Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)

1935-05-28 / 122. szám

(Trianon 15.) 1935 május hó 2 8 3 oldal. Kállósemjénben leng az első országzászló a vármegyében Hz országzászlút a leventék áldozatkészsége építette meg Csemiczky Ödön országos kiküldött a nemzeti egység irre­denta jelentőségét hangoztatta avató beszédében Kállósemjén község mindig pél­daképe volt annak az Jetikai erő­kifejtésnek, amelynek sziklaszi­lárd alapja a lakosság tudatos összefogása osztály és felekezeti különbség nélkül. Ebben a köz­ségben történt meg a mai nap­ság csodának mondható esemény, hogy a falu különböző felekezetei összefogtak a róm. kat. templom megépítése érdekében. Nemcsak erkölcsi támogatásról volt szó, hanem fizikai erőkifejtésről is. Az uj templom áll és magasba mu­tató tornya itt azokra az ideálok­ra figyelmeztet, amelyeknek tett­ben kell megnyilvánulniok, hogy megvalósíthassák a magyar jö­vendőt. Most országzászlót épített Kálló­semjén községe ugyancsak szik­laszilárd, egységes akarattal, fil­lérekből, áldozatos hazafisággal. Az országzászlót vasárnap dél­után avatták fel a falu és a kör­nyék lelkes részvételével. Az avató ünnepségen az Ereklyés Országzászló Bizottság képvisele­tében Budapestről csemiczei Cse­miczky Ödön jelent meg. Ott voltak az ünnepségen az egyházi, katonai, polgári társadalom repre­zentánsai, Losenczy rk., Kriskó Elek gk., Thoma ref. lelkészek, Nemess József vármegyei testne­velési főtanácsnok, Lovass István járási testnevelési tanácsnok, Ben­kő Sándor járási vezető testne­velő, gróf Wolkenstein Oswald v. b. t. t., földbirtokos, Sipos Fe­renc főszolgabíró, Várkonyi Fe­renc főjegyző 'vezetésével a köz­ségi elöljáróság, Orosz János k. főbiró, vitéz Székely Győző dr., a nagykállói mezőgazdasági szak­iskola igazgatója, Huszka István állomásfőnök, Barton Bódog ny. állomásfőnök, a község, a kör­nyék számos kitűnősége, a taní­tói kar teljes számban Szabó igazgató vezetékével. Az érkezőket a leventék kato­nás osztagai fogadták Szcitovszky Miklós levente főoktató, Csobaji József oktató és az oktatói kar vezetésével. Sipos Ferenc dr.-t, az uj fő­szolgabírót, aki ezúttal első íz­ben jelent meg Kállósemjénben, lelkes, ragaszkodó szeretettel övezték. Az ünnepség az országzászló­nál a Himnusszal kezdődött, ame­lyet a nagykállói leventék kitűnő fúvós zenekara adott elő. Utána Várkonyi Ferenc, a község agilis és lelkes főjegyzője nyitotta meg az ünnepséget. Méltatta az ország­zászló jelentőségét, köszönetet mondott a leventeoktatóknak, akik egy havi fizetésüket aján­lották fel az országzászlóra, a le­ventéknek, akik a szegénység és nélkülözés napjaiban filléreikkel járultak a mü létesítéséhez, az is­kolás gyermekeknek, akik kezük­ben, zsebükben, kalapjukban hord­ták össze a földet a zászló hár­mas halmához és akiket e por­szemek örökre eljegyeztek a nem­zeti gondolatnak és szent vágya­kozásnak, az érettségizetteknek, akik naponként öntözték a halom gyepágyát, hogy frissen marad jon, Kállay Miklós dr. ny. föld­müvelésügyi miniszternek, gróf Wolkenstein Oswaldnak, Tren­csényi József csendőrőrmesternek, akik nagyobb anyagi hozzájáru­lással segítették elő a magasztos terv megvalósítását. Lelkesítő beszéde közben a Ma­gyar Hiszekegy imájától kisérve szállt fel a hatalmas, nemzetiszí­nű árbocra a zászló, amelyre a cimer és szent korona fölött aranybetüsor hirdeti az irányt adó jelmondatot: „Istenért, Ha­záért, Királyért." A megnyitó után csemiczei Cse­miczky Ödön, a fővárosi bizott­ság kiküldötte mondott mélyen a lelkekbe ható beszédet. Az országzászlók — mondotta — szerte az országban az irre­denta gondolat, a meg nem al­kuvó magyar igazság érces szavú hirdetői. Nemcsak érzés (és gon­dolat-szimbolumok, hanem tet­tekre inspiráló intő jelek. Ma Európában a megújhodó nemzetek expansiv ereje lobban csodálatos tettekbe és á magyar­ság is a megújhodás akaratával forr össze a Snemzeti gondolat szent hitvallásában. Mi nem en­gedhetjük meg magunknak azt a luxust, hogy partikuláris célokért küzdve szétforgácsoljuk erőinket, mi nekünk acélos akarattal kell összefognunk, hogy a ránk váró nagy problémákat mégoldva ki­vívjuk a megváltó jövőt. Énnek a magyar egyetakarásnak és ex­pansiv erőnek jelét látja a kálló­semjéni országzászlóban is, amely minden rendű és rangú polgárt, a föld munkását, az iparost, a kereskedőt, a