Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 125-147. szám)

1935-06-07 / 130. szám

(Trianon 16) 1935 junius hó 3 oldal. A magyaros testnevelés példátadó ünnepe volt a kir. tanítóképző testnevelő délutánja Szombaton {délután 4 órakor tartotta a kir. áll. tanítóképző intézet és a vele ^kapcsolatos gyakorló elemi iskola idei testnevelő délutánját a polg. fiúiskola udvarán. A testnevelő délutánon a kedvezőtlen időben is számosan jelentek meg társadalmi életünk kitűnőségei, pedagógus világunk érdeklődői közül. Ez a számottevü figyelem elsősorban annak a nivós, eéltudatos, az uj testnevelési módszer legértékesebb útmutatásait felhasználó testnevelő pedagógiának szólt, amelyet a kir. áll. tanítóképző tanára, Bársony Sándor olyan kiváló eredménnyel müvei városunkban a modern magyar tanítóképzés javára Az egyöntetű, a leendő tanítók mellett a bájos, ügyes kis tanítványokat, a gyakoriósokat is munkába állitó felvonulás után az ifjúság elénekelte a Nemzeti Hiszekegyet, majd bámulatos tökéletességgel, tudatossággal, örömérzéssel végzett, minden izmot foglalkoztató és próba alá vető, mégis könnyed, ritmikus és ami fő, magyar ritmusu lazító és lendület gimnasztika számaiban gyönyörködhettünk. Bársony István lelki emelkedettségének, tanítói, nevelői munkásságának remeke volt a gyakorló I—II. oszt. tanulóival végzett, lebilincselően hangulatos testnevelő óra, amelynek keretében a gyermekek bo hókás örömmel, munkakedvvel, alapjában alapos testmozgásokkal játékosan mozogtak az állatok tipikus mozdulat-formáit utánozva nagy leleményességgel. A testnevelő délután egyik legszebb száma a mosolygó gimnasztika volt, amelyben rugalmas, lüktető, szépen formált mozgások játéka gyönyörködtetett. Az erő és ügyesség bámulatos mozdulatköltészete volt ez a szám. A tanári munka messzemenő eredményességét tárták fel a gyakorlóiskola III—VI. o.-nak magyar táncmozgásai. Olyan érett, szép mozdulat-variációk és olyannyira magyaros ritmikáju mozgások gyönyörködtettek itt, hogy szinte csodálkozott a néző, valóban kis gyermekek,táncmutatványait szemlélte. Szinte bravúros sikereket ért el növendékeivel Bársony tanár a müszabadgyakorlatok mezején is. Itt már egészen nagy teljesitményeket láttunk. Tudatosan szép, tökéletes mozgásokat, artistákkal vetekedő saltokat. A mozgásos padgyakorlat a fegyelmezettség csúcsteljesítménye volt. Igen figyelemreméltóak voltak a III—VI. o. gyakorlósok talajgyakorlatai, amelyek közül nem egy éreztette a jövő nagy partertornászát. A magas korláton és magas nyújtón bemutatott komoly tudás annál bámulatráméltóbb, hogy a kir. áll. tanítóképzőnek sincs tornaterme. A magyar tanitónevelés eszmekörébe hangolódó, érdekes és nagy tetszést [arató szám volt a népi kosztümben bemutatott magyar tánclépések pezsdülő,|élénk, szép sorozata. A magas színvonalú, mindvégig értékes testnevelői műsort a rugódeszkás asztalugrás remek Eredményei koronázták tüntető tapsot keltő sikerrel. A taps őszinte melegséggel köszöntötte áll. tanítóképzőnk szép testnevelési eredményeit az felvonulás, a felállás mozzanataiban, majd a Himnusz imája után az elvonulásban. A gyakorlóiskolák tagozatainak növendékei egy-egy cserép virággal kedveskedtek a velők annyit fáradó Bársony Sándornak, de ezek a virágok mintegy szimbolizálták azt a hálát és elismerést, amit a szülők és nevelők társadalma kell hogy érezzen ilyen eredmény alapvetése, a tárgy határtalan szeretete, a kötelux 30%- a I olcsobS* vizben gyorsabban mosható a harisnya Hideg vizben azonnal lességtudás teljessége iránt, azok iránt a testnevelői értékek iránt, amelyeket a jövő generáció ereje, ügyessége és egészsége érdekében Bársony Sándor fejt ki. Nagysikerű theatre-paré volt Péter Károly vígjátékának bemutatója Tegnap este a nyíregyházi színházban szinte szokatlannak tetsző nagy s előkelő közönség gyűlt egybe, hogy egy helyi szerzőnek, Péter Károly ev. reálgimnáziumi tanárnak irói munkásságát honorálja, akinek tegnap este bemutatott „A kis ördög" cimü vígjátéka második színpadi müve volt. A vígjáték bemutatója társadalmi esemény volt városunkban, hiszen Dr. Mikecz Ödön főispánnal és Szohor Pál polgármesterrel az élén részt vett az előadáson a város kulturális életének csaknem minden értéket jelentő tényezője. A vígjáték meséje egy választási esemény körül forog. Péter Károly a választás előjátékát kissé epébe mártott tollal rajzolta meg. És mert a választásoknál a tömegek lelke mindig szívesen fogadja és hiszi el az atrocitásokról szóló sötétebb híreket, s mert a mai nehéz elhelyezkedési viszonyok még inkább fogékonyabbá teszik a lelkeket az ilyen színeknek a meglátására, vígjátékának