó 24 0 JSFYÍRVIDÉK _ SZABOLCSI HIRLAP 3 oV« Ma a világ felett álló nagy isteni erőket kell mozgásba hoznunk — mondotta Baltazár Dezső püspök Nyíregyházán, ahol ünnepélyes fogadtatás várta gásbaMegirta a Nyirvidék Szabolcs Hírlap, hogy Baltazár Dezső püspök szeptember 22-én megkezdi több mint egy hónapra terjedő püspöki körútját Szabolcsban. A püspök vasárnap reggel 9 órakor érkezett Debrecenből Nyíregyházára, ahol a Máv. állomáson lelkes szeretettel fogadták a vármegye, a város, a ref, egyház, a ref. iskolák küldöttei. A fogadáson megjelent Tóth László dr. vármegyei főjegyző, Szohor Pál polgármester a városi tisztikar élén, Bartók Jenő dr. ref. lelkész, Kovách Elek dr. elnök a presbitérium tagjaival, a Kálvineum tanitónöképzőintézetének, polgári iskolájának, gyakorló elemi iskolájának növendékei Dobay Sándorné, Ferenczy Károly dr. igazgatók és a tanári testület tagjai, a vármegye és a város társadalmának számos kitűnősége. Baltazár Dezső püspök Porzsolt István esperes, Nánássy A ndor dr. kir. kormányfőtanácsos, felügyelő, Siposs Ferenc dr, főszolgabíró kíséretében szállt le a debreceni vonatról. Az I. o. váróterem előtt felsorakozott kálvineumi növendékek élén Márton Klárika fehér virágcsokrot nyújtott át a püspöknek, aki ezután a váróterembe vonult. Itt Szabolcsvármegye törvényhatósága és közönsége nevében Tóth László dr. vármegyei főjegyző üdvözölte a püspököt. — Szabolcsvármegye törvényhatósági bizottságának és lakosságának nevében — mondotta — mély tisztelettel és szeretettel üdvözlöm nagyméltóságodat. E vármegye dolgos népét súlyos elemi csapások érték s aggodalommal eltelve néz ez a nép a jövőbe. Ebben a nehéz időben sokszorosan szükség van a hit erősítésére, amely munkára, Nagyméltóságod képességeiben bizva — Isten áldását kérjük. Ezután Szohor Pál polgármester köszöntötte Baltazár Dezső püspököt Nyiregyháza város törekvő munkás polgársága nevében. — A Nyírség népe ma — mondotta a polgármester — szomjúhozza az igét, a vallás vigasztalását, az igazsag erőit. Horváth Elek dr. a nyíregyházi ref. egyházközség nevében üdvövölte a püspököt, aki válaszában hangsúlyozta, hogy nemes Szabolcs vármegyével, Nyiregyháza városával, Középszabolcsi Egyházmegyével, a nyíregyházi ref. egyházzal sok szép kapcsolata volt a múltban is és ezek a kapcsolatok ujabbakkal gyarapodtak ezen a szeretettel áthatott fogadtatáson. Ma nem lett volna egy cseppet sem csodálatos, ha attól az elhatározásától, hogy hiveit meglátogatja, visszarettent volna. Egyrészt, mert a püspöki látogatás a gyülekezeteknek anyagi megterhelésével jár, másrészt ma a világesemények súlyos gonddal nehezednek reánk. De útra kelt, mert éppen az ilyen időben van szükség arra, hogy a világ erői felett álló nagy isteni erőket hozzuk mozpffiROSI j MOZGÓ Itt utjának első stációjánál mély és igaz szeretet fogadta s az lesz a törekvése, hogy a lelkeket a nemzet és emberi közösségbe szeretettel fűzze be osztály és felekezeti különbség nélkül. Ebben a misszióban soha nem riadott vissza semmiféle áldozattól sem. A püspök szavait lelkes éljennel fogadták. Ezután Baltazár Dezső és kísérete vonatra ült és Rakamazra utazott, ahonnan első állomására, Szabolcs községbe ment. Kis tubus P —.70 Óriás tubus P 1.— URMÁNGZY NÁNDOR: Emeljetek kalapot az országzászló előtt, mert ez a nemzet kálváriás keresztje Megható ünnepség keretében leplezték le a nyírbátoriak művészi szépségű országzászlóját Forró szeptemberi vasárnapon lelkes ünnepség keretében leplezték le Nyírbátorban az uj országzászlót, amelyet a hősök emlékmüvével szemben állítottak fel. Méretre nem nagy ez az uj országzászló, de művészi értéke annál kiemelkedőbb. Barna János nyírbátori születésü, budapesti iparművész tervezte Dabóczi Miklós székely szobrász-művésszel. Osváth Antal nyíregyházi szobrász képezte ki a kőalapot, amelynek négy oldalán bronz-relifek beszélnek Dél—KeletÉszak—Nyugat vérző fájdalmáról. A bronz domborművet Mátyásy Nándor budapesti bronzöntő készítette. Az országzászló avatóünnepségre Nyírbátorba érkeztek Mikecz Ödön főispán, Virányi Sándor alispán, Urmánczy Nándor az Ereklyés Országzászló Bizottság elnöke, Thuránszky Pál országgyűlési képviselő, Patnoky István ny. ezredes, frontharcos elnök, Stefáni Gyula százados titkár, Tesléry Károly m. kir. tanfelügyelő, Süle Dénes népművelési titkár. Megjelentek Erdőhegyi Ferenc dr, főszolgabíró, Péchy György tb. szolgabíró, Baloghy László főjegyző az