Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172-198. szám)
1935-08-11 / 183. szám
8. oldal 0 „ JSÍYÍR1TIDÉK ^ JZABOLCSI HIRLAP (Trianon 16.) W35 augusztus ^ 11. Ad acta? Nyíregyháza város történetíróinak egyike foglalkozik a tirpák szó jelentésével, annak magyarra fordított értelmével. A histórikus szerint a tirpák, helyesebben trpák szónak a jelentősége: tűrő, szenvedő. Ha mélyebben beletekintünk Nyíregyháza város életébe és látjuk azt a különösen súlyos gazdasági helyzetet, amely az egész Tiszántúlon különösen Nyíregyházára nehezedik és ha látjuk azt az önfeláldozással határos higgadtságot, amellyel a megpróbáltatásoknak ezt ;a nehéz napjait éli, szenvedi át e város lakossága, akkor tökéletesen igazat kell adnunk a histórikusnak: e város lakossága trpák. Türö, szenvedő nép kivétel nélkül. Tagadhatatlan, hogy ma nemcsak itt, hanem mindenütt az országban törni, szenvedni kell. Azonban a tűrésnek, a szenvedésnek is van határa. Nem szabad, hogy a mi türésünk, a mi szenvedésünk rovására más vidékek előnyhöz jussanak, olyan előnyhöz, amelyhez e város — és talán helyesebben e vármegye lakosságának is — joga van. Ha azonban az érdekeltek nem emelik fel panaszos szavukat, csak természetes, hogy segítséget nem is várhatnak, mert hiszen a mély hallgatásba merülés olybbá tűnik, mintha itt mindenkinek rendben volna a szénája. Ha a néha-néha felhangzó panaszokat, óhajokat éppen az érdekelt közönség teszi ad acta, akkor ne csodálkozzon senki, ha minden marad ugy, mint volt régen. Hiszen az írás szavai is azt mondják, hogy zörgessetek és |megnyittatik, kérjetek és megadatik néktek. Zörgetni kell tehát kitartóan, ha valamely közérdekű kérdés felszínre kerül. Eredmény csak igy érhető el. Régi, bevált igazság, hogy néma gyermeknek anyja sem érti szavát. Állandóan megismétlődő panasz, hogy hiányzanak Szabolcsban a gyár- és ipartelepek és ezeknek hiánya folytán nem fejlődhet ki egy egészséges fogyasztó tábor, amely egészséges vérkeringést vinne a gazdasági életbe. A túl óvatos tőke visszavonulása ennek a legnagyobb oka. Pedig leghasznothajtóbb befektetés a tőke számára a gyár- és iparAAAAAAAAAAAAA telepekbe való tőkebefektetés. Igaz, hogy e téren szomorú tapasztalatokra tett szert Szabolcsban a tőke, de éppen akkor nem volt óvatos, amikor annak kellett volna lennie és igy iparlovagoknak a karmai közé kerülve, természetesen veszteséggel volt kénytelen visszavonulni. De nemcsak ezen a téren tapasztaljuk az ad acta-szerű hátrányos állapotokat, Itt van például a Sóstófürdő fejlesztésének a kérdése, amely elsőrendű közérdek. Felvetődött már többféle megoldási mód, azonban a közönség közönye ad acta tette ezeket a módozatokat. Pedig ha felszínen tartaná, eredményt kellene elérni, ha mingyárt részlegest is. Sem az OTI által építendő üdülő, sem pedig a melegvíz utáni kutatás kérdése nem érdekli látszólag a város és a vármegye közönségét. Pe'dig ugy az egyik, mint a másik eszme megvalósítása nagyot lendítene a Sóstó forgalmán és ezáltal a város ipara és kereskedelme jelentős kereseti forráshoz jutna. De a közöny jutott osztályrészül a sportuszoda létesítésének is. Pedig hivatalos körök a legnagyobb odaadással viseltetnek e kérdés iránt. De hát ha a város közönségének nem kell sportuszoda és nem kell a sportuszodával az év különböző szakaiban rendezendő sportversenyekkel járó forgalmi többlet, arról a hivatalos körök igazán nem tehetnek. A rendkívüli szárazság „égető" problémává léptette elő a tűzbiztonsági óvintézkedések fokozottabb mérvben való propagálását. Nemcsak helyi jelentőségű ügy ez, hanem országos kérdéssé lett. Nekünk azonban a mostoha vízviszonyok miatt fokozottabb gondot okoz a tüz ellen való védekezés. És mit látunk ? A közönség nagy része, akinek érdekében történnek némi intézkedések, csaknem ellenséges hangulattal viseltetik a kérdés felvetői ellen. Pedig ha kissé józanon gondolkozunk, rá kell jönnünk, hogy a vízhiány, tehát a kutak kevés volta, nemcsak tűzbiztonsági hanem konyhakertészeti szempontból is pótolhatatlan veszteséget jelent. Az ilyen száraz,'esőnélküli esztendőben is. mint az idén, a konyhakerti növények vizzel való elárasztása bőséges terméshez juttatná a gazdasszonyokat. Ezeket a kérdéseket azonban, ha felvetődnek, éppen a közönségnek nem szabad ad acta tenni. Meg kell vitatni, meg kell minden oldalról világítani az ilyen kérdéseket. A nyilvános kritika műtőasztalára kell fektetni és éles bonckés alá venni minden kérdést, mert közönyösséggel, agyonhallgatással önmagának árt a közönség a