lateinert arra inti, arra ösztönöz, hogy álljon szilár­dan azon a helyen, ahová ren­deltetése állította és a nemzeti ideálok megvalósításáért küzdve munkálkodjék. Az országos kül­dött mint a megifjodó magyarság igéinek prédikátora állt a kettős keresztes országzászlónál és érces szava, a magyar elszakított Fel­vidék forró szabadságvágyát meg­szólaltató dikciója magával ra­gadta a sziveket. A gyújtó hatású beszéd után Kokas Ferenc leventeoktató Brilla Ernő „Országzászló" c. versét fURRNIR • FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. Ma, hétfőn utolsó nap 2 A titkok háza § C«ak erős idegzetűeknek! • fURRNIR • FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. Előadások 5, 7, 9, vasárnap 3, 5, 7, 9 órakor, g adta elő drámai erővel, majd egy sugárzó szépségű magyar ruhás leány, ^Helmeczy Juci, a Kálvi­neum továbbképző tanfolyamának növandéke magyar honleányi szi­vének teljes átérzésével szavalta Münch Szilárd „Harci dal" c. hazafias versét. Nagy Károly nagykállói ref. ig. tanitó, a Gyöngyös Bokréta" tagja a kállói leventék nevében babérkoszorút helyezett az ország­zászlóra, majd a közönség a Szó­zatot énekelte, A mélyen megható ünnepség után a kállósemjéni urihölgyek uzsonnán látták a vendégeket. A községháza termében teritett vi­rágdiszes asztaloknál Várkonyi Ferencné főjegyzőné, Szilágyi Jo­lán és Csabai Mária Magdolna tanítónők látták el kedves figye­lemmel a háziasszonyi tisztet. Az uzsonnán megjelent Ferenc József császár és király egykori főlovász­mestere, a 93 éves gróf Wolken­stein Oszvald v. b. 1.1., a község áldott lelkű, nemes jóságú földes ura is, akit meleg szeretettel vet­tek körül. Thoma ref. lelkész méltatva a nap erkölcsi jelentőségét, a veze­tőséget és a vendégeket tköszön­tötte, majd Nemess József vár­megyei testnevelési főtanácsnok mondott lelkesítő beszédet, amely­ben kiemelte annak az áldozatos hazafiságnak, teremtő erejű össze­tartásnak jelentőségét, amely itt ma, a gazdasági válság idején a semmiből 400 pengős alkotást emelt, porszemekből halmot épí­tett és a levente főoktatót, Sci­tovszky Miklóst, továbbá levente­oktató társait köszöntötte. Szabó cigányprímás zenekara szebbnél­Szentmihályiné Szabó Mária EMBERÉ A MUNKA A magyar munka himnusza ez a regény. Egy debreceni nemes magyar kereskedőről szól, aki Kossuth kortársa volt, egy életen át küzdött és győzött. Ára 5 pengő. Megtekinthető minden könyvesboltban. SINGER és WOLFNER KIADÁSA szebb nótát játszott és a hazafiúi szivek abban a reményben dob­bantak össze, hogy lesz még egyszer ünnep a világon, fel fog szökni még a csúcsra az ország­zászló. fl nyíregyházi törvényszék izgatásért egyhónapi fogházra itélt egy joghallgatót A Független Kisgazdapárt az elmúlt év szeptemberében Ven­cseilőn az egyik korcsma udvarán népes gyűlést tartott. A gyűlésen részt vett a párt vármegyei veze­tősége és Hegymegi Kiss Pál mint központi kiküldött. A gyűlés szónokai között volt, mint helyi szónok Natkó Gyula joghallgató, aki a beszéde során állandóan a földmivelési osztályt a vagyonos értelmiségi uri­osztály ellen gyűlöletre izgatta Natkó minden jőindulatu figyel­meztetés ellenére egyre izóbbá tette a hangulatot, úgyhogy be­szédét állandóan heves közbeszó­lások kisérték. Kegyeletsértő módon foglalko­zott Tisza István személyével is, akiről többek között azt állította, hogy nem hordta lelke mélyén a magyarság érdekét. Amikor a magyar parasztról esett szó — Tisza saját beismerése sze­rint — nem tudott másra mint a geszti uradalom kocsisaira gon­dolni. De hosszasan csepülte a nagy államférfiú minden tényke­dését. Beszédét azzal fejezte be, hogy Tiszának ma már szobra van, de a paraszt nép még min­dig senkinek számit, aki a titkos választásra sem érett meg. Natkó ellen izgatás büntette miatt emelt vádat az [ügyészség, amiért a nyíregyházi büntetőtör­vényszék Kelemen tanácsa előtt kellett számot adnia, Natkó, aki egy évig orvostan­hallgató volt, most jogász, tagadta, hogy a vádba tett kijelentéseket megtette. Azzal védekezett, hogy az inkriminált részek csak egyes kiragadott részek, ami a teljes egészében más értelmet ad beszé­dének. A tanuk nagyrésze azon­ban terhelő vallomást tett. Dr. Lukács János vád és Dr. DEBRCCCNDB éi ARUMIMTA— V/MKRRA -1955. JUNIUJ M<3 6~16, FÉLtfRU UTAZA7 ÜNNEPI GY0RÍV0NAT0K JEGYEK A MENETJEGYinotáKBAN.

Next

/
Oldalképek
Tartalom