Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 75-98. szám)
1935-04-02 / 75. szám
4. oldal. (Trianon 15.,) 1935. április hé 2. (" Megérkeztek ^ ^ KÖZPONTI DIVATÁRUHÁZBA Olcsó áraink: Nőidivatcikkekből Kombinék, charraose 3 P 70 ! Nadrágok 1 P 20 f M. selyem harisnyák — P 92 f-től Zsebkendők — P 35 „ Sveici sapkák — P 96 „ (Kossuth Lajos-tér 14. szám, Róm. kat. parókia épület) Férfidivat : Harisnyák Divatingek komplett nagyság .. 3 P 05 f-től Zoknik Papliníng 2 külön gallérral .. 5 P 70 „ Nadrágtartók Hálóingek 4PlO „ Nyakkendők Női kosztüm szövetek 150 cm. széles 3 P-től, Krepdesinek 92 cm. széles 1-85 P, Teleion 532. szám. — P 95 f-től — P 59 „ 1 P 05 , — P 50 „ Civatszövetek 1-98 P-től, Fértiszövetek 140 cm. széles 5 20 P-től, Prima klott paplanok 10 20 P-től, Szőnyegek kitűnő minőség 1-15-től, Kávés garnitúrák 6 szemelyes 4'50 P-től. .1 meg éhen. Ez a tervgazdálkodás eredménye. Amint a régi időkben az erők automatikus kifejtése vezethetett csak boldoguláshoz, ma is csak a szabadság érvényesülésétől várhatjuk a jobb életet, a boldogabb jövőt. Egy francia iró szerint a hatósági beavatkozás ami jó, azt rosszul csinálja s ami rossz, azt csinálja jól. Ez jellemzi az intervencionizmust s ezért van olyan rettenetes kihatása a gazdasági élet megkötöttségének mindenhol. Éber Antal dr. a Rerum Hovarum bullát idézi De nálunk e mellett az utóbbi időkben olyan jelenségek mutatkoznak, amelyeknek láttára vagy kétségbe kellene esnünk, vagy még jobban felvértezve harcba kell szállanunk. Mintha gyengült volna annak tudata, hogy a magántulajdon szentség. Pedig a magántulajdonhoz nyúlni semmi körülmények kőzött sem volna szabad a legnagyobb nyomorban sern, ha nem akarunk a kommunizmus útjára térni. XIII. Leo pápa, aki a Rerum Novarum bullájával az uj szociálpolitika útját nyitotta meg, .hangoztatja, hogy a Jus privatum nak, a magántulajdonnak szentnek kell lenni. Ha meg nem érett reformok kedvéért szakítani fogunk a magántulajdon szentségének elvével, azokat is szegényőkké tesszük, akik konzerváltak bizonyos vagyont maguknak a nélkül, hogy másokat gazdagabbakká, teherbíróbbakká tennénk. Sajnos, e mozgalmakban az irigység nemtelen érzésével találkozunk a szociális érzés melegsége helyett. 1 idézi a Szabolcsi Szemlében közölt Bessenyei levélből: „Nem mutat irigység soha bölcseséget...* Ahol a gazdasági politikát irigység vezeti, nem jöhet más, mint esztelenség. A telepítési reformtervekről is azt látja Éber dr, hogy hovatovább lényegtelen az a gondolat, hogy földhöz juttatni, mint az, hogy a földet elvenni. Hangoztatja, hogy ha van ahhoz erőnk, hogy telepítésre kölcsönt biztosítsunk a gazdaegzisztenaiáknak, előbb azt a 75,000 kisgazdát kellene erősítenünk, akik most védettséget kapnak, de fizetni igy sem tudnak, őket mentsük meg, az ő megélhetésüket biztosítsuk, ne pedig ujabb elégedetlenséget, ujabb 75,000 fizetésképtelent teremtsünk... Gondoljunk inkább az átírási illeték csökkentésére, mert ez ma olyan magas, hogy nyomorúságba viszi a gazdát. Ó/a int az osztályok közötti gyülölségtől és Eötvöst idézi,."aki szerint aki az osztályok közötti gyűlölséget vet, a felsőbbséggel szemben gyanak vóvá tesz. nem érdemli meg a polgár nevet... A gazdasági erők automatikus érvényesülésének előmozdítása a józan okosság az elesettek felemelése érdekében, munkához, kenyérhez juttatás legyen a tennivalónk és őrizkedjünk az irigyzégtől, a magántulajdon szentségének megsértésétől, a gyülölségtől, amely társadalmi osztályokat, hivatásokat állit egymással szembe a nemzet kárára. Nincs egy váras sem, amely annyit szenvedne, mint Nyíregyháza Éber Antal dr ezután a speciális szabolcsi és nyíregyházi bajokra tért át. — Igyekeztem — mondotta — négy év alatt elmélyedni a nviregyházi polgárok gondjaiba, bajaiba, de flsohasem láttam még ilyen tisztán azt az elképzelhetetlen nyomort, amelyben ennek a városnak lakossága van, mint most, ezekben a napokkan. Ha beszélünk névtelen hősökről, adófizetőkről, akkor itt ennek az 50,000 lakosú városnak népe a névtelen éhező szószoros értelemben, olyan borzasztó reménytelenségben él. Megdöbbenésünkön, érzésünkön uralkodva, hűvös ésszel, elfogulatlan gondolkodással kell analizálnunk ennek a szörnyű elesettségének okait a speciális szabolcsi, nyíregyházi bajokat... Megállapíthatjuk, hogy nincs még |egy város az országban, amelynek lakossága (megközelítőleg is ^annyit szenvedne, mint Nyíregyházáé. Érre kézzelfogható magyarázatot, indokolást találni nehéz, mert nem vagyok elfogult, amikor azt mondom, i hogy ilyen igénytelen, derék, dolgos, szorgalmas, józan lakossága kevés városnak van, mint Nyíregyházának. Hiszen hallunk panaszt Budapesten, az ország nyugati városaiban is, sőt ma a gazdasági válságban a világ valamennyi városában, de miért van az, hogy sehol sincsen olyan különleges nyomor, mini itt, Nyíregyházán ? Ennek első okát abban látja, hogy a mezőgazdasági termények értékesítésének útját Szabolcs elől elvágták s ez az elzárás itt a gazdálkodás eleve Való veszteségét vonja maga után, ami puszlásba dönti ^természetesen itt az ipart és kereskedelmet is. Ennek a katasztrofális helyzetnek ismeretében vajmi keveset tettfink eddig gazdaközönségünk megmentése érdekében. Rothermere lord mondotta Herczeg Ferencnek, hogy a magyarok jobban szeretik hazájukat, mint népüket. Ha elhagyott népet, parasztot akarunk látni, Szabolcsban láthatunk leginkább. A másik ok az agrárolló, amely mindenütt pusztulással fenyegeti gazdasági életünket, de sehol olyan borzalmasan nem érezteti hatását, mint Nyíregyházán. Itt az agrárolló egyik szára, az ipari termékek ára a mezőgazdasági cikkekhez képest olyan magasan van, hogy nem is látható. Mert más város, ahol gyáripar, nagyobb iparvállalat van, legalább élvezi a magas iparárak előnyeit is, abban hogy bevételei között tekintélyes összeget képvisel a forgalmi adójövedelem és az ipán munkásság fogyasztója a mezőgazdaságnak. Újpesten három nagy vállalat összeadta az eladósodott városnak a pénzt a Speyer kötvények vásáriásása és a város eladva a kötvényeket megszabadult terhétől. Nyíregyháza nem várhat semmiféle segítséget a gyáripartól, itt olcsó mezőgazdasági cikkek és drága gyáripari áruk vannak. . Nyíregyháza város súlyos helyzetén különleges 1 elbánással kell segíteni A speciális bajok harmadik oka magának a városnak rettenetes anyagi helyzete. Nem akar erről részletesebben beszélni, hisz a város kitűnő polgármestere ezt az éppen nem kedves témát választotta installációs beszédében s feltáita minden szépítés nélkül, Nytregyháza anyagi helyzetét. Ha megvolnának a városnak a forgalmi adóbevételei, ha gyáripari vállalatok volnának itt, nem volna baj, de igy megvannak az adóságok, a kamatterhek, a város nem segíthet polgárságán, [sőt az adóterhekkel még nyomasztóbbá teszi a lakosság életét. Valóban sötét a kép, amely a város anyagi helyzetének vizsgálásánál elénk tárul. Hogy lehetne itt segíteni? Éber dr. felveti azt a kérdést, vájjon nem kellene-e — anélkül, hogy legszentebb nemzeti eszményeinket feladnánk — revízió alá venni gazdasági politikánkat, nem kellene-e arra förekednünk, hogy megnyissuk Szabolcs és Nyíregyháza gazdasági életútját, a keleti és északi határokat ? De addig is, amíg ez az uj gazdasági politika lehetővé válik, nem kellene-e tekintetbe venni ennek az országszágrésznek különleges bajait, szenvedéseit és a tervgazdálkodásból más vidékeknek nyújtott előnyöket elsősorban ennek a szerencsétien vidéknek szolgáltatni. BIZOMÁNYOST, Nyírségben kiskereskedőnél jól bevezetett, agilis egyént KERESÜNK ismert márkájú kedvelt varrócérnánk eladására. Ajánlatok .Cérna 485" jeligére B.LOCKNER J. hirdetőirodába Budapest, Városház-u. 10. küldendők. .Terno" 250 yardos cérna közismert. Gyártja: Unió Textilművek R. T, Pestszenterzsébet. 9 tucatot bérmentve szállítunk. Itt van például a dohánytermelési engedélyek kiadása. Miért kapják az engedményt aiok a vidékek, ahol amúgy is könnyebben él a gazdaközönség, hiszen részt vehet az exportból a közelebb fekvő országokba. Miért nem biztosítják a Bécsbe szállítandó marhakontingset elsősorban az itteni gazdaközönségnek ? Miért van az, hogy a zsirexportból olyan nehezen lehet a nyíregyházi ipart részesíteni és miért van pl. Debrecen előnyösebb helyzetben ezen a téren. Nyíregyházán beszüntetik a vámhivatalt, mert nem mutat fel elagendő forgalmat. De meg kellene gondolni illetékes helyen, hogy Nyíregyháza nem viselheti a terheket tovább, ha nem kap levegőt, nem kap vért az élethez, ha nem segítenek rajta olyan mértékben, amilyen különlegesen súlyos a gazdasági helyzete?... A két márciusi választásban a sors utmutatása van Talán a sors keze, a végzet utmutatása van abban, hogy Nyír egyházán ebben a sötét hónapban két választás volt. Előbb fiatal, tetterős uj polgármesterét választotta meg Nyíregyháza, majd ma engem, (hoszantartó lelkes éljenzés.) Ez a két választás ebben a hónapban többet jelent a véletlennél. Nagy kötelezettséget a mi számunkra, azt, hogy fogjunk szorosan kezet ennek a városnak megmentése érdekében. (Lelkes éljenzés és taps) Vállvetve dolgozzunk a város javára s megragadunk minden kis alkalmat is, hogy ezt a várost, ennek a városnak derék népét a gondokban, a magárahagyatottságban segítsük, mert lehetetlen, hogy itt a város fizetésképtelen szervezetlegyen. (Folytatása a 6-ik oldalon.)
