Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 172-198. szám)

1935-08-23 / 191. szám

4. oldal. JMYÍRVIDÉK 0 SZABOLCSI HIRLAP (Trianon 16.) 1935. augusztus hő 23. Hogy „terem" a magyar nóta ? Ellesett intimitások a magyar nóta „műhelytitkaiból Sejtelmesen susog az augusztusi csillaghullásos éjszaka. A csillagok milliárdjaiból ki-kiválik egy és pom­pázatos fénnyel rohan végig a sötét éjszakában. A természet eme csodás játéka elbűvöli az embert. Elmereng. Merengésében ringatja a cigány nó­tafájának búsongó, szívet melengető zengése. A merengésbe belecsendül a magyar puszták szilajkedvü, pat­togó ritmusa. A kirobbanó jókedv féktelenül tombol a nótafán, mintha a Balaton rianása zajlana bele a ma­gyar temperamentum szilajságába. Az augusztusi éjszaka sejtelmeibe elmerült lélek kutató merengése a magyar sziv, a magyar lélek eme végtelen rejtelmeinek kutatásába csap át. Honnan van az érzéseknek eme százféle skálája, mely a magyar dal­ból mindig más és más változatban hangzik fel ? Különös véletlen folytán sikerült betekintenem egyikébe azoknak a lelki kohóknak, ahonnan a magyar nóta elindul, hogy szivetderitő rit­musával, vagy búsongó melódiájával a magyar érzéseknek kifejezője le­gyen. A véletlennek ez a szerencsés ajándéka annál érdekesebb ránk nézve, mert a magyar dal életre hivói nagy gárdájának tagjai részben nyíregyháziak, részben pedig évekig itt éltek Nyíregyházán s a nyarat az ország különböző részein töltve, szellemileg mégis itt találkoztak össze Nyíregyházán. A Balaton mélységeiből feltörő halk sóhajtás, mint a magyar bánat visszhangja, a „magyar tenger" szi laj hullámverésének lázongó hang­orkánja, mint a magyar vér tempe­ramentumának megszemélyesítője ér ződik ki azokból a költeményekből, amelyet a posta a nyár folyamán Nyíregyházára hozott. A költemények irója Dr. Görgey István, a kiváló fővárosi pedagógus, aki költemé­nyeinek megzenésített szövegével or­szágszerte ismert s akinek dalait a rádió is nem egyszer vetíti az éter hullámain tul a határokon. A Nyírvidék-Szabolcsí Hirlap fő­városi munkatársa, Dioikus (árkosi Barabás Tibor, a kultuszminiszté­riumba beosztott tanitóképzőintézeti c. igazgató) költeményei a Debre­cennel határos Bocskay-kert árnyas lombjai alatt láttak napvilágot. A költemények egyrésze szintén a tem­peramentumos magyar lélek hü ki­fejezői, mig másik részők modern hangszerelésü ugyan, de mintha a táborozó hajdúk pajzánsága csillanna meg bennük. Régi zamatu magyar csárdásra emlékeztetnek a strófák, de például Az én babárn a strandra jár kezdetű dal szövege a legbájosabb fox-trott zenét váltja ki a komponis­tából és igy az őszi táncszezon egyik legkedveltebb slágere lesz, Az ország két ellentétes földrajzi fekvésű táján született költemények ide futottak Nyíregyházára, hol a természeti adottságok szerencsés ta­lálkozása folytán születik meg a köl temények tárgyának és hangulatának megfelelő zenei aláfestés. A sóstói erdő halk susogása, majd hatalmas orcheszterhez hasonló zú­gása egy-egy viharos napon a csa­lódásig hűen imitálják a balatoni hangulatot. A sóstói szőilőskertek meghitt csendje, a gyümölcsfák lombjai között rejtőző, kacéran ka­csintgató illatos, zamatos gyümöl­csök, a szőllőkapálás közben dévaj­kodó fiatalság vidám sikongása mintha a kuruc hajdúk pajzánkodása nyomán fakadna, teljesen adják a Bocskay-kert illúzióját. Ebben a környezetben nyaral Nyíregyháza muzikális lelkű szülötte, a fővárosi zenei körökben mindin kább előnyösebb zenei nevet kiváltó Wagnerné Riszdorfer Elza zongora­művésznő, zeneszerző. Szövegírók és zeneszerző egész éven át a főváros kőrengetegeiben róják napjaikat. A nyár, az üdülés, a pihenés napjai az ország külön böző üdülőhelyeire vezetik őket. És mégis, a messzeség, a térbeli távolság nem akadály, hogy szelle­mileg itt Nyíregyházán, a Sóstóerdő árnyatadó, dalra inspiráló lombjai alatt ne találkozzanak. A nótás magyar lelkek szerzemé­nyei, a Balaton végtelenségében el­merült lélek és a kuruc hajdúk vér­áztatta földjén, a multak szép em­lékein búsongó székely-magyar szív­ből kiáradó zengő szavak itt a Nyír­ség lankáitól övezett szabolcsi oázis susogó árnyai alatt találnak szárnyat egy nótás lelkű, aranyos kedélyű magyar úriasszony, W. Riszdorfer Elza művészi ihletettségü komponá­lása által. ...