Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 75-98. szám)

1935-04-27 / 96. szám

(Trianon 15.) 1935 április hó 27 •IWBrlIliMBBWiBB 3 old*'. Kis falunk olyan volt e napon, mint valamely lázasan lüktető, megelevenedett mézeskalács-sziv. Szines és kacagó képek tarkasága virított mindenütt. Lányok és legények vi dám rajokban lepték el az utcát s mindenki a nagy eseményről beszélt: a műsoros táncestélyről! Aki nem él falun s nem élt át ilyen eseményt, nem is tudja, mit jelent a falu kulturális életében egy-egy ilyen, ritkaságszámba menő este. Az egyszerű kis falusi sziveket lelkesedés tölti be, megkóstolása a magasabbrendü élet szépségeinek melyen keresztül uj szavak és kifejezések idegződnek beléjük. Unott tespedésükből, a mindennapiság robotos és kesernyés egyformaságából kiemelkednek egy időre, megfürdik a falu lelke, hogy tisztábban és nemesebben érzékelje a dolgokat, az emberi élet szépségeit. Húsvét hétfőjén este hét órakor kezdődött a műsoros estély a nagydobosi gör. kat. iskolában, melyen a nép gyermekeiből alakult kis műkedvelő gárda szerepelt. Elsősorban Munkácsi József gör. kat. tanitó adta elő Tartally Ilonának ez alkalomra irt prológját, mely bekonferálta az est műsorát is. Lelkes közvetlenséggel, őszinte és meleg sikert aratva mondta el a verset Munkácsi, utána pedig az általa nagy fáradtsággal, gonddal és hozzáértéssel betanított Csonka honvéd c. irredenta színmű jelenetei ragadták magukkal a közönséget. Nem várt precizitással, simán folyt le a nivós előadás, a szereplők, névszerint: Mester Márta, Kun József, Kubinyi Zsuzsika, Qaál Irén, Kerezsi Irén, Kerezsi Gyula, Varga László és Kersánszki János falusi viszonylatokban a lehető legszebbet nyújtották s őszinte, forró sikert arattak. Ezután bájos, iskolásgyermekekből álló énekkar adta elő az „Erdélyországban..." c. irredenta éneket. Lelkes, rajongó gyermektekintetük ifjú tanítójuk arcán csüggött, aki dirigálta őket s a kislányok angyali lágy hangocskájukkal kezdték, szólóban, hogy azután a fiuk kedves gyermekaltja is belezengjen szép összhangban. Sok, megérdemelt tapsot kaptak a kicsik. Ezt követte a Pulyka c, egyfelvonásos vígjáték, melynék szereplői ugyancsak kitettek magukért. Budai Sándor, Asztalos József, Ferenczi Mariska, Szender Gizi, Zolcsák Ilonka kifogástalanul játszottak s humoros jeleneteiket lépten-nyomon harsogó kacagás kisérte, mely betöltötte a zsuffolásig megtelt termet. A falu s a környék népének szine-javán kívül ott volt a falu egész intelligenciája. Megjelent Perényi Katalin bárókisasszony Lu kács báró társaságában, a falu jegyzői kara, orvosa, papja tanítói stb., akik melegen gratuláltak Munkácsi Józsefnek, az est ifjú rendezőjének, aki fáradtságot nem sajhálva, energiáját, szivét, lelkét kitárta a falu felé, hogy a legnagyobb ajándékkal, a kultura becses morzsáival ajándékozza meg. Az erkölcsi és anyagi sikert jelentő műsoros előadást reggelig tartó tánc követte. Az est jövedelmét 25 százalékban a Jugoszláviából kiüldözöttek felsegélyezésére a többit a gör. kat. egyház javára fordítják. (T. I.) Pénzbüntetésre ítélt a nyíregyházi törvényszék egy fotbalístát lábtörésért Nyírbátorban a mult év őszén a Nyafe Dkase mérkőzésen Ökrös István a Dkase játékosa oly szerencsétlenül ütközött össze Csomáli nyírbátori játékossal, hogy Csomáli lábát törte. A lábtörés miatt bűnvádi eljárás indult Ökrös István ellen súlyos testisértés miatt és csütörtökön tárgyalta ügyét s nyíregyházi kir. törvényszéken a Kosinszky büntető tanácsa. A kihallgatott tanuk, Baloghy főjegyző, a mérkőzést vezető Sik bíró, tulnyomólag kedvező vallomást tettek s a balesetet a véletlennek tulajdonították. A bíróság csupán gondatlanságból okozott súlyos testisértés vétségében mondotta ki vétkesnek Ökrös Istvánt és őt 50 pengő pénzbüntetésre ítélte, de az itélet végrehajtását felfüggesztette. Az ügyész megnyugodott az ítéletben, ökrös fellebbezett. A szeretet misszióját teljesítették a kékkeresztesek Nyíregyházán 72.680 adag meleg ebédet osztottak ki felekezeti különbség nélkül a Misszió-konyhán - De még értékesebb az erkölcsi segítségadás A Szociális Misszió Társulat I járultak a szegények konyhájányiregyházi szervezete tegnap J! hoz. Mikecz Ödön dr. főispán délután 5 órakor tartotta rendes közgyűlését, amelyen Énekes János prelátus, egyházi tanácsadó és Horthy Istvánné elnöknö elnökölt. Horthy Istvánné elnöknő megnyitója után mutatkozott be lelkesítő szavakkal Juhász József lelkész, az uj missziós titkár. A közgyűlésen Énekes János prelátus mondott lélekemelő bevezető elmélkedést arról, hogy az élet zarándoklás, a zarándok segítő, védő bástya az isteni gondviselésbe vetett hit, amely a kevéssel beérés erkölcsi magasságára emel, Dr. Horthy Istvánné köszönetet mondott a szivei-lelket nemesítő előadásért, majd a beszámolók következtek^ amelyek' meghatóan bensőséges képét mutatták a missziós munka nagyszerű eredményének. Az első jelentést dr. Bernáth Zoltánné ügyvezető elnöknő terjesztette elő, aki előbb az Actio Catholica nyíregyházi szociális tevékenységét ismertette. Az akció Horváth István lelkésztitkár buzgó vezetésének köszönhető. Több száz rend ruha, cipő, tejuzsonna számadatait csodáltuk itt meg. Ezután a missziós konyha tevékenységének képe bontakozott ki. Felekezeti különbség nélkül szolgálta ki a szünetlenül működő misszióskonyha a meleg ebédet, ésszesen 72,680 adagot. A Misszió maga is tekintélyes összeget költött a konyhára, de a mai gazdasági válságban minden elismerést megérdemelnek azok a hentesek, kertészek magánosok, akik természetbeni adománnyal a vármegye inségakciójából burgonyasegéllyel, Nyiregyháza város tüzelő, illetve pénzsegéllyel járul a szociális sikerhez. A Leánykongregáció tagjai és több buzgó missziós asszony felügyelete biztosította a konyha működésének zavartalanságát 8 a fáradságos munka javarésze pedig Bernáth Zoltánné nemes szivjóságát dicséri. Két poétikusan szép, gazdag leánylelkiségre valló jelentés hangzott el a továbbiakban. Salzniann Piri tanítónő beszámolt a fogházi misszióról, amely nemcsak anyagi segítséget nyújtott az elitélteknek, hanem főként lelki gondozást. Jár<^.József né és Salzmann Piri lélekgazoagitÓ előadásokat is tartottak a fogházban. Milyen magasztos feladat, amiről a lelki szépségekben gazdag munkásság beszámolt, amikor ezeket mondotta: Előadást tartottunk „békességgel tűrt szenvedés érdemszerző erejéről." Holló Lenke elnöknő a Leányklubról beszélt költői ihlettel. A kékkeresztes leányiélek hitvalló ereje lendült a szavakból, amelyek rámutattak a klub előadásainak sikereire, a kis testvért gondozó mozgalom eredményeire, a sok-sok könny letörlésére. Dr. Horthy Istvánné meleg szavakban mondott az egyes jelentések után külön-külön köszönetet. A Misszió nagy pünkösdi tervéről külön cikkben emlékezünk meg

