Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-17 / 63. szám

(Trianon 15.) 1935 március hó 17 Rendezni kell végre a felekezeti tanítók fizetésiigyét THijRiírfc i Mn* i»* i^iiin • m»I iiiijjrIHtíiiCfi ^ JtilwlM m IZDQuiiBnlV 5 oSduJ. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának márciusi ülésén a tanügyi jelentés kapcsán Porzsoit István ref. esperes, bizottsági tag arra a sérelemre mutatott rá, amelybe azok a felekezeti taniiók jutottak, akiknek illetményeit rész­ben a községek részéről folyósí­tandó segélyekből fedezik, rész­ben pedig illetményeiket termé­szetben kapják. Ezek a tanitók nagyon kedvezőtlen helyzetbe kerültek azokkal szemben, akik teljes egészében az államtól kap ják meg a fizetésüket. Énekes János prelátus, kano­nok csatlakozik Porzsolt István felszólalásához s egyben rámutat arra, hogy a közigazgatási bi­zottság már az elmúlt év de­cemberében felterjesztést intézett ebben a kérdésben a kormány­hoz. Arra kéri az alispánt, hogy a felterjesztés szövegét juttassa el az újonnan megválasztandó képviselők és felsőházi tagok ke­zeihez is és az ő közbenjárá­sukkal is igyekezzék a kormány­nál a kérdést kedvező elintézés­hez juttatni. Az alispán rámutatva arra, hogy ennek a kéidésnek a rendezése országos intézkedést igényel, mégis megteszi a szükséges lé­péseket újból is a kormánynál az illetmények rendezése érdekében, a községi elöljáróságokat pedig utasítani fogja, hogy ezeket a ta­nítói illetményekre szolgáló köz­ségi segélyeket az egyéb fizetések arányában teljesítsék. Szohor Pál polgármester: A mi feladatunk az, bogy munkaalkalmat teremtsünk s a közönséget szolgáljuk Az iparosság meleg óvációban részesítette Szohor Pál polgár­mestert és Juhász Mihály főjegy­zőt a kedden este rendezett tár­sasvacsorán, amelyen ifj. Tóth Pál rövid, lelkes beszédben kö­szöntötte Szohor Pált, aki rend­kívül megkapó beszédben vá­laszolt. — Mi — mondotta a többek között, azért vagyunk, hogy meg­teremtsük a jobb gazdasági hely­zet lehetőségeit, hogy munkaal­kalmakat teremtsünk az iparos­ságnak és ezen az uton jobb gazdasági helyzetet valamennyi polgárnak. Nem arra gondolok, hogy ujabb adósságokat csinál­MiaktsiíKUJiiMiwai X majqmüb eWiák wd/ndm gmidját junk, vagy hogy luxuskiadásokkal gyarapitsuk a város terheit, ha­nem arra, hogy megfelelő eszkö­zök okos előteremtésével olyan müveket létesítsünk, amelyek jö­vedelmezők. Valamikor boldogabb időben — és ha valaha, ma nincsenek boldog idők — talán lehetett a városnak luxusra is gondolni, ma egyelőre ilyenekről szó sem lehet. Azt is szeretném, ha az tparos­ság könnyebben megközelíthetné a közigazgatást. Véleményem szerint fokozatosan eltudjuk érni, hogy egyes ügyek­ben, mint pl. az iparengedélyek megadása, az építkezési engedé­lyek kiadása, nem kell annyit vá­rakozniok a feleknek. Mi arra valók vagyunk, hogy a polgárság­nak szolgáljunk. Amint a vevőt azonnal kiszolgálják a boltban s nem mondják neki, 'hogy nyújt­son be kérvényt az áruért, akként gyorsan, pontosan kell kiszolgál­nia a közigazgatásnak a közön­séget. Ez talán nem érhető el máról holnapra, de minden ere­jéből azon lesz, hogy a szolgálat gyarosaságát biztosithassa a pol­gárság javára. Jól esik az iparosság felől áradó szeretet, amely elősegíti az ő cél­kitűzéseinek sikerét s azért kéri ezt a támogatást a jövőben is. Az iparosság lelkes szeretettel tapsolta meg a polgármestert, majd Huray János szólalt fel és örömét fejezte ki azon, hogy olyan férfiút emelt a város első polgá­rává, aki reális gondolkozással, a város dolgainak alapos ismereté­vel küzd a szebb jövőért. MOZI Városi Mozi: Köszönöm, hogy elgázolt A film premierje csütörtökön zsúfolt ház előtt történt meg, amin nem is lehet csodálkozni, ha tekintetbe vesszük, hogy a film főszereplői a legkiválóbb magyar színészek gárdájából kerültek ki-. Még az epizódszerep is olyan kézben van, mint Sa lamon Béla. Kabos most is el­lenállhatatlan humorával neve­tett, Turay kedves, Jávor hódi­tó, Gózon aranyos, kedélyes apa, Pethes, Erdélyi Mici, Páger nagyszerű figurái a filmnek. A nagyszerű film szerdáig marad műsoron. lé Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár nem méltó kife|ező|e a magyar fold művelésnek és a magyar állattenyésztésnek A Mezőgazdasági Kamaráknak kell átadni a nagyjelentőségű kiállítás megrendezését Március r' 21—26-ig rendezik meg a fővárosban az Országos Mezőgazdasági kiállítást és Te­nyészállatvásárt. A vásár hosszú éveken át egyike volt a legje­lentősebb mezőgazdasági meg mozdulásoknak, amelynek hiva­tása a magyar föld dusás kin­cseinek és nagyszerű állatállo­mányunknak ország-világ előtt való' propagálása. A szakértő körök — éppen ennek a nagy­fontosságú kérdésnek a szem előtt tartásával — élénk ago­dalommal figyelik az ez évi vá­sár előkészületeit, amely előre sejteti, hogy a kiállítás nivója nem emel­kedik, sőt fásult stagnáció állott be, amelynek következménye, hogy iránta az érdeklődés egyre csökken. Ez a tény annál is inkább elégedetlenséget vált ki egyes körökben, mert a Nemzetközi Vásár, a kitűnő irányítás mel­lett egyre méltóbban foglalja el helyét a világviszonylatokban is számottevő kiállítások között és látogatóinak száma évről­évre emelkedik. Mennyivel in­kább könnyebb terrénuma lenne ezek szerint a mezőgazdaságnak, j mert hisz az ország lakosságá­nak több mint ötven százaléka tartozik az agrár társadalom­hoz. Mi az oka a vásár hanyatlásának ? Hozzáértők szerint ennek első okát abban látják, hogy a vásárt rendező OMGE vezető­ség nem értette meg a modern kor szavát. Megkövesedett, ide­jét mult sablonok szerint intézi a beszervezés és propaganda ügyeit. Mi sem jellemzi ezt job­ban, minthogy ötlettelen és szegényes reklám kampánnyal akarja a figyelmet a Vásárra felhivni és nem tudja méltó­képpen reprezentálni, a való­ban pompás és egész világon elismert magyar mezőgazdasá­got és állattenyésztést. Sokan azt szeretnék, ha a kormány az OMGE helyett, a Me­zőgazdasági Kamarákat bíz­ná meg a vásár megren­dezésével, amelyek lendületet, frissességet és invenciót vinnének bele a köz­gazdasági és mezőgazdasági élet­ben felbecsülhetetlen értékkel

Next

/
Oldalképek
Tartalom