Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 75-98. szám)

1935-04-21 / 91-92. szám

(Trianon 15.) 1935. április hó 21. rn #!f. .-aj--, ^ j

tttumm., ^ •SS^BkHsS^s^SSSg 9 oldal Nemes szórakozás Egy album került a kezembe: „Képes magyar történelem, irodalom és művészet" a cime. Tiz éves, negyedik elemista unokaöcsémnél láttam. Na, gondoltam, furcsák a szülők, tízéves gyereknek még kissé nehéz dolog a magyar irodalom, történelem és művészet. A könyvön még rajta áll: „A Szent István cikória gyár" ajándéka. Hát ez is érdekes, gondolom, ilyenfajta ajándékot eddig csak újságok adtak kedves és hűséges előfizetőiknek katácsonvi ajándékul. Ez már mégis valami uj, kisöcsémtől elveszem a könyvet. Az album belső lapjai szépen nyomtatott keretek, a -keretek alatt sorszám s vagy tiz sor szöveg, amely arról szól, hogy például Szent István ekkor uralkodott, ő volt, aki a magyarokat a keresztény vallásba bevezette és a többi — sehol. Mégis valamelyik oldalon kettő, Hunyadi János és Mátyás király, az egyiken megint vagy három, itt-ott, összesen talán harminc. — Mi ez, Pali ? — kérdezem az öcsköstől. — Képes magyar történelem, irodalom és művészet, feleli. — No, olvasni én is tudok — mondom — de nem értem, miért van ebben ilyen kevés kép. — Mert anyu nem akar mindennap venni Széni István cikóriát, Ez volt a válasz. Akár csak szanszkrit nyelven szólt volna, azt se érthettem volna kevésbé. Végre mégis megmagyarázza a gyerek. — Tetszik tudni, a kávéhoz anyukám mindig Szent István cikóriát vesz. l Minden cikóriás skatulyában van több ilyen kép. Mikor már volt husz kép, akkor kaptuk ezt az albumot. — Kitől? — kérdezem. — Hát a Szent István cikória gyártól. De még a husz képet is visszaadták, azokat beragasztottam, azóta van még tiz, de az albumba összesen kétszázhúsz fér, de nekem tele lesz, mert anyukám mondta, bogy mindig kapok képet, azért én most sokkal több kávét iszom, mint azelőtt és a fiukkal a suliban (Suli ? mi az ? Persze, az iskola !) nagyban cserélgetjük, nekem volt három Hunyadi Jánosom és kaptam értük egy Könyves Kálmánt és egy II. Lajost és voli négy mezőkövesdi népviseletem, azokért is kaptam más olyant, emi nekem nem volt, például egy Széchenyi Istvánt, egy bujáki népviselet és egy Benzet, aki az automobilt, kitalálta. — És te tudod, hogy ezek kik voltak? — csodálkozom a gyerek folyamatos előadásán. — Persze! Mindegyiknél ide van irva, hogy mikor született, mikor halt meg, amíg élt, mit csinált, hát persze, hogy tudom, nem vagyok én olyan buta. Na tessék, ő nem olyan buta. Biz Isten, nem. Nagyon okos gyerek, de azért nem hittem volna, hogy negyedik elemista ilyen teljesen jártas lehessen például magyar történelemben, művészetben, tudományban. Mindent tud és mindent megtanul. Játszva, ezzel az album

