Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 125-147. szám)

1935-06-23 / 142. szám

Ara 10 fillér. Nyíregyháza. 1935. junius 23. (Trianon 16.) m éTlolyam? 142 (676) gzá m. r Vasárnap ÜMrkesBtóaég és kladóhivAtal Bethlen-u. 1. ?««tatakarékl cxekkssám 47139. Telefon 77. * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2*50 P, Negyedévre 7'50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Feles-gazdálkodás Irta: Písszer János László-tanyai felesgaz­dálkodás nagy hiríivé vált, nemcsak azért, mert ez a termelésmód, ezerholdas bir­tokon talán az első az or­szágban, hanem azért is, mert ezzel a telepítés kér­dése is megoldható anélkül, hogy a magántulajdont sér­tené, a birtokost megfosz­taná ingatlanától, emellett a termelő kisgazdát, a nagy­birtok gazdálkodás rendsze­rébe, annak előnyeibe jut­tatja. Szépen folyik a gazdál­kodás a László-tanyán. Meg­értők a kisgazda termelők, egymás mellett megférnek, a gazdaság vezetőjét becsü­lik, tisztelik, intézkedéseinek eleget tesznek. Általában olyan harmonikus együttmű­ködés van a gazdaságban, amelynek, — ha a jó Isten megsegíti a szükséges csa­padékkal a terményt, — kétségtelenül eredményes­nek kell lennie. Igen ám ! A nyíri gazdák nagy megértése kell ahhoz, hogy a munka igy folyjék. Az az egymás iránt táplált szeretet, amely nélkül nem lehet Istenáldás. Mit tegyen azonban az, — mondja Mó­ricz Zsigmond, — aki kun­sági kisgazdával kivánná megoldani a feladatot ugy, amint az a László-tanyán si­került ? Azzal a kunsági pa­raszttal, aki ugy hordja mind, kivétel nélkül a fejét, mintha tatár kán lenne, aki dacos magyar létére csak a saját feje szerint gondolko­dik és a paraücsra nem na­gyon hajlik? Ott bizony, aligha sikerülne az együtt­munkálkodás. Igaz, a tirpák kisgazda, bizony nagyon összeférő természetű, hallgat a jó szóra és szívesen fogadja meg a jótanácsot. A tanyai, lé­nyegében cselédlakásban és közös konyhában, megfér egymás mellett. Előtte min­mindíg az a közös cél le­A frontharcosok a béke meg­teremtői Brixtonban az angol fronthar­cosok a német vendégek tisztele­tére vacsorát adtak. A vacsora során a két nemzet frontharcosai kölcsönösen kijelentették, hogy a világ békéjét akarják szolgálni. Meggyőződésük az, hogy az ilyen baráti kapcsolatok kiépítésével jobban szolgálják a béke ügyét, mint száz konferenciával. Az angol frontharcosok rövide­sen visszaadják a németek láto­gatását Berlinben. Berlini utjuk előtt azonban julius 8 án Prágába, 10-én Bécsbe és 12-én Buda­pestre látogatnak el. Berlinbe 13-án érkeznek. Macseket ünnepli a horvát nép A jugoszláviai ellenzéki vezé­rek tanácskozása egész éjjel tar­tott, de eddig még nem sikerült megegyezésre jutni. A tanácsko­zásokat ma délelőtt folytatják s erős a remény arra, hogy ma már sikerül a miniszterelnök sze­mélyének kijelölése. » Londoni jelentés szerint a ju­goszláv helyzetet Horvátország fogja eldönteni. Macseket Zágráb­ban és Belgrádban a pályaudva­ron tüntető lelkesedéssel ünne­pelték. A tömeg Horvátország szabaditójának tekinti Macseket s mig őt ünnepli, „le az önkény­uralommal" kiáltással^fordul szem­be az eddigi rendszerrel. Macsek kijelentette az ujságirók előtt, hogy hajlandó a imegalaki­tandó kormányt támogatni, ennek azonban feltételei vannak. Két feltétele az, hogy 1. legyen sza­bad és tiszta uj választás, 2. Hor­vátországnak adják meg az