Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)

1935-05-07 / 104. szám

2. oluai stda^a. (Trianon 15.) 1935 május hóT. Az ország figyelme Nyiregyháza felé fordul Ma megkezdték dr. Vásáry István debreceni polgár­mester és társai fegyelmi ügyének tárgyalását Ma délelőtt 9 órára tűzte ki Szabolcsvármegye Közigazgatási Bizottságának Fegyelmi Választ­mánya a Virányi Sándor alispán fegyelmi (vizsgálóbíró által lefoly­tatott ismeretes Vásáry és társai féle fegyelmi ügy tárgyalását. A közgyűlési' teremj hatalmas asztalán több mázsát kitevő akta­csomók hevernek. Előtte egy hosz­szu zöld asztal, amelyen szintén aktahalmaz van, amibe Vásáry István dr. Debrecen szabadkirályi város fegyelmi alá vont polgár­mestere rendezget. Dr. Vásáry István polgármester jól szabót fekete ruhában van. — Mintha sápadtabb lenne mint más­kor. Mellette ül védője Dr. Tóth Aurél ny. kúriai biró, ügyvéd De eljött a tárgyalásra Dr. Miszti Ká­roly a szintén megvádolt városi főügyész és Borsos József városi műszaki tanácsos is. Kilenc óra körül jár már az idő, amikor a fővárosi és debreceni újságírók is megérkeznek. Lehet­nek vagy húszan. Köztük van a Neue Freie Presse budapesti tu­tudósitója is. Dr. Vásáry István közben ki­megy a vármegyeháza erkélyére és mélyen elgondolkozva nézegeti a Bessenyei tér nyüzsgő életét. Egyre izgalmasabban múlnak a percek. A közönség részére fenn­tartott padsorokban egyetlen kí­váncsiskodó van csak Vásáry dr. polgármester öccse Vásáry Gábor földbirtokos. Bevonul a fegyelmi választmány Fél tiz felé jár az idő, amikor a Fegyelmi Választmány Mikecz Ödön dr. főispán elnökkel az élén bevonul. A fegyelmi bizottság tag­jai : Seeberg Ármin min. tanácsos pénzügyigazgató, Dr. Kovács Elek ny. közjegyző, Dr. Tesléry Károly kir. vezető tanf. és a távollevő Dr. Ujfalussy Dezső ny. főispán helyett csicseri Orosz Sándor kir. kamarás, földbirtokos póttag. Dr. Mikecz Ödön főispán meg­nyitja a tárgyalást és utána Sipos Ferenc vm. tb. főjegyző, előadó nyomban belekezd a fegyelmi el­járást megindító miniszteri leirat és az adatok ismertetésébe. ttzv. Vásáry Andrásné és társaival kötött városi haszonbérleti szerződés biztositékának iigye Debrecen város a tulajdonát képező Külső Ohat elnevezésű 3600 kat. holdas birtokára 1928­ban nyilvános árverést tűzött ki, a feltételek értelmében biztosí­tékul egy évi haszonbért kellett letenni. A város a legtöbbet ígérő Klein Sámuel ajánlatának mellőzésével özv. Vásáry Andrásné és társaival kötötte meg a haszon­bérleti szerződést. Az ajánlattal együtt letétbe helye­zett összeget bérlök még ugyan­abban az évben visszavették és azt a haszonbérlőktől egész szol­gálati idejük alatt nem köve­telték. A kivételes elbánásnak hosszú sora következett ezután, a perlé­sek mellőzése, az 1930-31. év­ben elfogadott, de a kikötött minőségnek meg nem lelelő buza átvétele, szabálytalan szénakölcsönzés, hi­bás lovak visszavételére kénysze­rítés mellőzése, nagyértékü ked­vezmények nyújtása, az általuk megvásárolt favételár törlésének tényében a kimutatott adatok szerint 350.000 pengő anyagi kár érte a várost, illetőleg ennyi anyagi előnyhöz jutott a haszonbérlő Vásáry-család. Már az indulásnál hiány­zik a forgótőke A tényállások és a tanuk val­lomásából megállapítható, hogy özv. Vásáry Andrásné és társai forgótőke nélkül kezdtek a ha­szonbérleti vállalkozáshoz és már az első évben igénybe vették a város segítségét, hogy magukat fenntartsák. A konjunktura elmultával 1929 tői kezdve állandóan haszonbér­fizetési halasztási kérelemmel és bércsökkentéssel állottak elő. A közgyűlés természetesen Vá­sáry jelenléte miatt mindig meg­szavazta a család kérelmét. Ezután részletesen foglalkozik az előadó ezekkel a terhelő ada­tokkal. Dr. Vásáry István már helyet­tes polgármesteri minőségben, majd 1929. december 2-tól kez­dődő öt és félévi polgármestersé­gének ^ideje ,alatt elnézte, hogy özv. Vásáry Andrásné és társai két évi haszonbér­lettel |is hátralékban le­gyenek, perlésük mellőztessék, a haszon­bérlet terüeletén levő ingóságokra idegen hitelezők a várost megelőző jogokat sze­rezzenek. Dr. Siposs Ferenc részletesen ismertette ezután a fegyelmi alá vont tisztviselők és a tanuk val­lomásait. A tárgyalás folyamán érkezik meg Dr. Veress Géza városi ta­nácsos is, aki Borsos József mű­szaki tanácsos mellett foglal helyet. te Mikecz Ödön dr főispán a leg­nagyobb tárgyilagossággal ad he­lyet a megvádolt