egyházak, a hadsereg, a hatóságok, egyesületek, intézmények, iskolák képviselői. Délután 3 órakor megszinesedet a bátori városháza előtti tér. Az uj országzászló körül a magyar vendégség pompázó virágai, cserkészek, magyarruhás leányok, zászlótartó ifjak sorakoztak fel. Ott volt egész Nyírbátor és az ünnep lüktető ritmusában az ősi föld szive dobbanását éreztük. A r. kat. dalárda Mák János karnagy vezetésével a Hiszekegy imájával nyitja meg az ünnepséget, majd Árkossy István g. kat. lelkész, a véres határvédő harcok hőse lép az országzászlónál felállított mikrofon elé. Tömör lendületes mondatok zendülnek a kiváló magyar pap ajkáról : Szent jelképül állítottuk közzégünk szivébe ezt az országzászlót, mondotta megnyitó szavaiban, melyek után felharsan a kürt. A diszjelet fújja, magyar dicsőség tüzes indulóját és közben felszökken az országzászló piros—fehér—zöld árbócára a lobogó. Cserkészfiu húzza fel, mintegy jelképezve, hogy a magyar ifijuság ereje, akarata, emeli a magasba a nemzetet . .. Félárbócon megtorpan a lobogó, mint a mamagyar ősei földjén, ha a trianoni határoknál kényszeredetten áll meg. Urmánczy Nándor avató beszédet mond Most az avató ünnnep várva várt mozzanata közeledik. Az országzászlónál Urmánczy Nándor, a trianoni magyar nemzet élő, harsogó, serkentő lelkiismeretének, a könyezve áhított hajnalnak hősi igehirdetője jelenik meg, hogy elmondja avató beszédét. Mondatok pattannak a szivekre. Pattannak, mint Dávid parittyája Góliáth homlokára. Urmánczy beszél, minden szava vércseppje az elrabolt drága földnek. Minden szava igéje a magyar igazságnak. Köszönetet mond Nyírbátor közönségének azért, hogy a Báthoryak Ma hétfőn Ex-menyasszony Keddtől MAGOS ISKOLA ősi földjén országzászlót emelt. A Báthoryak négy erdélyi fejedelmet adtak s a lengyeleknek az a nemzetség ajándékozta, legdicsőbb legnagobb királyát, Báthory Istvánt. Régi dicsőségünk emlékei fűződnek ehhez a helyhez, amit a r. kat. és a ref, templom is tanusit. Ebben a sötét korszakban még jobban ragaszkodnunk kell nagyjaink emlékéhez. Hisszük, hogy a nagy magyar mult után újra dicsőséges lesz a jövőnk. Ma megtépve, megszégyenítve, gyalázatba sodortan szenved a nemzet. • De Szent István országának egységét nem semmisíthették meg Trianonban. Egységes ma is a föld és egységbe forrasztják ezer éves múltjának emlékei, a vérségi kapcsolatok. — Engem sem tudnak soha, soha elszakítani Erdélytől — mondja Urmánczy Nándor minden magyar szivet átható váteszi hittel... Ez a zászló itt a bonthatatlan egységnek hirdetője. A csehek, oláhok, szerbek megszállása ezer év egységét nem bonthatja meg. A régi határok visszaszerzése eleven vágy, törhetetlen erő, amelyet nem lankaszthat megalkuvás. Ennek a nemzetnek történelme harcok, véres küzdelmek hosszú sorozata s ha nem élt volna benne őserejü elszántság, törhetetlen hit, Európa viharos közepén rég elpusztult volna. A magyar nem pipogya nemzet. Emberiesség, tehetség, értelmesség nemzete. Számban sem lekicsinyelhető. Tizenöt millió magyar él a földön és Európa 26 nemzete között a magyar a nyolcadik helyen áll. Szűk börtönének dohos levegőjében nem élhet fejlődő, virágzó életet. Le kell döntenie a börtönt, Trianon falát... A magyar jövő, gyermekeink jövője, mindennapi kenyerünk függ ettől. Mlr a világ is belátja ezt és hirdeti a revízió szükségességét. De ne higyjük, hogy a világ megszerzi nekünk Nagy-Magyarországot. Az ezer éves határokat nekünk kell visszaszereznünk. Békés uton egyetlen barázdát sem kapunk vissza. Aki azt mondja, hogy békés uton is visszaszerezhetjük ősi földünket, az jóhiszemű lehet, de a nemzet lelkében csökkenti az elszántságot, csökkenti a tettrekészséget. Ne legyünk kishitűek I Ha ezer év viharait átéltük, győzelmesen harcolunk Trianon fellen is. NagyMagyarország fiainak is, akik elvesztették ezt a főidet, s akik még ma is élnek, akiknek kezében van a hatalom, az intézkedés, kötelességük az ezer éves határokat visszaállítani az uj nemzedék segítségével. Ne higyjük, hogy szomszédaink olyan veszedelmesek. A 43 milliónyi ellenség közül 22 millió kisebbség és ez a kisebbség is [tulajdonképpen többség 11 Ha ehhez a 22 millióhoz hozzáadjuk a 8 millió magyart, akkor bátran nézhetünk a jövőbe!... m itlRANin 3 FILMSZÍNHÁZ GJTELEF

ON 11. SZ. Ma, hétfőn utolsó nap fl Vörös Pimpernel Orczy bárónő világhírű regénye filmen, Korda Sándor mesterrendezésében Előadások 5-7-9, vasár- és ünnepnap 3-5-7-9.