Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 99-124. szám)
1935-05-01 / 99. szám
4 ra 10 fillér. j 11 na«u ni — j*• i» a. (Trianon 15.) ni éTfolyam ) 99 (63S | , Ili m. * Szerda JfSÍYÍRYIDÉK é% kiadóhivatal Beíhlen-u, 1. *4atft' tok&rékl ovekkeiám 47138, TalefoM 77. * POLITIKAI NAPILAP * Előfizetés 1 hóra 2*50 P, Negyedévre 7*50 P Köztlsztrlselőkaek 20 százalék engedmény Ghibu oláh név. Ghibu Onisifor. Magyarfaló. Megenne minden magyart, meghamisítaná a történelmet, egyetlen éjszaka kiirtana, ha lehetne mindenkit, akit a jó Isten az ősi erdélyi földön magyarnak teremtett. Mátyás király korában, amikor még sok sok magyar község volt a Maros, Olt völgyén, amikor még a havasi mócok szerény pakulárok voltak ennek a Ghibu Onisifornak elődei, ott legeltették a kecskéiket a havasi legelőkön és nem álmodtak arról, hogy egykor beleavatkoznak a völgyek, a honszerzők, ma minden idegen nációt békességgel tűrők életébe. Most azonban erős rigolirozás volt a regátban és Erdélyben. Az alsó réteg került fel, nem az ősi, hanem a széllel beszórt réteg, az oláh. És Ghibu ur abban nagy hazafi, hogy irtja a magyart. De hogyan. Nem a hazafit, a hangos magyart, hiszen ma tíirő, tengődő, csendes áldozat ott mindenki. Ghibu professzor az egyházakat bombázza hazugság bembával. Sorra járja az erdélyi városokat és hazugságérvekkel csukatja be a katolikus iskolákat. Máramarosszigeten pl. húsvétkor meglátogatta a máramarosszigeti kat. templomot. A templom bejáratánál ki volt függesztve a húsvéti szertartások rendje magyarul. Mert aki ebbe a templomba jár imádkozni, aki itt hallgatja a feltámadásra biztató szent igéket, hiába függesztenék ki annak az istentisztiszteletek rendjét a hegyi franciák nyelvén, Nem ért belőle egy szót sem és nem is fog érteni. Ghibunak vér szállott az agyába, mint az olyan embereknek, akik nem érvvel szokták elintézni a vitát, hanem a düh brutalitásával, A magyar irást, az egyház hivatalos közlését letépte a templomajtóról. Meglátogatta Ghibu Onisifor a szigeti apácakolostort is. Itt egy Krisztus fej A kormányzó megnyitotta az uj országgyűlést Horthy Miklós kormányzó ma délelőtt ünnepélyes keretek között nyitotta meg az országgyűlést. Délelőtt a képviselőház és a felsőhái tagjai ünnepi istentiszteleten vettek részt. Az országgyűlés két házának tagjai az ünnepélyes megnyitóra a parlament feldiszitett kupolacsarnokában gyülekeztek össze. A kupolacsarnokban a kermányzó részére külön emelvényt készítettek. Amikor a kormányzó gépkocsija a parlament oroszlános kapuja elé ért, a katonaság tisztelgő állásba merevedett. A kormányzőt a kapuban a régi országgyűlés két háznagya Rakovszky István és Putnoky Móric fogadta, majd balján Gömbös Gyula miniszterelnökkei belépett a kupolacsarnokba. A kormányzót az egybegyűlt országgyűlési tagok harsány éljennel köszöntötték. A kormányzó elfoglalta helyét az emelvényen s a következő tartalmú beszéddel nyitotta meg az uj országgyűlést. Megegyezéses békére van szüksége a világnak A nemzet ősi erejébe vetett hittel és hazafias örömmel üdvözli az országgyűlés mindkét házának a tagjait. A nemzetközi helyzet nagyon nyugtalan. A békeszerződések politikai és gazdasági téren nemhogy előre vitték volna az emberiség sorsát, hanem még jobban bizonytalanná tették a békességet. A nagyhatalmak körében egyre jobban tért hódit az a felfogás, hogy az észszerütlenül hozott hatalmi szerződéseket nem lehet békeszerződéseknek nevezni s ezek helyére a megegyezéses békét kell léptetni. Ki gondolhat ma hábo rura ? — kérdezte emelt hangon a kormányzó. . Magyarország részt kiván venni a béke épületének megalkotásában, azonban csak ugy szolgálhatja a békét ez a nemzet, ha olyan békével ajándékozzák meg ezt a világot, amely az igazság és a jog alapján épül fel. Meg kell ujhodnia a nemzetnek A nemzetnek, ha továbbra is teljesiteni akarja történeti