Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172-198. szám)

1935-08-04 / 177. szám

TOÖC (Trianoi 15 ) '^35 augusztus hu 4. 5 old/--' Szenzációsan olcsó nyári vásári árak a KÖZPONTI DIVATÁRUHÁZBAN Soha vissza nem térő vásárlási alkalom !! ! Nyári vásári árak: Sport zokni, női Gyermekzoknik Harisnya női, garantáltán hibamentes Nöi nadrág hibátlan, min den színben Nő' kombiné —•24 fillértől -•29 „ -•88 „ 1 15 P-tői 1 90 Férfi sporting Férfi ing la külön gallérral Férfi popeline ing la komp lett méreiben, 2 gallér ... Férfi strapa zokni,* mintás... Férfi hosszú harisnya, mintás 1-90 Ptől 2-90 „ 5-40 „ -'48 f-.től -•88 Kossuth-tér 14. Telefon 532. Férfi nadrágtartó —"88 f. tői Férfi sportöv —'60 „ Férfi nyakkendők —'50 „ Férfi la keménygallér dup'a —'52 „ Gyapjú fürdő trikók szezon utáni árban! Pillaiatfelvételek Hegyerszágból Irta: Sziklay László Honfoglalás,.. Leszaladunk a Dargóról, elhagytuk Gálszécset s már előttünk meredezik a tőketerebesi cukorgyár kéménye. Egy két berrenés, ott is vagyunk; köz ben lassítanunk kellett, hatalmas tehéncsorda között kellett evickélnünk egy darabon..., de észre se vettük már elsurranunk a kék jelzőtábla mellett: „Trebisov" van rajta. Las sit a kiskocsi, a zörgő macskakövekről érzi, hogy már nem az országutat rója. A cukor gyár még 611, — nem érett a répa, — de a városkában nyüzsög az élet. Hatalmas terhű szekerek hozzák az életet a mezőről S Kint a határban most áll neki a vetésnek a gazda... Fehér ökrök húzzák a szekereket, hatalmas szarvak kai... S előttünk a nagy ma gyar róna végtelenségével, be láthatatlanságával... Harminc kilóméter az ország határ... — Látod ez a község is színmagyar volt, — mondja az édesapám. — Nézd ezt a kör nyezetet, ezt a hangulatot Mintha a nyíri vidéken, vagy a Kiskunságon járnál. Csak ép pen, hogy itt a hegyek látszanak a messzeségből. S hallgasd csak... Szlovák szó mindenfelé. Nem hallani magyarul. Itt ott, hébe hóba, ritka, mint a fehér holló, S nekem, érdekes, az a szó jut eszembe: „Honfoglal4s..." Még egy icipici kis kaptató s aztán végleg lejutottunk a rónára. A határon szaladunk. Ha eltörne a kormánykerék s jobbra befutnánk a vetésbe, Magyarországon szednék össze a roncsokat. „Slovenské Nővé Mesto" (Szlovák Újváros): — Azelőtt egy állomás és pár alkalmazott lakóháza: Sátoraljaújhely-gyártelep. Most egy egész kis köz ség már, a határrendőrök ha talmas ké.emeletes palotájával, üzletekkel, iskolával. Persze: „státna skola", csehszlovákul tanítanak benne, Erős, mint egy vár, mely állja a gyöngéb bek ostromát. „Honfoglalás..." S szemben Sátoraljaújhely, a sátorhegy lankáin, a régi város, mintha szemrehányón nézne át hűtlen mostohagyermekére.;. Hipp, hopp, az autó könyör leien száguldása nem enged egy helyen elmélázni. „Bersa" — van a kék táblán az ország ut mellett. „Bersi" kapok észbe. Bersi; a Rákócziak ősi fészke, Rákóczi szülőfaluja. Na, itt megállunk. Stop, — édesapám fékez, semlegesre állítja a sebességváltót, kiszállunk. Boldogan állapítom meg: a magyar faluban is van szép, uj, cserép födeles ház, akárcsak ott a szomszédban! De boldogságom csakhamar szárnyaszegetten hull alá, mikor a házra akasztott táblát olvasom: „Cetnická stanica" (Csendőrállomás). Fel dobban a szivem, mikor kont rasztként jó zamatos, bodrogi kiejtéssel felel egy pocok a j kérdésemre, mellyel a Rákóczi • kastély iránt érdeklődőm... Egy csapat kölök verődik a nyomunkba. Mezítlábasok, rongyosok, a jobbágyok unokái Az örök