És a magyar nóta, a Nyírség szivében fogamzott búsongó, csa­pongó vagy pajzán magyar nóta szál!, száll szerte az országban, a cigány nőtafáján át könnyet csal a szembe, mintha a Balaton gyöngy­szeme csillogna ott, vagy átcsap a féktelen jókedvbe, mintha tüzes to­borzót táncoló hős kuruc harcos vi dám rianással kapna derékon pa­rázsszemü magyar [ menyecskét s járná a daliás hires magyar táncot... az itt, nálunk teamett magyar nóta ( vidám hangja mellett. 1 Bán Kútba ölte magát a rajtakapott csempész A beregsurányi határőiöknek már régebb idő óta gyanús volt, hogy Hael Adolf nevü kereskedő feltűnően gyakran jár át a cseh megszállott területről, A határőrök csempészt gyanítottak benne és ezért erős meg­figyelés alatt tartották. Gyanujuk nem csalt, mert legutóbb megállapí­tották, hogy egy csempész társaság vezetője, aki nemcsak elvámolatlan áruk sibolásával károsította meg erősen a magyar államot, hanem különböző nagyobbarányu valuta­visszaéléseket is elkövetett. Hael Adolfot tegnap délben le­igazoltatták és akkor kiderült, hogy nagyobb értékű pénzt akart kicsem­pészni, amit kabátja bélésének egyik rejtekhelyén meg is találtak. Haelt ezért őrizetbe vették és a^haíárőrség szállásán helyezték el további in­tézkedésig. Hael kihallgatása alkal­mával tagadta, de később a bizo­nyítékok súlya alatt beismerte, hogy sorozatos visszaéléseket követett el. Hael az őrizetbevételét látszólago­san nyugalommal fogadia. Ebéd után egy óvatlan pillanatba Hael ki­osant az udvarra és a nyitott kútba ölte magát. Pár perc múlva észrevették, hogy Háel elhagyta őrizetes szobáját, ke­resésére indultak, de emikorra rá­akadtak, már csak a holttestét tud­ták kihúzni a mély kútból. Hael valószínűleg tettének következmé­nyeitől. a büntetéstől való félelmi­ben követte el tettét. Az öngyilkos­ságról a vámőrség jelentést tett a nyíregyházi ügyészségnek is. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HÍRLAPIBAN HIRDETŐ CÉ­GEKNÉL SZERZI BE SZÜK. SÉGLETEIT Ma ünnepli a Tiszáninneni Ref. Egyházkerület 200 éves jubileumát A Tiszáninneni Ref. Egyházkerü let ma ünnepli meg Sárospatakon 200 éves fennálásának jubileumát. A Tiszáninneni Ref. Egyházkerület 1734-ben alakult meg Hidasnémeti községben. Az egyházkerület jelen­legi székhelye Miskolcon van, veze­tői pedig Farkas István püspök és farkasfalvi Farkas Géza országgyű­lési képviselő. A jubileummá! kapcsolatosan tartja meg ezidei konferenciáját az Orsz. Református Lelkészegyesület és az országos presbiteri egyesület A két konferencia több napon át tart. Tűzvész pusztított Szikszón Veszedelmes tüz pusztított tegnap Szikszó községben, A tüz Benke József gazdálkodó lakóházának pad­lásán keletkezett. A lángok rövide­sen átcsaptak a két szomszédos házra s a gazdasági épületekre. Mind a három ház összes mellék­épületeivel s a felhalmazott termés­sel a lángok martalékává lett. A vizsgálat megindult a tüz oká­nak megállapítására. Nagyon való­színűnek látszik, hogy gyújtogatás okozta a tüzet, mert vasárnap éj­szaka szinte egyidőben két helyen volt tüz a községben s ez alka­lommal 15 sziks?ói gazda szalma­kazla vált hamuvá. Lezuhant egy miskolci vitorlázó Súlyos szerencsétlenség történt a gyöngyösi pipishegyi vitorlázó re­pülőtéren. Székely József 29 éves miskolci tisztviselő, a miskolci Movero tagja, vitorlázó repülőgépével egy sziklára zuhant. A gép összetört, Székely súlyos lábtörést és belső zuzódásokat szenvedett. Kórházba szállították. Állapota igen súlyos. Zugárüstól vet! kolbász megmérgezett egy házaspárt Súlyos mérgezéssel megbetegedett házaspárhoz hivták tegnap a men­tőket. Bartha Antal napszámos és a fe­lesége Szent István napjának regge­lén egy utcai zugárusnál — akinek a nevét sem tudják — kolbászt vet­tek. A kolbászt vacsorára megették, éjszaka azután rosszul lettek. Nem gondoltak semmi komolyabb bajra, de tegnap már annyira rosszabbo­dott állapotuk, hogy a mentőket kellett hivni. A betegeken azonnal gyomormosást alkalmaztak, ugy hogy már javulóban van a házas­pár állapota. Győződjön meg olcsó áraimról Férfi apacs és sporting 1-90 Oxford és fehér melles 1-98 Sport krepp ing 2-46 Fiu rumba ing 1-30 Férfi zippzárasing 2-46 az Olcsó Áruházban Pouplin selyem ing 4 80 Pouplinette bélelt mellel 3-28 Férfi hálóing 260 Férfi rövid nadrág —96 HPB matt harisnya, nyilas .. 190 1-50 Bessenyei tér 15. szám. Takarékátjáró mellett. Selyem harisnya, hibás Férfi zokni Gyermek zokni l-es .. Fürdő tricó női és férfi -•88 —•48 —•24 2-26 Most vásároljon!

Next

/
Oldalképek
Tartalom