múltjában gyökerezö hivatását, meg kell ujhodnia bent is nemzeti, szociális, kulturális és politikai téren. Nem a mindenáron való ujitás gondolata menti meg a nemzetet súlyos helyzetéből, mert építeni csak a mult kipróbált alapjaira lehet. Elsősorban a megélhetést kell biztosítani. Minden dolgozó magyarnak kenyeret kell adni! (Nagy taps és éljenzés.) Gazdasági és pénzügyi téren elsősorban saját erőnkre kell támaszkodnunk. A pengő belső vásárlóerejét biztositanuk kell. Emelnünk kell a [takarékosságot és a munkaalkalmakat. Meg kell erősíteni a társadalmat. Fel kell karolni a családokat, küzdeni kell az egyke ellen. Ezután áttért a kormányzó a birtokpolitika, telepítés, a hitbizományi reform és az érdekképviseleti rendszer kérdésére. Átalakítást vár az ügyészi és bírói kar szolgálatában. A sajtószabadságot nem lehet csorbítani. A gondolatszabadság sérthetetlenségét biztosítani kell, de meg kell követelni, hogy ez a szabadság a keresztyén erkölcsi elvek tiszteletbentartásával jusson kifejezésre. Szólt az iskoláztatás, a közoktatásügy küszöböu álló reformjáról, amelynek a változott idők szellemében kelj megtörténnie. Szükségét látja a közigazgatás reformjának. A közigazgatásnak lépést kell tartania a korral. Jó, körül ezt a felírást olvasta: „Jöjjön el a Te országod." Megcsóválta a fejét, rosszalólag, de a Krisztus főt még sem rántotta le a falról. Ghibunak minden irredenta, a tanárok, a papok, a templom levegője, a pápa is az. Ezt az ostoba és bűnös gyűlöletet a hires francia demokrácia ajándékozta a világnak. A német nagyság láttán didergő és szovjet szövetség karjába hulló francia nem veszi észre, hogy gyilkos kór bacillusát árasztja magából, amikor Titulescu és Benes politikáját támogatja. Történelmi törvény, hogy ennek a gyűlölet szellemnek gyümölcse csak a bukás lehet. Ebbe a romlásba zuhan Páris gőgös nemzete. A Ghibuk uralma pedig akkor ér véget, amikor az osztó igazság órája gyors és olcsó közigazgatásra van szükségünk. Minden reformot a nemzet ezer éves alkotmányának szellemében kell elintézni. Bünt követ el az, aki vallási viszályt szít. (Viharos taps ) Ha ezeket az elveket követi az uj országgyűlés, akkor a magyar jelent és a jövőt szolgálja. Beszéde végén Rákóczinak, a vezérlő fejedelemnek emlékét idézte a képviselők emlékezetébe, azét a Rákócziét, akinek ez volt a jelszava : Mindent a hazáért, semmit a privatumért. A közös magyar célért dolgozó országgyűlés munkájára Isten áldását kérte. Nagy tetszéssel fogadott beszéde után felhangzott a Himnusz és a Szózat s a kormányzó a megnyitás után gépkocsiján viszszahajtatotl a várba. Románia ellenzi Magyarország fegyverkezését A Manchester Guardian azt irja, hogy a kisantant meglehetős i ideges nyugtalansággal fogadja a magyar—olasz—osztrák külügyminiszterek tanácskozásának hírét. Főkép Románia ellenzi Magyarország felfegyverezését. Rómában ezzel szemben bíznak abban, hogy sikerülni fog Magyarország részére fegyverkezesi egyenjogúságot biztosítani, amelyet azonban természetesen csak a Népszövetség engedélyezhet. Feltűnést keltett a Matin mai számának egyik cikke. A lap megállapítja, hogy Magyarország nem zárkózik el a Középeurópa talpraállitását célzó együttműködés elől, de biztosítékot követel a népszövetségi alapszabályok értelmében végrehajtandó revízió alkalmazására. A Matin értesülése szerint a külügyminiszteri találkozás nem Velencében, hanem Rómában lesz. Időjárás • Északi szél, váltoyó felhőzet, helyenként eső, vagy zápor, esetleg zivatar várható. A hőmérséklet alig változik. üt. Akkor azonban Ghibu és zagyva társai rég elmenekültek már Erdélyből és a bezárásra kárhoztatott templomok harangja zengi a hála himnuszát. Magyar testvéreim. Ne egymást marjátok, haragotok minden tüze annak az uralomnak felperzseléséért lángoljon, amelyet Ghibuék teremtettek meg a világcivilizáció örök szégyenére.
