Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172-198. szám)

1935-08-13 / 184. szám

4 oldal JStYiRVIDÉK ^ SZABOLCSI HIRLAP (Trianon !6) 5 935. augusztus • 13 hallgatja és annak befejeztével, nem­különben Jármy László ibrányi köz­ségi főjegyző gyakorlati megoldási módokkal teljes memorandumának elhangzása után az adóbehajtások módozatai felett élénk vita fejlődik ki, melynek során Stépán Béla ke­mecsei, Tárkányi János rakamazi és Baloghy László nyírbátori községi főjegyzők szólaltak fel. Mindannyian egybehangzóan biztosítják a várme­gye alispánját, hogy az általa han­goztatott elveket a gyakorlati életbe átültelik és az adóbehajtások, vala­mint az állam- és községi háztarfá­sok egyensúlyának biztosítása terén aszerint fognak eljárni. Majd a vármegye alispánja a vi­tát berekeszti, a pénziigyigazgatóság kiküldöttjének köszönetét tolmácsol­ja és az Ur Isten á'dását kérve a vármegyei közigazgatási tisztviselői kar áldozatos munkásságára, a nagy jelentőségű értekezletet befejezettnek nyilvánítja.' n Szabolcsvármegyei Jegyzők Egyesületének évi rendes közgyűlése A járási és községi tiszti értekez­letet követőleg a Szabolcsvármegyei Jegyzők Egyesülete tartotta meg évi rendes közgyűlését. Tárkányi János az Egyesület nép­szerű elnöke a magyar imádság el­mondása után lendületes beszéd kí­séretében üdvözli Virányi Sándor alispánt, aki nemes egyéniségét jel­lemző szivjósággal kiséri a jegyzői karnak felelősségteljes munkássá­gát, aki egyben küzdő harcosa és védelmezője minden jogos jegyzői érdeknek. Üdvözli Mikecz László vármegyei főjegyzőt, aki hasonló megértéssel kiséri a jegyzők közér­dekű munkásságát, — üdvözli a megjelent vendégeket és kartársakat. Elparentálja az időközben elhunyt Nánássy András pócspetrii, Kovász­nay Miklós vajai községi főjegyzőt, nemkülönben a jegyzők lelkes ba­rátját, Kubassy Béla főszolgabírót. A közgyűlés az elhunytak kegyeletes emlékét jegyzőkönyvében örökíti meg. Elnöki jelentésében örvendetesen számol be Tárkányi János elnök ar­ról a nagyjelentőségű kormányzati tényről, amely hosszas és nehéz küzdelem árán lehetővé tette a jegy­zői fizetések akadálytalan folyósítá­sát. A tisztelet és hála meleg érzé­sével emlékszik meg a magyar ál­lamkormányzat eme megértő fényé­ről, amely annyi nélkülözés végét jelentette a jegyzői kar számára. Indítványára határozatilag kimondja a közgyűlés, hogy ebból az atka­lomból a miniszterelnök és belügy­miniszter ur őnagyméltóságáéhat, dr. Mikecz Ödön főispán ur őméltó ;á. gát táviratilag üdvözli. Foglalkozik ezek után az elnöki jelentés a vármegyei községek és a községi lakosság válságos helyze­tével. A természet könyörtelen aka­rata által teremtett elemi csapások súlya megsemmisítette az uj mező gazdasági esztendőhöz fűzött és a tavasz elején jogosnak mondható re­ményeket. Az eladósodás emésztő gondja, a felszaporodott hátrálékos adók elviselhetetlen teherként nehe­zednek az elemi csapások által súj­tott magánháztartásokra. A községi háztartások válságos helyzete, nem­különben az államháztartás egyen­súlyának biztosítása, viszont az adó­behajtások terén rendkívül szigorí­tott intézkedéseket vonnak maguk után a közigazgatási hatóságok ré­széről. Ilyen körülmények közölt az ellentétes érdekek összeegyeztetése közben vérzik a nép és vérzik a falu jegyzője. A magyar államkormányzat — mondja tovább az elnöki jelentés — alkotó munkát hirdet. Ebből az al­kotó munkából kiakarja venni a maga részét a vármegye jegyzői kara is 1 A munka sikeres elvégzéséhez azonban az szükséges, hogy a talu jegyzője ne legyen végrehajtó közeg, hanem minden létfeltételi lehetőség megteremtését célzó édesatyja a faiu népének. Tárkányi elnök a magyarság élni­akatásába vetett törhetetlen hit és egy szebb magyar jövő reményében fejezi be jelentését Az elnöki jelentés elhangzása után az Országos Jegyző Egyesület titkára — Thury Sándor — ' az egyesület képviseletében üdvözli a fiókegyesü­letei. Meieg szavakkal méltatja Vi­rányi Sándor alispán érdemeit és arra kéri őt, tartsa