legtöbbet. Ha nem ad kellő támogatást a vezető köröknek a közügyek iránt való érdeklődésével, akkor ne csodálkozzék és ne zúgolódjék senki, ha a gazdasági pangás a mostoha viszonyok mellett itt még mostohább mint másutt. Az ad acta tett ügyek iratai elporosodnak és lassan elfelejtődnek. Életet csak az elintézett akták jelentenek. A lürőknek és szenvedőknek pedig csak sajnálkozás jut osztályrészül. Minél előbb meg kell alkotni a tűzrendészet! törvényt A Magyar Országos Tűzoltó Szövetség már idestova 70 esztendeje küzd azért, hogy az országnak is legyen tüzrendészeti törvénye, azonban célját eddig a rajta kívülálló okok miatt elérni, nem tudta. Ha szertenézünk az országban, azt látjuk, hogy napnap után pusztító tüzek teszik tönkre az amúgy is súlyos anyagi gondokkal küzdő lakosságot s a bősz elemeknek nagyon sok esetben nem tudnak gátat vetni, kormos üszkök, lerombolt házak, élelem nélkül maradt családok, kétségbe esett, kezüket tördelő emberek láthatók mindenütt egy egy ilyen tüz után. Mi ezeknek az óriási pusztításoknak az oka? — A szervezet lenség, az ország tűzrendészete ingatag talajon, rendeleteken épült fel, amelyeket komolyan csak ott hajtoltak végre, ahol a tüzoltósá gok élén lelkes és önfeláldozó férfiak állottak, akik ha kidőltek, a harcosok sorából, sok esetben a tűzrendészet nagy fáradtsággal összehordott épülete roskadozni, düledezni kezdett és majd később összedűlt, vagy jobb esetben teljesen élőiről kellett kezdeni az építőmunkát. Szilárd alapra van az országnak szüksége, törvénye, amely szabályozza a tűzrendészet min den vonatkozásában, amely alól nem tudnak kibújni se a magá nosok, se a hatóságok, legkevésbbé a tüzkárbiztositó társaságok, ha meg lesz ez az évtizedek óta várva várt tüzrendészeti törvény, ha a tüz elleni védekezés szakképzett tüzoltótisztek kezébe kerül, akkor sokkal kevesebb lesz a száma a tüzkárosultaknak, akkor a nemzeti vagyonunkat sem pusztítja oly hatalmas arányokban a megtékezhetetlen elem. A tüzrendészeti törvény legyen az a kőszikla, amely ellentállva minden viharnak, a rajta emelt épületnek meg'endithetetlen alapja legyen. Mindenki várja már a törvényt és lapunk is a törvény megalkotása érdekében emeli fel a szavát és kéri olvasóit, hogy mindenki a maga erejéhez képest támogassa erkölcsileg az országos tűzoltó szövetség mozgalmát és hasson oda, hogy ez a törvény már az őszi ülésszakon megalkottasék. Mindenkinek házára rászállhat a vörös kakas, mindenkinek érdeke tehát, bogy törvényen épüljön fel az ország lakosainak tü'hiztonsága. Az országos tűzoltó szövetség ez évi augusztus hó 17—20 napjain, Gyöngyösön tartandó nagygyűlésének is kiemelkedő pontja lesz a tüzrendészeti törvény melletti állásfoglalás. Kerékpárok, alkatrészek és gumik olcsó beszerzési forrása BICZAK r mtS k i kereskedőnél, Bethlen-u. 27. Telefon 3-30. Nagyboldogasszony önnnepe és szabadtéri hangverseny Máriaremetén A Szervita Rendház főnöksége Máriaremetén augusztus 15-én Erzsébet főhercegnő, József és József Ferenc főhercegek <3 Királyi Fenségeik diszvédnöksége, a Nagyméltóságú Püspöki Kar tagjainak és a hatholikus élet több kiválóságának védnökségé alatt a szegények segítésére és a kegytemplom javára megrendezni Nagyboldogasszony Ünnepét, Az ünnepély sorrendja a következő: Délelőtt 7., 8., 9. és 12 órakor csendes szentmise. 10 órakor dr. Horváth Győző felszentelt püspök, kalocsai nagyprépost pontifikál nagymisét és szentbeszédet mond. Délután fél 4 órakor Basilides Mária, a m. kir. Operaház örökös tagja és müvésztársai közreműködésével a kegytemplom előtt szabadtéri egyházzenei hangverseny, melynek megnyitó beszédé, dr. Czapik Gyula pápai prelátus mondja el. A hangversenyre jegyek elővételben kaphatók a Budapesti Szervitr Rendházban (IV. Szervita-tér) és Máriaremetén a helyszinen. Varrodámmal Bocskai-u, 3. szám alól Bujtos-u. 27. szám alá költöztem át. Utcai ruhák már 5 P-től készülnek HEISZLERNÉ DÖNŐTH BERTA Keletbélyegzők kaphatók lapunkkiadóhivatalában A kiárusítás elmúlt, de az olcsó árakat a hónap végéig fenntartjuk 50°| o-ig leszállíto tt árakkal !! Férfi apacs oxford freskóing P 1.58 1.98 Férfi melles és buretting P 2.40 2.20 1.98 Férfi rumba és fiuingek P 1.98 1.48 Pouplin és pouplinette ing P 3.48 P 1.28 1.48 —88 P 1.68 1.48 1.28 Selyem harisnya hibával 98, 76, 48, 20 Férfi zokni P —.56, —.48,—.34 —.24 Férfi alsónadrág Selyem harisnya Női és leányka nadrág P —.98, Gyermek flór zoknik l-es P Férfi gallérok P -.39 —.20 Férfi nyakkendők P -.66 -.30 -.10 -.60 Szilágyi Barna divatáruházában