. Vásároljon hirdetőinknél éürAmir | FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Ma, pénteken utolíó nap Nyugat leánya 1RENE DUNNE légujabb filmje Előadások 5, 7, 9, vasárnap 3-5-7-9 órakor SzőrmeÓvás, ezüst és más rókák, Takarékosságra is SIMKOVICS szűcsnél, Luther-utca 9. A városok háztartási kiadásai 74 százalékkal emelkedtek A tiz törvényhatósági és negyvennégy megyei város az 1933. évre bevételek cimén 93 millió pengőt irányozott elő és 84 milliót szedett be. Az előirányzott bevételnek tehát 90 százaléka befolyt. Az előirányzott kiadások összege ugyencsak 93 millió, az előirt kiadásoké 88 millió és 97 milliót fizettek ki. A városok tehát az előirányzott szükségleteknek 93 százalékát elégítették ki. A városoknak majdnem háromnegyed része zárszámadást felesleggel fejezte be az évet és negyedrészüknél valamivel több zárszámadási hiánnyal. Költségvetésen kivüli kezeléssel 19 város dolgozott és ezek együttesen kétmillió pengőt fizettek ki. Egyes városokban a költségvetésen kivüli kiadás tekintélyes öszszegre rúgott. A közszolgáltatásokból származó bevételek 44 millió pengőre rúgtak, ugy hogy egy városi lakosra 23 P esett. Ez az összesen 108 pengőt tevő állami és önkormányzati köztehernek csak egyötöd része. A törvényhatósági és megyei városok háztartásának kiadásai a 25 év előttivel szemben 74 százalékkal emelkedtek, mig a fennálló kölcsönteher, amely 1933 végén 185 milliót tett, a 25 év előtti állapottal szemben 11 százalékos emelkedést jelent. Két pontos villamosórát helyeznek el a városban Budapesten a közönség nagy kényelmére kitűnően működő villamosórák állnak rendelkezésre. Bármerre jár a pesti ember, pontosan tájékozódhat az időről, megigazíthatja óráját, tudja hányat üt az óra. Nyíregyházán toronyórák voltak eddig az óratekintetében az irányadók, de ezek sem jártak mindig [kifogástalanul pontosan. A Magyar Hirdető Iroda gavallériával intézi el a kérdést. Legyen Nyíregyházának is pontosan járó órája, legyen ne egy, hanem kettő. Persze erre nincs pénze a városnak, hát ez sem baj, a Hirdető Iroda kiutalja a maga számlájára a legpontosabb szerkezetű órákat. Az egyiket a Kossuth-téren a benzintöltő állomás mellett felállított hirdető oszlopon, a másikat a virágcsarnok előtt ugyancsak hir-