Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172-198. szám)

1935-08-18 / 188. szám

2. i rí*' SZ JNCyírvidék „ ABOLCSI HIRLAP (Trianon 16.) ^>55 augusztus 18 Gyönyörű maradékok érkeztek a mai napon ismét BRAMMERTŐL. "ES^SSk LEBOVlTS-nál Zrínyi Ilona-u. 11. Telefon 124. Mit tehetünk a Sóstóért 7 Irta: Dr. Vernes Gyula Nemrégibben e lap hasábjain szemrehányást kapott Nyíregyháza közönsége, hogy a Sóstó fejleszté­sével szemben teljes közönbösséget tanusit, a mélyfúrás gondolata nem érdekli, nem becsüli meg Istenadta kincsét, a Sóstót. Különös, hogy éppen akkor jött ez a szemrehányás, amikor napról­napra százszámra megy ki zsúfolt villanyosokon a közönség kedves sétahelyére, amikor annyi bér­letet eladott a Kisvasút, mint még soha, amikor építkezések indulnak a fürdőtelepen és egyre-másra kelnek el az Igrice jobbpartján, a fürdőte­lep pazonyi részén a villatelkek. Első pillanatra is látszik tehát, hogy a szemrehányás nem jogos s még inkább nyilvánvalóvá lesz ez akkor, ha figyelembe vészük, hogy a közönséget, mint tömeget vezetni kell, buzditaní kell, még pedig fe­lülről, a vezetők részéről, hiszen nem lehet kívánni, hogy a szétszórt közönség vezető nélkül akciókat in­dítson a mélyfurrás megindítása végett és a külön egyénekben élő sok jó gondolat megvalósítása vé­gett, mert az sincs, ahol a közön­ség ezeket a gondolatokat elmondja, még kevésbé van ideje azokat meg­valósítani, ellenben, ha az arra hi­vatottak részéről a kezdeményezés megindul, bizonyos, hogy a közön­ség helytáll és a gondolatot felka­rolja. Természetesen ez nem azt je­lenti, hogy minden gondolat kivi­tele sikerülni fog, a rossz ötletek önmaguktól kimúlnak, azonban nem ezen kell sopánkodni és a közön­séget szemrehányással illetni, hanem a régi rosszat elvetve uj, jobb ötle­tekkel előjönni s a nehezen meg­* A Sóstó érdekében írott cikkeink­nek a közönség részéről visszhangja támadt. Tekintettel arra, hogy a cikkben foglaltak nagyon sok okos' figyelemre­méltó gondolatot tartalmaznak, egész terjedelmében közöljük s nagyon szi­4 vesen fogadunk másoktól is hasonló gondolatokat tartalmazó cikkeket. (Szerk.) V« kg. Kakas •80 V* liter Rum 110 1 kgr, Málnaszörp 180 10 deka dióbél •40 Batta Testvérek fűszer-, csemege- és vad- kereskedők Nyíregyháza, Takarékpalota Telefen 78. mozdítható közönség, mint mindenütt a világon, bizonyára nálunk is ki fogja ösztönösen választani az egész­séges terveket. A Sóstó fejlesztésének problémája két részre .oszlik. Az első probléma a városban lakó közönség kiszokta­tásának problémája, a második a Sóstó nyaralóteleppé való fejlesz­tése. fl közönség kiszoktatásának problémája i. Ha azt akarjuk, hogy a közönség kijárjon, kiszokjon a Sóstóra, azt kell először is néznünk, vájjon mit ad a Sóstó a közönségnek, érde­közönség e tekintetben nemcsak nem közönyös, de feszülten várja, hogy mi lesz, de ennél egyebet igazán nem tehet, mert ha tehetne, mind­nyájan örömmel megtennők. Gondozni kell a fákat A viz kérdésén kivül itt van a sé­tahelyek kérdése is. A tó körüli és az újonnan parkírozott részeken a sétányok kibírhatatlanul naposak, a fák alig senyvednek. Igaz, hogy a talaj nem nagyon alkalmas az árnyas fák gyors nö­vekedésére, de az idén szokatlanul sivár látványt nyújtott, hogy számos fa kipusztultán árválkodik s még az sincs, aki kidobja őket s jókat ül tessen a helyökre. Amíg e fák ren­des öntözést nem kapnak, soha sem nőnek meg, már pedig egyáltalán nern olyanoknak látszottak az idén, mintha valaki öntözné is őket. Amig Turul Magyar Országos Biztosító Intézet R. T. áthelyezte irodáját Deák Ferenc-utca 3. szám alá. Vezetője: Füzesséry Elemér ny. huszáralezredes. Telefon 5-94. Mindennemű biztositások elfogadtatnak. mes-e azért anyagi áldozattal husz percet oda és ugyanennyit vissza villanyosoznia. E tekintetben kétségtelen örven­detes és egészséges fejlődés tapasz­talható. Néhány évvel ezelőtt még nem volt semmi egyéb, mint a szál­loda előtt egy parányi virág kultura s ha már a tó partjára lement az ember, a legsivárabb kilátás tárult a szemei elé. Ott volt ugyan az erdő is, de