meg a jövőben is a jegyzői kar irént táplált szere telét, vezesse azt továbbra is azzal az áldozatos munkássággal, mely közhivatali működését eddig is jel­lemezte. Jelenti a közgyűlésnek, hogy a jegyzői kar fizetésrendezés kérdésé­vel kapcsolatban tervbe van véve a jegyzői karnak az OTB A kötelékébe való tömörítése s az idevonatkozó tervezetek közvetlen befejezés előtt állanak. Mozgalom indult meg az Orszá­gos Egyesület részéről a jegyzők számára rendkívül indokolt esetek­ben PK. kölcsönök, folyósításának lehetővé tétele érdekében. A belügyminiszter ur Ő nagy­méltósága Íróasztalán kidolgozott terv fékszik a községi jégyzők hi­vatalos munkaidejének szabályo zására. A keszthelyi üdülőház létesítése folyamatban van. A Községi Jegyzők Árvaház Egye­sülete Budagesten uj házat vásárolt s tervbe van véve annak iníernátussá való átalakítása a jegyzői kar csa ládjaiból leszármazott egyetemi if­júság elhelyezése érdekében. Ne csüggedjen léhát a magyar­országi jegyzői kar, hanem folytassa SZÍVÓS és áldozatos munkásságát egy szebb magyar jövendő megala­pozása érdekében. Az Isten áldását kéri a jegyzői kar közérdekű mun kásságára. Nagyjelentőségű javaslatok tárgya­lása a tárgysorozat következő pontja. Határozatiiag kimondja az egyesület közgyűlése, hogy a vármegye tör­vényhatóságához előterjesztéssel él a jegyzőgyakornoki és a községi közig', tanfolyamon eltöltött időnek a nyug­ellátás alapját képező szolgálati időbe való beszámítása iránt, továbbá előter esztéssei él a háborús katonai szolgálat kedvezményes beszámítása iránt azokuál, akik a tényleges ka tonai szolgálat alól közszolgálati érdekből voltak felmentve. Feliratilag kéri a magy. kir. kor­mánytól a községi f.iggő tartozások rendezését, konvertálását, ^a köztar­tozások behajtásának kikapcsolását a községi feladatok köréből. A javaslatok letárgyalása után Széli Sándor egyesületi pénztáros ismerteti az 1934. évi zárszámadást majd az 1935. évi költségvetést, mit a közgyűlés jóváhagyólag tudo másul vesz. Ezzel a ^tárgysorozat kimerült és az elnök a Szabolcsvármegyei Jegy zők Egyesületének ez évi rendes közgyűlését befejezettnek nyilvá­nította. fi közebéd Két óra felé járt az idő, amikor Szabolcsvármegye egész központi, járás.i és ^községi tisztviselői kara ebédhez gyülekezett a sóstói vendég­ház nagytermében. A hatalmas U alakú asztal körül egybegyűltek első pohárköszöntőjét Tarkányi János főjegyző mondotta, a lelkes magyar tánforithatlan hűsé­gével köszöntve Magyarország Kor­mányzóját. Magyar lelkek harsány háromszoros vivátja reá a felelet. Utána Bartos László, Ujfehéitó község főjegyzője emelkedik szólásra, hogy a községi közigazgatási tiszt­viselői kar nevében köszöntse a vár­megye népszeiü és szeretett alispán­ját, központi tisztviselői karát. Be­szédében összehasonlítást végez az elmúlt idők és a jelen kor közigaz­gatási reneszere között és bizonyos lehangoitsággal állapítja meg, ho^y a jelen kor közigazgatási rendszere eltolódott a köztégi önkormányzat rovására. Szabolcsvármegyében ennek dacára is még a régi idők patináját érzi, amelyet nem tulajdonithat más­nak, mint a vármegye alispánjának és központi tisztikarának, a járások és községek tisztviselőivel, egész lakosságával való együttérzézének, áldazatos munkásságának. E gondo­lat fennmaradására üriti poharát. Bartos László üdvözlését a vár­megye központi tisztviselői karának nevében dr. Szesztay András vm ügyész, tb. főügyész köszöni meg. A legutóbbi Franciaországbeli ese­ményekből merített kettős példával élesen vilá f»itj-i meg, miképen hor­dozza önmagában állami katasztrófák csiráit a túlzott lélek és sziv nél­küli bürokratikus közigazgatási ál­lamkormányzat. A mi közigazgatá­sunk az éleihez . simul, meg" van töltve emberi tárfaíomrtiál s ezért nincs is szükségünk senegál kato nák szuronyaira. Állítja, hogy a ma­gyar közigazgatás a szociális esz­mék és igazságok közigazgatása s ez eszméktől átitatott jegyzői kar közérdekű munkáságára üriti po­harát. Ketnccsei József ibrányi adóügyi