T mai, a képekkel foglalkozva, nem is veszi észre, hogy tanul, azt hiszi, csak játszik. Ha nem szégyelném, bevallanám, hogy bizony én sokkal kevesebbet tudtam ebből a szaktudományból, mint tízéves kisöcsém. S ha nem volnék olyan nagyon szemérmes, még azt is bevallanám, hogy azóta magam is szereztem ilyen albumot és szorgalmasan gyűjtögetem a képeket. Már cseréltünk is Pali öcsémmel. Két II. Józsefet adtam egy Rákócziért. Azt mondja, ez az árfolyama És különben is, neki sokkal szimpátikusabb Rákóczi, mint II. József. Igazis. Egy király, akinek még koronája sincs. Egy vesztegetési kísérlet kudarca a 60-as évek második felében Hogyan akarták a várost megkárosítani a Császárszállás! földek megvásárlásánál ? Érdekes intimitások a „nagy üzlet"-ről A városháza kistanácstermét díszíti azoknak az érdemes férfiaknak arckép gallériája, akik az évek hosszú során e várost mint főjegyzők szolgálták lelkes buzgalommal és nagy ügyszeretettel. Sokszor elmerülök e képek szemléletébe és tanulmányozom az érdekes és jellegzetes főnótáriusok portréit. Részben leirás, részben pedig visszaemlékezés nyomán ott barangolok a falusias külsejű város gidres-gödrös utcáin. A kapuban tisztes öregek tereferélnek a kis lócán és amint a gazd'uram selmeci pipáját merengve szortyogtatja, vagy hátrafésült hajában a fésűt igazgatja, kenetteljesen hangzott el köszöntésemre egy „Dobrigyen" vagy egy „Dobrivecser". Annál a gémes kútnál a fiatalok kötődnek egymással és a Julka, vagy a Marka, tisztes hajadonhoz illően pirul el, amikor a játék hevében a csintalan Ondro derékon kapja. Ezeknek a boldog időknek derűs kedélye ömlik el főnótárius uramék arcán is. Különösen kedves, joviális arcú ott a sor elején az a szép szakállú úr. Közelebb | vonz a kép magához és szemem a feliratot keresi. Riszdorfer János — ékeskedik a felírás. Mintha egy rég nem látott kedves ismerőst látnék viszont, olyan tiszteletteljes meghittséggel közeledek a kép felé. Nemes vonásai fenkölt szellemet sugároznak a képről. Sok-sok élmény jut eszembe, amit az egykori főjegyző hivataloskodása idejéből hallottam. Sokat fáradozott városáért. Ám fáradozásának gyümölcse is lett. Ami kultur- és jóléti intézmény alakult a szabadságharc utáni évtizedekben, azoknak alapításánál mindenütt telálkozunk nevével. A város vagyonszerzése körüli érdemei is túlélték őt. Rendkívül nagy tevékenységet fejtett ki a Császárszállás megvétele érdekében. De nemcsak tevékenykedett ennél a vételnél, hanem harcolt és keményen az ellen a törekvés ellen, ajnely ennél az üzletkötésnél érzékenyen akarta megkárositani a várost. A Császárszállás adás-vételi ügylete jó üzletnek kínálkozott, tehát megmozdultak mindazok, akiket „érdekelt" az ügy. Kezdték felhajtani az árakat. Riszdorfer főjegyző azonban hamar észrevette, hogy itt baj van. Miután az „érdekeltek" legnagyobb része különféle állami és városi bérlőkből került ki, a főjegyző gyengéden figyelmeztette őket nem valami fair magaviseletükre. Az „érdekeltek" ezen csoportjának visszavonulásával azonban nem szűnt meg a fondorlatok áradata. Különböző érdekek szolgálatában álló u. n. „jóbarátok" kezdtek a tanácsadásba." Ismerték a főjegyző puritán jellemét és nyíltan nem mertek az „ajánlat"-tal kirukkolni. Kerülő uton próbálkoztak. Egy szép napon jól öltözött „urak" keresték fel főjegyzőné tekintetes asszonyomat, akinek körmönfont bőbeszédüséggel Jadták le terjedelmes dicséretüket a főjegyző ur páratlan uri modoráról és határtalan önzetlenségéről. Közben ügyesen a császárszállási házvételre terelték a diskurzust, melynek folyamán a főjegyzőné tekintetes asszony kegyes pártfogását a legmélyebb reverenciával kérték. A jól öltözött „urak" egyike — tisztelete és hálája jeléül — nyomban ki is olvasott az asztalra húszezer forint „tiszteletdíjat" a osászárszállási üzlet „rentábilissá" tétele körüli fáradozásáért a főjegyző urnák. Főjegyzőné tekintetés asszonyom, — kinek ereiben a nemes és 5 nemzetes Tresztyánszky vér csergedezett — a meglepetéstől és felháborodástól alig birt szóhoz jutni. Pakklilmek: 4Vax6 cm. 6x9 cm. 9x12 cm. méretekben ÍZ SÍK festéküzletében Zrínyi Ilona-utca 5. Telefon 57. Nemes haragjának gerjedelmében azonban alig ejtett ki pár tiltakozó szót, amikor nyílik a szoba ajtaja és belép rajta Riszdorfer főjegyző uram. Néhány magyarázó szó és az asztalon garmadában fekvő corpus delicti hamarosan megérteti vele a helyzetet. Nemes haragra kél és mint alkalmatlan 'szemetet sepri le asztaláról a tömérdek pénzt. Majd intézkedésére az elősiető szobalány sepri ki a „tiszteletdijat" a felajánlókkal egyetemben uri lakából. Ilyén előzmények után a „jó barátok" serege elesett a busás üzletkötéstől, ellenben a város tisztességes napi forgalmi áron vásárolta meg a császárszállási birtokot — főjegyzője nemes puritánsága folytán... Amint igy végig gondolom a néhai főjegyző eme nemes jellemre valló ténykedését ott a falon lévő portréja előtt, a vonások mintha keményebbeknek látszanának s szája szögletében mintha egy kesernyés mosoly játszadozna mintegy gunyoros kifejezése az emberek észnélküli vagyonhajhászása felett s az értelmes, merengő szemek mintha megértően sugároznának felém,, mintegy beszédes kifejezéssel érzékeltetve a gondolattársítást: Pénz, vagyon mulandó, de a becsülettel szerzett hirnév örök 1 Bán. Fizessen elő a Nyirvidék Szabolcsi Hírlapra. Sok pénzt takarít meg, ha tavaszi cipő beszerzése előtt megtekinti a STIBI cipőáruház dúsan felszerelt raktárát. SZOLID SZABOTT ARAK! Külön mértékosztály 1 Javítások gyorsan és pontosan készülnek. Alapítva 1900. Zrínyi Ilona-utca 2. Telefon 5-79.