Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 125-147. szám)

1935-06-13 / 134. szám

2. oldal. l(Trianon 16.) 1935. junius hó 13 A gyűlölet korszakában vissza kell hozni az elfeledett szeretetet — mondotta dr. Domanovszky Sándor az Ev. Tanáregyesület nyíregyházi vándorgyűlésén Pünkösd másodnapján tartotta évi rendes közgyűlését Nyíregyházán az Ev. Országos Tanáregyesület. A vándorgyűlés tagjai pünkösd első napján este érkeztek városunkba. A vendégeket Nyirrgyháza megyei város hivatalosan fogadta. Juhász Mihály főjegyző üdvözölte az iskolák képviselőit. Üdvőzlő szavaira Dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanár, az Ev. Tanáregyesület elnöke válaszolt, kifejezésre juttatva azt a gondolatot, hogy szívesen jöttek Nyíregyházára, mert ugy tudják, hogy ez a város a magyarság ügyének nagy szolgálatokat tett a múltban s tesz ajeíenben is. Este a Korona|kerthelyiségében társas összejövetelt tartottak a vándorgyűlés tagjai, A közgyűlést reggel 9 órakor az ev. reálgimnázium dísztermében istentisztelet vezette be. Az istiszteletet Máczay Lajos reálgimnáziumi vallástanár végezte. Délelőtt fél 11 órakora Tanáregyesület választmánya ülésezett. A közgyűlés 11 órakor kezdődött. A közgyűlésen megjelent d. Ge«? duly Henrik püspök, felsőházi tag, Németh József, az orsz. Tanáregyesület pénztárosa, dr, Tóth László |vármegyei főjegyző, Szohor Pál polgármester, v. dr. Bessenyei Lajos a debreceni ref. gimnázium igazgatója, dr. Néveri János kir. kat, gimn. igazgató, Margócsy Emil felsőkeresk. isk. igazgató, a magyarországi ev. középiskolák, valamint a nyíregyházi iskolák képviselői s nagyszámú érdeklődő közönség. Dr. Domanovszky . Sándor egyetemi tanár elnöki megnyitója A közgyűlést dr. Domanovszky Sándor egyetemi tanár elnöki megnyitója vezette be, Eljöttek a Nyírség földjére — mondotta — amelyen Béla király névtelen jegyzőjének feljegyzése szerint 1000 évvel ezelőtt Töhötöm és Horka nagy tömegeket igáztak le s amely vidék ma véghellyé vált. Eljöttek erre a földre, amelyet a török és tatár is végig pusztított s amely föld mégis talpra állt. A mult történelme biztat, hogy ez a nem magyar nyelvű lakosokkal betelepített, de a telepítés óta lélekben és nyelvben is már magyarrá vált lakosság földje is megszűnik véghellyé lenni. A nemzetnevelés nagy fontosságát fejtegette ezután megnyitó beszédében, A nemzetnevelés fontosságát Magyarországon először szabolcsi ember, Vay István hirdette, bár akkor, a XVIII. században ezt a gondolatot csak a nemesekre értelmezték s az abszolutizmus megakadályozta ennek a gondolatnak a kiteljesedését, ugy hogy Széchenyinek újból kellett felépítenie a nemzetnevelés nagy gondolatát. Nagy tetszés mellett fejtegeti, hogy a nemzeti érdekek milyen nagy erővel törnek előre még a nemzetközi életben is. A nemzetek szövetségének tagállamai, sőt még a marxista Oroszország is a legteljesebb mértékben védik nemzeti érdekeiket, s ennek az érdeknek a szolgálatában, ha kell, kifelé szembehelyezkednek minden más állami érdekkel. Az egyesítő erőkről a nemzeteket elválasztó erőkre tolódott át a hangsúly. Azokat az államokat, amelyeket kiközösítenek az egyes hatalmi szövetségekből, még az élet lehetőségétől is meg akarják fosztani. A mai szövetségkötéseknek a hajtóereje a félelem és a gyűlölet. A