jegyző a kincstár képviselőjére és a m. kir. adóhivatali főnökre üriti poharát. Majd ismét Tárkányi főjegyző emelkedik szólásra és üdvözli a tan­ügy, a sajtó és törvényhozó itt meg­jelent képviselőit, akiknek szoros és összhangzalos együttműködése jelen­tős tényezője mindennemű állami életmegnyilvánulásnak. Különös me­legséggel üdvözli dr. Gergelyffy And­rás országgyűlési képviselőt és arra kéri őt, hogy törvényhozói működé­sében is maradjon e vármegye tisz­tikarának barátja és nemes lelkű pártfogója, miként volt a múltban, tisztviselő korában. Dr. Gergelyffy András országgyű­lési képviselő válaszában kifejezésre juttatja, hogy nincs e vármegye köz­életének egyetlen megmozdulása sem, hogy ő meg ne ragadná az alkal­mat az együttlétre azokkal, akikkel annyi éven keresztül egynek érezte magát jó és balsorsban. Törvény­hozói működésében mindenkor ke­resi és megfogja találni a módot tényekkel bebizonyítani e vármegye egész tisztikara és lakossága iránt érzett hűségét és ragaszkodását. Dr. Garay Gyula ügyvéd a sajtó képviseletében köszöni meg az üd­vözlést. Válaszában kifejezésre jut­tatja, hogy az államkormányzat egész tétünk fenntartását célzó jogszabá­lyok végrehajtóit látja a jegyzői kar­ban, akik e jogszabályokba lüktető erőt híva ottak átadni az állami or­ganizmus ezerféle ágazatába-átszürve azokat az emberi sziv retortáján. A jegyzők hivatottak eme jogszabályo­kat a végrehajtás stádiumában meg­tölteni emberi tartalommal, akik amellett, hogy belenyúlnak a népes­ség erkölcsi és anyagi javaiba, ott vannak miridenüít, ahol emberi köny­nyet kell letörölni, avagy anyagi ér­tékeket menteni. Arra a gondolatra üriti poharát, hogy a Magyarországi jegyzői kar maradjon meg annak a jövőben is, ami volt a múltban: a magyar államkormányzat tartó osz­lopának. Eötvös Pál a m. kir. adóhivatal képviseletében köszöni meg az üd­vözlést és a jegyzők testületére üiiti poharát. Papp Lajos remek konyháját di­csérő ebéd által teremtett vidám hangulat mellett; Rácz Marci mu­zsikájának derűjében a késő esteli órákig tartott a Szabolcsvármegyei Jegyzők nagy napja. Meggyilkoltak egy hajdúböszörményi gazdát Hajdúböszörmény halárában két nappal ezelőtt egy holtfestet találtak a kukoricásban. A nyomozás során megállapították, hogy Bodnár Mihály 66 éves gazdálkodó az áldozat. Eleinte azt hitték, hogy termé­szetes halállal halt meg Bodnár, később azonban olyan momentumok merültek fel, amelyek ezt megcáfol­ták s a megejtett boncolás határo­zottan megállapította", hogy Bodnár Mihály gazda nem négy nappal ez­előtt tűnt el hazulról, amint azt val­lották, hanem legalább nyolc nappal előbb, ezenkivül olyan kül­sérelmi nyomok, belső zúzódások és csonttörések voltak a testen, amelyek kizárttá teszik a természetes halált. A boncolás adatai alapján a csend­őrség erélyes nyomozást vezetett be a rejtélyes ügy felderítésére. SPORT - NyKISE-VSE 5:2 (2:1). A Nykise vasárnap Vásárosnamény­ba játszott és szép játékkal győzte le az ottani együttest. A Nykise a szezon eleje ellenére is kitűnően mozgott. Feltűnt Hajdú és Friedmann nagyszerű formája. Góllövők Hajdú 3, Nógrádi 1, Francéi 1. A mérkő­zés után tánccal egybekötött bankét volt, mely kitűnő hangulatban reggel 3 óráig tartott. RÁDÍO Augusztus 13. Kedd. 470 Felolva­sás. — 500 Zongora. — 5~30 Előadás. — 6 00 Jazz-zene. — 700 Közveti iés a Főiskolai Világbajnokságról. — 800 Hárfa. — 830 Hangjáték. — 1030 Hirek, időjárásjelentés, ügetőverseny­eredmények. - 1100 Cigányzene. — 005 Hirek. BUDAPEST II. 615 Gazdatanfolyam. 655 Gramofon. — 805 Előadás. — 8 35 Szalonzene. Állandó hétköznapi közretités 6-45 Torna. Utána gramofon. — 10.00 Hirek. — 10-20 Felolvasás, — lo45 Felol­vasás. — ll'lO Nemzetközi vizjelző szol­galat — 12-00 Déli harangszó. — 12'05 Hangverseny. — ÍZ30 Hirek — V15 Idő­jelzés, időjárás- és vízállásjelentés. — V40 Hangverseny. — 2 4) Hirek. élelmiszer­arak, piaci árak, árfolyamárak. — 4-45 Időjelzés, időjáráselentés, hirek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom