Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 75-98. szám)

1935-04-28 / 97. szám

2. oldal (Trianon 15.) 1935. április h ó 28, SCHMIDTHAUÉR-féle A VILÁG legtartalmasabb és leghatéko­nyabb természetes keserüvlze. Gyógyértéke megbecsül­hetetlen ! A normális adag fél pohár (100— 120 gramm), de legtöbbször 'már 3—4 evőkanál is elegendő. Leg­megfelelőbb reggel, éhgyomorra használni. Egy-két órán belül fájdalommen­tesen és tökéletesen kitisztítja a gyomrot és beleket. Eltávolítja a betegségek baktériumait. Az igmándi-keserüviz az egye­düli, amely a szokásos nagy üve­gek mellett, 0 35 literes kis üve­gekben is kapható. Ez az ujitás közkedveltségnek örvend az ol­csóbb ár és kényelmesebb keze­lés (utazásoknál, stb.) miatt. Használati utasitás és katleirás minden üvegben mellékelve. II. Rákóczi Ferenc emlékének hódolt a város képviselőtestülete pénteki közgyűlésén Nyíregyháza megyei város kép­viselőtestülete pénteken délután 3 órakor Szohor Pál polgármester elnöklete alatt közgyűlést tartott. A közgyűlést a polgármester a Magyar Hiszekeggyel nyitotta meg, majd napirend előtt a következő szavakkal emlékezett meg II. Rá­kóczi Ferenc halálának kétszáza­dos évfordulójáról: Tekintetes Képviselőtestület 1 Amikor a Magyar nemzeti imád­ság magasztos szavaival a mai napra szabályszerűen összehívott április havi rendes közgyűlésün­ket tisztelettel megnyitom, kegye­letes kötelességemnek tartom, hogy mi is, mint az egész ország, em­lékezzünk meg Rákóczi Ferenc fejedelemről, a magyar szabadság örök példaképéről. A nagy sza­badságharc során kuruc és labanc csapatok sokszor vonulhattak ke­resztül Nyiregyházán s talán Rá­kóczi Ferenc lovas hajdujainak patkói ott porzottak ezen a földön is, ahol ma városházánk áll. A régi város lakosai e harcok idején ál­dozták fel utolsó csepp vérüket s a szabadságért folytatott emberfe­letti küzdelemben senyvedt el a régi tűzhelyek utolsó parazsa. Két évszázad távlatában törté­nelmi flőssé magasztosult Rákóczi Ferenc alakja, aki ami szemünk­ben ugy él előttünk, ahogy a ma­gyar festőművészet mestere, a nyiregyházi Benczúr Gyula festette meg örökbecsű történelmi képpé. Ki ne tekintett volna már csodá­lattal fel a hazaszeretet és hitvesi gyöngédség érzetének fennkölt alakjára, amint családi köréből ragadja el fegyveres zsoldosok durva önkénye. Magam is tanuja voltam a nagy fejedelem rodostói szám kivetése léleklehangoló szomorú gyötrel­meinek. S mintha a csonkaország­ban mi volnánk hivatva leginkább ápolni szent hagyományait, hiszen éppen a nálunk székelő gyalog­ezredet nevezték el emlékezetéről. Amikor arra kérem a képviselő­Kreisler Miklós építőmester tervező és vál­lalati irodáját Luther-ház „B" épület 1/15. alatt megnyitotta. testületet és a város egész kö­zönségét, hogy Rákóczi Ferenc példáját állítsa" követendő remény­ségként maga elé, amikor a nem­zet szabadságára és hazaszere­tetre gondol, egyúttal mai rendes közgyűlésünket a képviselőtestü­let megjelent tagjait tisztelettel üd­vözölve — megnyitom. A megértő tetszéssel fogadott kegyeletes emlékezés után a pol­gármester indítványára a közgyű­lés ragaszkodásáról biztosította feladatául a város adósságainak rendezését tekinti. Ez az anyag azonban olyan nagy, hogy leg­alább két hónapi alapos munkára van szükség, amikor azután rész­letes előterjesztést tehet a város képviselőtestülete elé. A képviselőtestület a polgár­mester bejelentését megnyugvás­sal vette tudomásul. i város képviselőtestületi átengedte a Ferencz­rendiek részére kért telket templom és rendfiázépitésre leveldi Kozma Miklós belügymi nisztert, üdvözölte Éber Antalt, a | tött teljesítését A közgyűlés 134 pontból álló tárgysorozatának egyik legnagyobb fontosságú pontja a Szent Ferenc­rend által templom és rendház épités céljaira kért 2400 négy­szögöl területnek díjmentes áten­gedése volt. A polgármesteri és szakosz­tályi ismert javaslat előterjesztése után Paulik János kormányfőta­nácsos, ev. lelkész szólalt fel s kifejezést adva annak a gondo­latnak, hogy a képviselőtestület tagjai között bizonyára nincs senki sem, aki a kérelmet ne pártolná, a hely tekintetében mégis ellenkező véleményt kell előter­jesztenie. Hivatkozott kifogásaiban arra a körülményre, hogy a kért helyen egykor az ev. hivek temették el halottaikat s a legutolsó temet­kezés óta még nem telt el a tör­vényben megállapított 30 éves határidő, ezért