Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 148-173. szám)

1935-07-30 / 172. szám

(Trianon 16 • julius ho 30 lAt- . LL JlJ ' Sh^caamllP 3 oldal. Megalakult az IPOSZ nyíregyházi körzete A körzethez 14 ipartestület tartozik — Táviratilag üdvözölték Gömbös Gyulát, Bornemissza Gézát és Petneházy fintal iparügyi államtitkárt — Heves kifakadások hangzottak el az öregségi biztosítás miatt Közvetlenül az ipartestületi közgyűlés után ifj. Tóth Pál elnök folytatólagosan megnyitotta az IPOSZ körzeti nagygyűlését, amelyen a központ képviseletében Papp József elnök és dr. Dobsa László igazgató jelent meg. A gyűlés megnyitása után Papp József vette át az elnöklést és lelkes szavakban mutatott rá a körzeti alakulás szükségességére. Az országot 24 körzetre osztották, hogy az iparosok igy körzeíenkint tárgyalják meg ügyes-bajos dolgaikat. Az elnöklő Papp Jó zsef szavai nyomán a nagygyülés egyhangúlag kimondta a körzet megalakulását. A nyiregyházi székhelylyel megalakult körzethez, Szabolcs, csonka Szatmár, Bereg és Ung vármegyék 14 ipartestülete csatlakozott. A megalakulás formalitása után megválasztották az IPOSZ kör zeti vezetőségét. Elnök: Ifj. Tóth Pál (Nyiregyháza). Társelnökök: Katona Lajos (Nagy kát ló), Ormos András (Balkány), Tutkovich Ferenc (Kisvárda), Varga Ferenc (Mátészalka. Jegyző: Dr. Magéra József (Nyiregyháza). A tizennégy tagból álló választmány tagjait az egyes ipartestületek utólagosan delegálják. Ezután ismételten ifj. Tóth Pál vette át a körzeti gyűlés elnöki tisztét. Köszönetet mond az uj vezetőség személye iránt megnyilvánult bizalomért. A kézmüiparosok öregségi biztosítási és nyugdíjintézetének megalapítása volt a következő tárgysorozaii pont, amelyet Papp József elnök ismertetett. Szenvedélyes hangon fakadt ki az OTI ellen, amelynek kézműiparos tagjai éppen annyit fizetnek munkásai után, mint a gyáriparosok. Éz méltánytalanság, mert a gyári munkásnak ritkán van alkalma az önállósításhoz, mig az ipari munkás előbb-utóbb önálló iparossá válik és ezáltal a tanonckortól az önállóságig befizetett összegek elvesznek. Évenkint 17 millió pengő öregségi biztosítási összeg folyik be az OTI-hoz, ebből 8 milliót a kézmüiparosok fizetnek, ami azt jelenti, hogy évi négy milliót véve alapul, az elmúlt 5 aiatt a befizetett összegből mintegy 20 millió veszett el. Az OTI törvények sürgős revíziójára van szükség, amelyben a kézmüiparosok szempontját is vegyék figyelembe — mondotta zugó éljenzés közben. De még nagyobb volt a lelkesedés, amikor bejelentette, hogy az iparosság függetleníteni akarja magát az OTI tói és minden törekvésükkel azon lesznek, hogy a betegsegélyző és öregségi biztosítást adják vissza az ipartestületek nek mert akkor ugyanabból az összegből, amit ma az alkalmazottaik után fizetnek, gondoskodni tudnának saját és családtagjaik biztosításáról is. Az OTI túl van dimenzionálva, 2000 tisztviselő dolgozik az adminisztrációs dzsungelben és 600 tisztviselőnek csak az a feladata, hogy az elhalt em berek hálráléka után kutassanak. Majd a kézmüiparosság nehéz helyzetét ecsetelte megkapó képekben, Az iparos két malom között őrlődik, a megrendelő még a nyersanyag drágaságot is az ő rovására igyekszik irni : nagyhatású beszédét azzal fejezte be, hogy az OTI rendeletek módosításnál hallgassák meg az iparo| sokat is. Kohn Ignác a mult hibáit tárja fel. Üdvözli az eszmét amit a fi atal iparosság, jobb jövőjéért áldozatok árán is meg kell valósítani. Kubala Ferenc egy olyan meg oldás lehetőságét veti fel, hogy a kézműiparos a befizetett összeggel együtt önmaga is biztosítva legyen. Hurai János éles szavakkal bírálja az OTI elviselhetetlen súlyos terheit, — Az OTI nál a felhőkarcolók hirdetik a kézmüiparosság nyomorát — mondotta, ezért folytonosan felszínen kell tartani a kérdést. Valkó Pál az ismertetelt előadói javaslatért mond köszönetet Papp Józsefnek. A jelenlegi kormányelnök az itt elhangzott elgondolásokat vallja A siránkozásoktól kissé hosszura nyúlt vita után általános érdeklődés közben Gergelyffy András a nagykállói kerület országgyűlési képviselője emelkedett szólásra. t— Soha nem tettem és nem teszek foglalkozások és társadalmi osztályok között különbséget, minden emberben csak embertársamat látom, minden magyarban, csak az igaz mapyart keresem. Mun kámat mindig az igazság érzete moliválta. Ezért fogom az iparos ság érdekeit mindenkor szivemen viselni — mondotla zugó éljenzés közben. Az itt elhangzottak mindenkor támogatásra fognak találni, nemcsak nálam, de akit én követek, aki után én megyek, a Vezérnél is, aki ugyanazokat az elveket vallja, amit Önök itt hangoztat tak —• fejezte be beszédét a szűnni pem akaró lelkesedés tapsától kisérve. Ezután Papp József elnök ismertette az iparosság égető problémáit, majd Dr. Dobsa László a kontárkérdésről tartott nagy érdeklődést kiváltó, elokvens hatású előadást. Dr. Harsányi kamarai titkár a tiszántúli iparosság helyzetére mutatott rá. A mindvégig impozáns körzeti nagygyűlés Tóth Pál elnök indítványára elhatározta, hogy táviratban üdvözlik Gömbös Gyulát, Bornemissza Gézát és Petneházi Antal iparügyi államtitkárt. A körzeti nagygyűlés az Iparos Dalárda énekszámával — amely Érettségi bizonyítvány Neve: Metropole Lakhelye: Budapest, Rákóczi-út 58. Szállodája: modern. Télikertje: világvárosi. Kávéháza: ragyogó. Sörözője: remek. Konyhája : hires. Pincéje: neves. Árai: olcsók. Közönsége: kitűnő. Révffy karmester iparosindulóját adta elő — a késő déli órákban ért véget. Kiaikudta a temetési költséget Belefeküdt a 20 éve készenlévő koporsóba és meghalt A gyászoló közönségnak egy-egy pohár bort rendelt Idős Tőzsér Dancsó Mihály 81 éves, szűcsmester, • gazdálkodó Kerekegyháza községben. ízig vérig magyar volt, 'kemény, nyakas ember, széles arcú, kerekfejü, nyakába omló hatalmas ősz hajjal. Magas szálfa termete tiszteletet parancsolt. Duzzadó erővel, szívóssággal tudott dolgozni. 18 gyermeke volt Tőzsér Dancsó Istvánnak. Szép vagyont gyűjtött, tisztelték és becsülték is a faluban. Nyolcvanegy évet élt. Haláláig egészséges voit, de azért készült is a halálra. Husz éve készen állt a nagy diófa koporsója a padláson. Maga ültette el 60 év előtt azt a diófát, amelyből elkészítették a koporsóját. Előre megalkudta a temetése költségeit, maga választotta ki a fekete selyem szemfedőt. A 81 éves Tőzsér Dancsó az elmúlt héten a halálát érezte, Végrendelkezett, elosztotta vagyonkáját, majd egy hektó bort küldött a községi dalárdának, hogy a temetésen zászló alatt vonuljanak fel. Gondolt arra is, hogy a végtisztességére összesereglett gyászoló közönség meg ne szomjazzon, ezért a gyászház pincéjében csapra üttetett egy nagy hordó bort, hogy aki messze tanyákról jön el a temetésére, ihasson néhány pohár bort. Mindent szépen elrendezett id. URRÍiIR FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Julis 29—30. Hétfő, keddi Cigányvér (A kitzbüheli kaland) Előadások 5-7-9, vasár- és ünnepnap 3-5-7-9. J Tőzsér Dancsó Mihály, az elmúlt hét csütörtök estéjén aztán belefeküdt díszes koporsójába és másnap halva találták. Szombaton temették el, hatalmas tömeg kisérte ki utolsó útjára. Mindenben követték utasi. tásait. Gyászban a család is, amely fölött hosszú évtizedekig oly Szigorúsággal, de jósággal uralkodott. A pincekulcs csak halála után került az asszony kezébe, mert esténként azt Tőzsér a feje alatt őrizte.. Amikor a koporsójára dübörögve hullott a göröngy, ugy érezte mindenki, hogy egy honteremtő, keményhátu magyarral kevesebb van... Nyíregyházán is elterjedt játék a taxíbilliárd amelyet most megadóztatnak Nyíregyházán is nagy népszerűségnek örvend a vendéglőkben a „lyukbilliárd" vagy taxíbilliárd. A belügyminiszter most rendeletet adott ki, amely szerint az engedélyesek évi 8 pengő adót és 20 pengő okirat-kiállítási dijat fizetnek ezután a taxíbilliárd után. A lyukbilliárdon szigorúan tilds lesz nyerészkedő játékot folytatni, és sem a közönség sem a játékos nem köthetnek fogadásokat totalizatőr alapon. Az uj rendelet Nyíregyházán is sokakat érint, mert csaknem minden nagyobb kocsmában és vendéglőben van már taxíbilliárd, amellyel a közönség kedvvel szórakozik,