azt kevesebb pénz és időál­dozattal éppen olyan szépen meg­találta az Erzsébet-ligetben. Vonzó­erőnek pedig egy kis park és egy vendéglői terrasz manapság már vaj­mi kevesek. Ma már a rossz vizű, de még igy is kedves strand, nagyobb sétányok, rendezett környék, a tó partján ba­rátságosabb kilátás várják a közön­séget. Ez azonban még mindig nem elég! Tiszta, melegvizű strandra van szükség A közönség igényesebb lett. mert bárhová utazik, azt látja, hogy egyre többet és többet nyújtanak neki, ha tehát a Sóstó versenyképes akar ma­radni és a közönség kegyét el akar­ja nyerni, fejlődnie kell. Igy elsősor­ban fontos kérdés a viz problémája. Sajnos, a viz tényleg nem kifogás­talan s igen sokan vannak, akik a békák, békapeték, piócák, a viz na­gyon is zavaros volta miatt egysze­rűen elkerülik a sóstói strandot. E kérdés megoldása felülről kell, hogy jöjjön s mindent el kellene követni egy mélyfúrás megvalósításáért. A a tó körül és a strandon is nincse­nek árnyat adó egészséges fák, ad­dig nem lesz kellemes a strandon és a Sóstón való tartózkodás. Gyermekjátszóteret kérünk! További olcsón megvalósítható gondolat a gyermekjátszótér kérdése. Sajnos, e tekintetben amúgy is el­maradt városunk a modern életbe­rendezésü városoktól, legalább a Sóstón legyen egy hely, ahol a gyermekek kedvükre kijátszhatják magukat. Elnéztem az idén a gyer­mekeket, amint a keskeny sétauta­kon, a padokon ülő szüleik vagy nevelőnőik mellett játszadoztak, — úgyszólván semmit sem tehettek kedvükre, mert a gyepre lépni tilos, az erdőbe menni tilos, az utat fel­ásni tilos, minden tilos, ami egy gyermeknek kedves. Nagy teret kell csinálni nekik, homokkertecskékkel, hintával, tornaszerekkel s azzal a sok, kevés pénzen megszerezhető gyönyörűséggel, amit ma már min­den modern város gyermekjátszóte­rén feltalálunk. Nyugodtan hozzájá­rulhat ennek a költségeihez a kis­vasút is, mert egyszerre fel fog len­dülni a Sóstón a gyermekforgalom. Mérsékelni kell a villamos menetdíját A forgalom fellendítéséhez nagy­ban hozzájárulna a villamosjegyek árának leszállítása is. Az idén a bérletjegyek árának leszállítása nem várt módon bevált, soha nem látott tömegekben váltotta ki a közönség a bérletet, de sokan vannak, akik nem érnek rá oly gyakran kijárni, hogy a bérletet kiváltaniok érdemes volna. Ma már 50 fillér sokkal több, mint pár évvel ezelőtt, a helyes üz­leti politikának tehát alkalmazkodnia kellene e tekintetben is a közönség teherbiróképességéhez. A villanyos különben is alaposan rászorulna még néhány újításra, amit nemcsak joggal várhatna el a Sóstóra utazó közönség, de végered­ményben az emelkedő forgalommal a társulatnak is bőségesen megté­rülne. Legfontosabb e téren az volna, hogy kényelmesebbé, embe­ribbé kell tenni a Sóstóra való ki­utazást és kidobni, még pedig sür­gősen a kényelmetlen, Ízléstelenül csúnya nyitott kocsikat. Ma, amikor külföldi villanyosokon már fonott padokon utazik a közönség s a csu­kott kocsik itt ís legalább megfelelő ülőhelyet nyújtanak, valóságos kín a Sóstóra a test hajlásaihoz nem al­kalmazkodó padokkal ellátott, ké­nyelmetlen, az ember derekát össze­I törő nyitott kocsikban utazni, hol oly szorosan vannak az ülések, . hogy az utasok valósággal össze­préselődnek, nem is szólva azoknak a külön kényelmetlenségéről, akiket hosszabb lábakkal áldott vagy vert meg az Isten. Csak parányi dolog, de a közön­ség igényei iránt való közömbösségre jellemző, hogy a ;nyított kocsikban az élesen világító három-három vil­lanykörte elé még egy homályos üveget sem tesznek, noha a sze­mekre kimondhatatlanul bántó a sér­tően erős lámpafény, nem is beszélve arról, hogy a vezetőket is meg kel­lene szoktatni a kíméletesebb elin­dításokra, mert az még pénzbe sem kerül. Ehhez hasonló olcsó kívánság ami a fiatalság régi psnaszát oldaná meg, a sóstói teraszon a tánchely meg­Iskolai idényre Intézeti felszerelések, fehérnemüek, paplanok, ágyteritők, törülközők, zsebkendők, |a/inlrcnhhan beszerez­előirásos sötét szövetek iClJUlVaUUUdlI hetö k Kreisler Simon utódai Nagytakarékpalota.

Next

/
Oldalképek
Tartalom