világ megdermedve szemléli azt a rombolást, amelyet ezek a hatalmi csoportosulások előidéztek s amelyek a szellemi és gazdasági élet termékeinek a kicserélődését is lehetetlenné teszik. Ebben az uj állami, vallási, gazdasági elgondolásokat termelő, zűrzavaros világban kell lenni egy hatalomnak, amelyre biztosan lehet építeni, amelynek nincs örökké változó frazeológiája. Ez az alap csak az iskola lehet. Igaz, hogy a nevelés nemcsak az iskolától függ, a család, a társadalom, a sajtó támogatja az iskolát a nevelés munkájában, de le is ronthatja az iskola nevelő munkáját. Az iskolának, ha a nevelést jól akarja teljesíteni, nem szabad a kívülálló tényezőkre várnia, sőt inkább fel kell készülnie arra, hogy a kívülről jövő támadásokat kivédje. Az iskolának az a célja, hogy olyan nemzedéket neveljen, amely tudásban és jellemben biztosan megálljon. Tisztában kell lenni azzal, hogy ezt a versenyt megfeszített erővel kell megvívni. Nem kell várni az események [bekövetkezését, hanem cselekvő, épitő emberek munkájával irányítani kell a jövő alakulását. Erre a munkára kell vállalkoznia a tanárnak, aki a legjobban akkor teljesiti hivatását, ha saját példaadásával jár elől. És kell még valami a nemzetneveléshez. A gyűlölet korszakában vissza kell hozni az elfeledett krisztusi szeretetet. Üdvözlések, jelenlések A nagyhatású, mélyen járó gondolatokat feltáró elnöki megnyitó után a közgyűlésen résztvevő hatóságok, egyesületek fejezték ki üdvözletüket a Tanáregyesület előtt. Dr. Geduly Henrik ev. püspök a magyarhoni ev. egyházegyetem képviseletében, továbbá dr. báró Radvánszky Antal egyetemes egyházi és iskolai felügyelő, a tiszai ev. egyházkerület és a nyíregyházi ev. egyházközség nevében fejezte ki áldáskivánásait. Dr. Tóth László főjegyző Szabolcsvármegye közönsége nevében, Szohor Pál polgármester Nyíregyháza megyei város képviseletében jutatták kifejezésre üdvözlésüket. Dr. Gaudy László budapesti hitoktatási igazgató a magyar ev. lelkészegyesület és dr. Raffay Sándor bányakerületi ev. püspök üdvözletét tolmácsolta. Németh József az országos középiskolai tanáregyesület nevében, vitéz dr. Bessenyei Lajos debreceni ref. gimn. igazgató) az országos ref. tanáregyesület nevében, dr. Névery János nyíregyházi kir. kat. gimn. igazgató az orsz. kat. tanáregyesület nevében üdvözölte a közgyűlést. A kereskedelmi iskolák üdvöletét Margócsy Emil c. főigazgató tolmácsolta, Kemény Péter ev. elemi isk. igazgató pedig a tanítói kar együttmunkáló szeretetéről biztosította a tanári rendet. Az üdvözlésekre pár megkapó szóval válaszolt dr. Domanovszky Sándor elnök. A közgyűlés táviratilag üdvözölte a kultuszminisztert és dr, báró Radvánszky Antal egyetemes egyházi és iskolai felügyelöt. A közgyűlés elfogadta a titkári és pénztárosi jelentéseket, valamint a választmány által előterjesztett javaslatokat. Kapi-Králik Jenő előadása a középiskolai énektanításról A közgyűlés napirendjére két előadást tűzött ki az 'elnökség. Az egyiket, dr. Gacsályi Sándornak a fegyelmezésről szóló előadását az idő előrehaladott volta miatt el kellett halasztani, illetve előadásának szövegét a tanáregyesület folyóirata hozza. KapiKrálik Jenő orgonaművész előadásának megtartására még volt idő s fejtegetéseit meg-megujuló tetszéssel kisérte a hallgatóság. Kapi-Klárik az ev. énekköltészet hi-^ világhírű alakjának, Bachnak, Haendelnek és Schütznek emléke köré fonta nagyértékü tanulmányát. Sajnálattal állapította meg, hogy a középiskolai énektanítás igen sok helyen s így az ev. iskolákban is igen mostoha sorsban van. Az ének és zenekarok slágereket, operettdallamokat tanulnak, ahelyett, hogy ezekhez a klasszikus zene és énekköltők munkáihoz fordulnának. Nagy hibát Iát abban is, hogy csupán alkalmi szereplést látnak a zenekarokban és elfeledkeznek arról a célról, amelyet szolgálnia kellene a zenei nevelésnek. Hiba az is, hogy a zenét és éneket nem képesített szakemberek tanítják a legtöbb iskolában. Hogy milyen nagy értéke van-e zeneszerzők müveinek, jellemzésül csak annyit hoz fel, hogy Moszkvában nemcsak az „Isten áldd meg a királyt" kezdetű himnuszszal fogadták Eden angol lord pecsétőrt, hanem Haendel oratóriumai és Máté passiója a moszkvai hangversenytermek legkedveltebb zenekari és énekkari darabjai. A közgyűlés után a Sóstón társasebéd volt. A vendégek a délutáni gyorsvonattal utaztak el Nyíregyházáról. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HIRLAP"-BAN HIRDETŐ CÉGEKNÉL SZERZI BE SZÜKSÉGLETEIT — Az Ev. Leánygimnázium rajz és kézimunka, földrajzi és természetrajzi kiállítása holnap, csütörtökön délután 5 órakor nyílik meg az intézet éelyiségeiben. A kiállítás megtekinthető naponta 10—l-ig és délután 5—7-ig, 16-ig bezárólag. Igazgatóság. Érettségi bizonyítvány Neve: Metropole Lakhelye: Budapest, Rákóczi-út 58. Szállodája: modern. Télikertje: világvárosi. Kávéháza: ragyogó. Sörözője: remek. Konyhája: hires. Pincéje: neves. Árai: olcsók. Közönsége: kitűnő. — Beiratások az ev. leánygimnáziumba. A leánygimnáziumba június 17—18 és július 1—2 napján d. e. 8—12 órák között vesszük fel a növendékeket. A beiratásokon azoknak a tanulóknak, kik még nem voltak intézetünk növendékei szüleik kíséretében kell megjelenniök és iskolai, születési és ujraoltási bizonyítványaikat kellbemutatniok. Az intézet volt tanítványai csak tanulmányi értesítőjüket mutatják be. Úgy a tandíj, mint a felvételi dij lényegesen kevesebb, mint a helybeli leány középiskoláknál. Fizetendő dijak: fel vételidíj 32 P., tandíj 90 P. A tandíj havi részletekben is fizethető. Szegénysorsú tanúlók vagyontalanságukat igazoló hiteles bizonyítvánnyal felszerelt, az ig. irodában kapható nyomtatványon kérhetik a tandíj mérséklését. Az intézet segítőkönyvtárából csekély használatdíj ellenében tankönyvek kaphatók, ebbeli igényét mindenki köteles a beiratkozás alkalmával az igazgatónak bejelenteni. Intézetünk az új tanévet a város középpontjában a Károlyi-téri kert végén épülő, teljesen modern, hygienikus, zárt folyosóval bíró iskolaépületben nyitja meg. Szives tudomására hozom az érdekelteknek, hogy a Ieánygimn. érettségi bizonyítvány nemcsak a főiskolákra, hanem az egyetemeknek a nők részére megnyitott összes fakultásaira képesít. A görög nyelvet felsőosztálvosaink részére minden külön díjazás nélkül tanítjuk s így a külföldi egyetemek kapui is nyitva állnak növendékeink előtt. Figyelmeztetem az érdekelt szülőket, hogy szeptemberben csak pótbeíratások lesznek s azokba az osztályokba, melyekben a júniusi beiratkozások alkalmával a létszám betelt, szeptemberben már senkit fel nem vehetünk. Weiszer Gyula igazgató.