ebben a részében közönség sikere volt, de éppen itt mutatkozott meg a gyöngéje is. A nepotizmusban élő főszolgabíró alakját nagyon valószínűtlennek találjuk abban a formában, hogy tanú jelenlétében nyíltan mondja az egyik jelölt szemébe ellenzését. Sokkal inkább diplomatának kellene lennie. De még valószinütlenebbé válik alakja a szerelmi élet terén. Aki olyan nagy nőhódító, mint ahogyan az alakját beállította Péter Károly, az nagyon nehezen eshet bele abba a csapdába, amelyet csupán egy sürü fátyol rejt el. Vígjátéki elgondolásnak jó, de színpadon valószínűtlenül hat. Van azonban egy-két igen szép jelenete a darabnak, amelyekben arról tett tanúbizonyságot Péter Károly, hogy irói vénája értékeket rejteget s ha egyes színpadtechnikai kérdésekkel a gyakorlatban bővebben foglalkozna, komoly színpadi sikerekre is számithatna. Egy-egy helyen az aranyos humor szállai tették derűssé, élvezetessé vígjátékát. Általában annyit megállapíthatunk, hogy Péter Károly sokat látott, megfigyelt, gondolatai is vannak s ha túlzásait önkritikával, kellő válogatással nyesegeti, egységesebb mü alkotására is képessé válik, komolyabb sikereket is könyvelhet még el. A vígjátékot Sebestyénék a legteljesebb buzgósággal juttatták sikerre. Lehet, hogy egyéni véleményünk, de meg kell mondanunk mégis az általunk így látott igazság kedvéért, hogy a vígjáték legszebb jelenetét Kemény Lászlónak nagy finomsággal, nem mindennapos előadói készséggel megjátszott alakítása nyújtotta, amikor egyetlen kocsmai jelenetbe annyi szint, érzést tudott belevinni, amennyit csak a legszínesebb emberi lélek képes kifejteni. Farkas Endre főszolgabirája, Lázár Tihamér szolgabirája, ha szabad ezzel a hasonlattal élni, a régi politikai mentalitás és az uj stilus emberének elég ügyesen megformált alakja volt. Bársony Aladár egy boldogabb, mulatozásban telő korszaknak hátramaradt, de kedves rekvizituma volt. Hasonlókép a mult fiatalságának könnyen élő alakját ábrázolta Gáthy Pál is. A mese középpontjában élő két szereplő alakját Móricz Lili és Ladányi Ferenc alakította. Móricz Lili kissé halk szavú volt, talán a finomsága, gyöngédsége mellé kissé több erélyt is adhatott volna egyikmásik jelenetben. Ha játékába több elevenséget, tüzet visz be, igen értékes ereje lehet Ja társulatnak. Ladányi igen szimpatikus vonásokkal s élénk színekkel elevenítette meg szerepét. Az epizódszereplők sorából kiemelkedett Sík Rezső pompás figurája. Sík 1ÜRRMIR • FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. FRASQUITA Az 5 és 7 órai előadások nyári kedvezményes • helyárökkal. J intelligenciája mindig egy-egy tetszetős szinnel gazdagítja azokat a jeleneteket, amelyekben szerepel. Koltay Margit a színésznő. Kondráth Ilona a színházi mama, Visky egy vidéki patikus figurájában a legjobbat nyújtották. Figyelemre méltó és nagyon természetes volt Deák Sándor, mint főpincér s jó volt Gáspár, az öreg hajdú is. És mindenek felett elismeréssel adózunk Sebestyén Mihálynak, aki — a társulattal együtt — fáradságot, időt áldoz arra, hogy a vidéken felcsillanó tehetségek érvényesülésének teret enged s ezzel is kulturát szolgál. Két cigány és a vihar Kedden reggel Rozenberg Nándorné Kossuth-utca 11. sz. alatti lakos panaszt tett a rendőrségen, hogy a szellőztetés végett a kapualjába kitett díványát ellopták. A panasz felvétele után nyomban kiment egy detektív a károsult lakására és hozzálátott az egész ház felkutatásához. Amikorra pincébe ért, hortyogást hallott. Vigyázzva. lábujhegyen ment előre és amikor a pince belső sarkához ért, meglepetve látta, hogy ott van a keresett dívány, amelyen két cigány alussza édes álmát. Felköltötte őket, amire a cigányok bocsánatkérés közben, nagy bőbeszédüséggel elmondották, hogy a nagy vihar elől a kapu alá menekültek. Amikor látták, hogy nem szűnik az eső és már éjszakai szállásról is [gondoskodni kell, egy mentő ötletük támadt és levitték a díványt a pincébe, hogy azon aludva töltsék el az éjszakát. — Sokáig dzsugáztunk és bizony hosszura nyúlt az alvásunk — mondották — előszedve zsebükből a piszkos kártyát, mentő bizonyítékul. A két cigányt, Balogh Józsefet és Lakatos Ádámot előállították a rendőrségen. Ott elmondották, hogy Hajduhadházra valók és lóvásárlás céljából jöttek Nyíregyházára. őrizetbe vették őket, de szülőhazájukból hamarosan megjött a válasz, hogy jóravaló derék cigányok, akiknek még — csodák csodájára nem gyűlt meg a bajuk a törvénnyel — ugy hogy egy kellemes éjszaka emlékével gazdagabban elhagyhatták a rendőrséget. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HÍRLAPI-BÁN HIRDETÓ CÉGEKNÉL SZERZI BE SZÜKSÉGLETEIT