tisztviselők irat felolvasása iránti kérelmének. Az első pont letárgyalása után fél 12-kor 5 perces szünetet ren­delt el az elnök. Szünet alatt Vásáry polgármes­ter a hírlapírókkal beszélgetett az erkélyen és látszólag a legna­gyobb nyugalommal várja a fej­leményeket. Szünet után a bérleszállitás idején kért gazdasági szakértői jelentést ismertették. A tárgyalást 2 órakor hagyták abba és azt holnap reggel foly­tatják. Az iratok ismertetése ' előrelát­hatólag két napon át fog [tartani. A magyar dalkultusz ünnepe Vencsellön Tegnap délután bensőséges ünnepség keretében ülte meg a Vencsellői Ref. Énekkar fennállá­sának negyedszázados évforduló­ját. Az ünnepség, amelyen részt­vettek a környéki községek da­lárdái is, délután istentisztelettel kezdödött, amelyen Barát Imre gávai ref. lelkész beszélt maga­san szárnyalóan a dal hivatásá­ról és megszépítő erejéről. Az istentisztelet után a közönség a ref. iskola udvarán felállított sza­badtéri színpadhoz vonult. Meg­jelentek Uray György dr. főjegy­zővel az élükön a gávai és ven­csellői hatóságok és egyesületek képviselői, az egyházi, polgári és katonai társadalom reprezentánsai. Az ünnepségen az ibrányi ref. dalárda Takács Ferenc karnagy vezetésével gyönyörű előadásban Fohász-t adott elő, majd Orosz Tamás vencsellői ref. lelkész mondott ünnepi beszédet, hatá­sosan mutatva rá a dalárdák sze­repének jelentőségére, az ének­karok működését hátráltató és elősegítő motívumra. Az ünnepi beszéd után a gávai ref., az ibrá­nyi ref., a tiszaberceli ref., a ven­csellői ref. férfikarok, majd a ti­szaberceli rk vegyeskar adott elő különböző számokat. Egymást váltották a dalárdák és egymást váltották a szebbnél­szebb énekszámok. Bámulatos fe­gyelmezettséggel, nagyszerű into­nálással és harmonizálással, gon­dos dinamikai hatások alkalma­zásával énekeltek a dalosok, a nép fiai, akiknek lelkét megszé­pítette a dalkultura. A karnagyok: Takács Ferenc ibrányi, Térjék József gávai, Ká­dár István tiszaberceli, Szabó Lajos vencsellői ref. |és Bajzák Ernő berceli róm. kat. tanítók a legnagyobb elismerést érdemelnek odaadó munkásságukért. A nagyhatású hangverseny után Scholtz Oszkár elnök a magyar dal nemzeti jelentőségét lendület­tel méltató beszéde után a vendég dalárdáknak díszoklevelet adott át a vencsellői dalosegyesület nevében, majd Aradvári Béla ta­nár, lapunk munkatársa a vár­megyei iskolánkivüli bizottság megbízásából köszöntötte az ün­nepelt dalárdát és kifejtette, hogy a népi nemzeti megújhodás elő­késziiésében rendkívüli jelentősé­gű, úttörő érdemük van az érzel­meket, a kedélyt nemesítő dalár­dáknak. Ezután átadta Szabó Lajos ref. tanitó, karnagynak a népművelési bizottság díszoklevelét amelyet Vi­rányi Sándor alispán, Tesléry Ká­roly kir. tanfelügyelő, Süle Dénes népművelési titkár irtak alá. Az ünnepség után a vendégeket Orosz Tamás fogadta vendégül, majd este társasvacsora volt, amelyen Görbe kitűnő zenekara játszott. A vacsora sikerében jelentős szerepe volt Mátyás Gábornénak. A vencsellői ref. dalárda ünne­pén résztvett Csavnyiczky István berceli r. kat. lelkész is. aki ki­tűnő vegyeskarát kísérte Vencsel­lőre. Ez a vegyeskar remekelt a Kodály stilusu magyar népdalfel­dolgozások bemutatásával, éppúgy amint az ibrányi dalárda kivált a magyar hallgató nóták színezésé­vel. Az anya- és csecsemővéde­lemnek szolgálunk, Nagymama" előadásán ba ott leszünk holnap a Holnap este nyolc órai kezdet­tel adják elő a Stefánia önzetle­nül fáradó kitűnő műkedvelői Csi­ky Gergely Nagymama cimü víg­játékát. A játék szereplőiről már megemlékeztünk és bemutattuk, hogy a város legjobb tehetségei vonulnak fel a közönség igaz mű­vészettel való szórakoztatására. — Nem szabad elfelejtenünk, hogy milyen nagy szolgálatot teszünk az anya és gyermekvédelemnek, ha ott leszünk a Stefánia holnapi előadásán a Városi Színházban. A Stefánia ugyanis, amelynek működése Nyíregyházán számok­ban kimutathatóan embermentő és nemzetvédő munka, akciót in­dított az anyaotthon megalapítá­sára. Hogy egy ilyen otthon mit jelent a szegénységben, a mai rettenetes ínségben, nem kell hangsúlyoznunk. Megható az az áldozatkészség, amellyel a Stefá­nia segítségére siettek társadal­munk legjobbjai az ^eddigi ado­mányokkal. Hozzájuk hasonlóan nemes cselekedet lesz, ha elme­gyünk a holnapi előadásía, mert ennek jövedelme a még hiányzó összeget teremti elő az anyaott­hon céljára.

Next

/
Oldalképek
Tartalom