a még ott nyugvó tetemek iránt tartozó kegyelet a kérésnek a megjelölt helyhez kö­lehetetlenné teszi. Szöi ftösy Endre Szabolcsvármegye legrégibb és legnagyobb temetkezési vállalata, Vay Ádám-utca 2. szám. (Nagytakarékpalota.) Vállalatát fővárosi mintára uj gyászkocsikkal, tizágu villany­gyertyatartókkal, lépcsős menyezetes ravatallal és a legdísze­sebb dekorációkkal szerelte fel. — HULL ASZ ÁLLÍTÁST bárhonnan és bárhol az ország területén hullaszállító autóval eszközöl. _ Árait a legmélyebben leszállította. Egyszerű temetések már 22 P-től Legdíszesebb fakoporsós temetés, selyem szemfe­dővel 80 P-től Tölgyfakoporsós, selyem szemfedővel, díszes rava­talozással 140 P-től Érckoporsós temetés, selyem szemfedővel, díszes ravatalozással 195 P-től Érc-sarkophág legdíszesebb felszereléssel és teme­téssel 600 P-től Tisztviselőknek és biztosított tagoknak külön kedvez­ményes árak. Előnyös részletfizetési kedvezmények. Vidékre vásárolt temetkezési cikkeket autóval szállítjuk le! város képviselőjét, ragaszkodásá­ról és szeretetéről biztosította dr. Geduly Henrik tiszaker. ev. püs­pököt az I. o. magyar érdem­renddel való kitüntetése alkal­mával. A napirend előtt tett jelentést a polgármester arról a sikeres tárgyalásról is, amelyet a belügy­miniszterrel és a pénzügyminisz­terrel folytatott a tisztviselők il­letményének rendezése érdekében. Ismertette azt a tervét is, amely­lyel a tisztviselők fizetését a jö­vőben állandóan biztosítani tudja. Bejelentette, hogy legközelebbi VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ | Azt hiszi, hogy más alkalmas területet is találhat a kérelmező rend s akkor mindenki Jkészség­gel támogatni fogja kérelmüket. Tóth Pál ny. kir. törvényszéki tanácselnök Paulik János kifogá­sait tudomásul vette, fde felfogá­sát nem osztotta. Véleménye sze­szerint törvénysértés nem történik a teleknek a kért célra való át­engedésével, annál kevésbbé, mert az építtető rend kötelezettsé get vállalt arra, hogy azexhumá­Iásra váró tetemeket a kegyelet­nek megfelelően átszállittatja az északi temetőbe. De helyesen ér­Szombat, vasárnap GRETA GARBÓ egyetlen filmje Színes fátyol Előadások hétköznap 5, 7, 9, vasárnap 2, 4, 6, 8, 10 orakor telmezte a polgármesteri és szak­osztályi javaslat is azt, hogy a temetőt át lehet engedni a kért célra. Két felfogás állott igy egymással szemben, tekintettel psdig arra, hogy elidegenítésről volt szó, a polgármester elrendelte a törvény szerint is megkövetelt névszerinti szavazást s ennek végeredménye­képpen a polgármester enunciálta, hogy a polgármesteri és szakosz­tályi javaslat mellett 46, Paulik János ellenindiíványa mellett pe­dig 18 szavazat esett. A város képviselőtestülete tehát a kért telket a Ferencrendiek részére átengedte. IMI llllllll III IIII HIMI III —*"—••-•—— T—l Hamis katonai igazol ványí csatolt a kormányzóhoz kegyelmi kérvényéhez egy nyiregyházi ügynök Még 1933-ban történt Nyiregy­házán, hogy Nagy Zoltán 35 éves gazdatiszt, jelenleg állásnélküli ügynök, orgazdaság miatt állott a törvényszék előtt, amely őt egy­hónapi fogházra itélte. Nagy Zol­tán az itélet jogerőre emelkedése után kegyelmi kérvényt nyújtott be a kormányzóhoz, de ezt a kabinetiroda elutasította. A kér­vényhez annak idején egy kato­nai igazolványt csatolt Nagy Zol­tán, aki az igazolványon ugy volt feltüntetve, mint hadapródjelölt őrmester, holott a valóságban csak őrvezető volt. Emiatt közokirathamisitás címen indult eljárás Nagy Zoltán ellen a nyiregyházi törvényszéken, ahol előadta, hogy 1922-ben vonult be a 12-ik gyalogezredhez. Tagadta, hogy az igazolványt ő hamisí­totta volna. Abban az időben so­kan szereltek le, zavar volt a ka­tonaságnál s igy történhetett az elirás. A törvényszék közokirathamisi­tás vétsége miatt négyhónapi fog­házra és háromévi jogvesztésre itélte Nagy Zoltánt, akinek az ügye fellebbezés folytán pénteken került a debreceni táblán dr Vá­rady Sándor tanácselnök fellebb­viteli tanácsa elé. A tábla előtt Nagy Zoltán azt mondotta, hogy ő a háborúban őrmesteri rangot kapott, de ezt nem tudta igazolni. A csendőrségen csak kényszerből tett beismerő vallomást. A debreceni jtábla helyben­hagyta Nagy Zoltán négyhónapi fogházbüntetését. Az itélet ellen a vádlott semmiségi panasszal élt. LAPUNKAT PÁRTOLJA, HA A „NYIRVIDÉK-SZABOLCSI HÍRLAPIBAN HIRDETŐ CÉ­GEKNÉL SZERZI BE SZÜK­SÉGLETEIT

Next

/
Oldalképek
Tartalom