ön­kormányzatot. Budapesten elfogtak egy nemzetközi kasszafurót A berlini rendőrség megkere­sést intézett a budapesti rendőr­séghez s arra kérte, hogy Jung Sándor nemzetközi kasszafurót, aki Jachov Jaroslavnév alatt, mint lengyel állampolgár egy betöréses lopás után minden valószínűség j szerint Budapest felé vette útját, nyomozza ki és fogja el. Mig a jelentést vették, az egyik belvá­rosi kávéházban egy fiatalember botrányt rendezett s az igazolta­tatás során kiderült, hogy azonos a körözött Jung Sándorral. Nyom­ban letartóztatták s a megkeresés után félórával már közölték is a berlini rendőrséggel Jung elfoga­tását. n felsőház ülése A felsőház ülésén folytattak a . költségvetés vitáját. Vitéz Endrey ' Antal szerint a vita eltér az eddigi szokástól. Bátorhangu beszédek hangzanak el. A javaslatot elfo­gadja. Ghiczy Elemér az önkormány­zat régóta szükséges reformját sürgeti. Berzeviczy Albert közjogi re­formokat sürget. Fontosnak tartja a felsőház jogainak kiterjesztését. A felszólalásokra Gömbös Gyula miniszterelnök válaszolt. Megál­lapította, hogy Horthy Istvánnak a ló kérdéssel kapcsolatos kifo­gásai azért sem állhatnak meg, mert Horthy István már hosszabb idő óta nem áll a lovasság élén. Horthy István erre megjegyezte, hogy amiket elmondott, panaszok alapján mondta. Gömaös miniszterelnök felkérte Horthy Istvánt, hogy ha vannak ilyen konkrét panaszok, közölje vele, mert csak igy 'áll módjában a panaszokban intézkedni. Három embert megöltek a határon Csernovitzból jelentik. Egy Ro­manik nevü lengyel állampolgár a feleségével és kis leányával román területre akart átjutni út­levél nélkül. A román határőrök puskatüz alá fogták a családot s mindhármukat megölték. Termésbecslés A földmivelésügyi minisztérium által kiadott legújabb termésbecs­lés szerint búzából 20 3 millió, rozsból 7 millió, árpából 3 millió, zabból 3'3 millió métermázsa termés várható. fl soproni főiskola jubileuma A soproni bányászati és erdé­szeti főiskola, amelyet beleolvasz­totta a műegyetembe, ma ünne­pelte fennállásának kétszázados évfordulóját. A jubileumi ünnep­ségen megjelent Hóman Bálint kultuszminiszter is, aki délelőtt küldöttségeket fogadott. Az ün­nepség délben kezdődött. Időjárás Élénk északkeleti, északi szél, helyenként záporok, esetleg ziva­tarok várhatók. A hőmérséklet lassan tovább emelkedik. beg, amelyért többen együtt­munkálkodnak, Valószínű, hogy ha a fe­lesgazdaság a Kunságon is kísérlet tárgyát tenné, az eredmény ugyanaz lenne, mint a Nyíren, mert hiszen a magyar ott is megérti az ilyen gazdálkodás célját és erélyes vezetés mellett, haj­lik a jó szára. Ha pedig rendszerré válnék a nyíri példa, már szabályok ereje tartaná a rendet, amely sza­bályokat be is tartana min­den felesgazda. A magyar gazdasors mind a Nyíren, mind a Kunság­ban és mindenütt a csonka­honban mostoha. Ennek megjavítására minden gazda szívesen munkál közre, mégha tatár-káni méltóságá­ból és dacosságából enged­nie is kell. tppen ezért hi­hető, hogy a felesgazdálko­dás rendszerré tételével a telepítés kérdése is jobb megoldást nyer, mint ha apró parcellákon helyeznők el a tatár kánokat, akik saját fejük után, sokkal ke­vesebbet [produkálnának, mint együttmunkálva, békén, csendben, szorgalommal és Isten áldásával addig, amíg eljő az idő, amikor ismét tatár kán lehet minden ma­gyar, a saját birtokán.

Next

/
Oldalképek
Tartalom