magyar jobbágysors jut eszembe s keserű a szám ize, mikor a bogárhátú, szalmafödeles viskókat meglátom... Muskátli mindnek az ablakában, a gyerekek arcáról mind sugárzik az értelem, szemében mindnek csillog az ősi tűz... S ütött kopottan, félig rommá öregedve áll a viskók mellett a kastély. II. Rákóczi Ferenc, a nagyságos fejedelem szülőháza. Ott is az emléktábla a falán. .. Most Berkovics ur bérli... Megkérdem a gyerektől: — Jársz e iskolába, koma? Hogyne járna! Magyarba még pedig. Kárász Péternek hívják. Az apja zsellér. Sorsa: mint százötven évvel ezelőtt. Vagy esetleg rosszabb mint akkor. Ma, a felszabadultság a demokrácia koraban... Tízéves. Tízéves kis magyar palánta. Lesz e belőle nemesfa? Garantált minőségben Ü'Sü, minden színben és mennyiségben legolcsóbban kapható Brüll Simon festékáruházában .Takarékosság" bevásárlási hely. Vagy csak vadhajtás, kóró az útszélen? Tovább kérdem. Nem fél, nem szemérmes, nem süti le a szemét, mint más tízéves falusi gyerek, akit idegen ur szólít meg az uton. Nincs mit féltenie, nincs mit szégyelnie. Megpofozta már az élet, öregebb ő, mint gondolnók. — Milyen ország az ott komám? — mutatok a távolban még látszó Sátoraljaújhely felé. — Magyarország, —" feleli és gyanakodva néz rám Vegyesek az érzelmei, látom. Ilyesmit gyanús emberek szoktak tőle kérdezr.i, — Hát mi is van Magyarországon? Mi van ott a határon tul? — Puszta! — feleli mindenttudó arccal. S többet nem is tudok kihúzni belőle. Ennyit tud Magyarországról. Még Sátoraljaújhely nevét sem tudja. Ott van előtte, az orra előtt egy város, látja n»p nap mel lett, legföljebb egy egy zápor eső ködlő feketéje takarja el néha néha, s nem tudja a nevét. Szinte hihetetlen. Megborzong a hátam. Kér dem tovább, közben másról. Elmókázunk. Meglep, milyen értelmes, különben s hogy más mindenről mennyit tud. S rá térek megint a tárgyra: — Hát azt tudod e, mi Ma gyarország fővárosa ? Most már zavarba jön. Ezt se tudja, ő Kárász Peti, aki az első az iskolában. Már két kérdésre nem tudott válaszolni. Nekem meg dobog a szivem az izgalomtól. Könnyes a szemem. „Budapest"; — mondom neki. Sohase hallott róla. — S mondd, Peti, mi a mi fővárosunk? — Praha! — mondja diadallal. — Otthon van, fújja a leckét pompás módon. Jő magyar kiejtéssel. Magyar gyerek ez. Magyar az észjárása, a dallamos nyelve, borsi magyar gyerek, a Rákóczi kastély tövében nőit föl. Csak éppen Magyarországról nem tud semmit. Azaz, hogy ennyit: pusztaság... Ki tudja, nincsen-e igaza? Már nem tudom élvezni a ragyogó napsütést, nem tudok nyári felelőtlenséggel ülni a kis kocsiban. Bodrogközön szaladunk. Meg se állunk már a színmagyar falvakban, hiszen mindenütt ugyanez a helyzet. Bogárhátú, szalmafödeles házak, szegénység, — de tisztaság, rend, derű, muskátlis ablakok. Szomotor és Szentes között „uri" telepre bukkanunk. Hoszszu házsor az országút mellett, cserépfödeles, jól megépített házak, betonozott kúttal. Az előbb látottak éles ellentéte. — Sloboda (Szabadság) — mondja keserűen az apám. Az uj telepesek. Akik itt kaptak „jusst" a főldbirtokreform alkalmával. Nézd meg, milyen házakba, jólétbe költözhettek. Sloboda! — S mégis megszöBUTORVEVÖK figyelmébe! Mapitási év 1903. Telefonszám 234. Csodaszép hálók, ebédlők, kombinált szobák és teljes lakberendezések szenzációs olcsó árban kaphatók. Qlück jjjJ bútoráruházában, Vay fldain-utea 8. Tisztviselőknek és hitelképes eg/éneknek váltn nállfiil legelőnyösebb VdltV HOllUl fizetési feltétel!