Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-17 / 63. szám

(Trianon 15.) 1935 március hó 17 Rendezni kell végre a felekezeti tanítók fizetésiigyét THijRiírfc i Mn* i»* i^iiin • m»I iiiijjrIHtíiiCfi ^ JtilwlM m IZDQuiiBnlV 5 oSduJ. Szabolcsvármegye közigazgatási bizottságának márciusi ülésén a tanügyi jelentés kapcsán Porzsoit István ref. esperes, bizottsági tag arra a sérelemre mutatott rá, amelybe azok a felekezeti taniiók jutottak, akiknek illetményeit részben a községek részéről folyósítandó segélyekből fedezik, részben pedig illetményeiket természetben kapják. Ezek a tanitók nagyon kedvezőtlen helyzetbe kerültek azokkal szemben, akik teljes egészében az államtól kap ják meg a fizetésüket. Énekes János prelátus, kanonok csatlakozik Porzsolt István felszólalásához s egyben rámutat arra, hogy a közigazgatási bizottság már az elmúlt év decemberében felterjesztést intézett ebben a kérdésben a kormányhoz. Arra kéri az alispánt, hogy a felterjesztés szövegét juttassa el az újonnan megválasztandó képviselők és felsőházi tagok kezeihez is és az ő közbenjárásukkal is igyekezzék a kormánynál a kérdést kedvező elintézéshez juttatni. Az alispán rámutatva arra, hogy ennek a kéidésnek a rendezése országos intézkedést igényel, mégis megteszi a szükséges lépéseket újból is a kormánynál az illetmények rendezése érdekében, a községi elöljáróságokat pedig utasítani fogja, hogy ezeket a tanítói illetményekre szolgáló községi segélyeket az egyéb fizetések arányában teljesítsék. Szohor Pál polgármester: A mi feladatunk az, bogy munkaalkalmat teremtsünk s a közönséget szolgáljuk Az iparosság meleg óvációban részesítette Szohor Pál polgármestert és Juhász Mihály főjegyzőt a kedden este rendezett társasvacsorán, amelyen ifj. Tóth Pál rövid, lelkes beszédben köszöntötte Szohor Pált, aki rendkívül megkapó beszédben válaszolt. — Mi — mondotta a többek között, azért vagyunk, hogy megteremtsük a jobb gazdasági helyzet lehetőségeit, hogy munkaalkalmakat teremtsünk az iparosságnak és ezen az uton jobb gazdasági helyzetet valamennyi polgárnak. Nem arra gondolok, hogy ujabb adósságokat csinálMiaktsiíKUJiiMiwai X majqmüb eWiák wd/ndm gmidját junk, vagy hogy luxuskiadásokkal gyarapitsuk a város terheit, hanem arra, hogy megfelelő eszközök okos előteremtésével olyan müveket létesítsünk, amelyek jövedelmezők. Valamikor boldogabb időben — és ha valaha, ma nincsenek boldog idők — talán lehetett a városnak luxusra is gondolni, ma egyelőre ilyenekről szó sem lehet. Azt is szeretném, ha az tparosság könnyebben megközelíthetné a közigazgatást. Véleményem szerint fokozatosan eltudjuk érni, hogy egyes ügyekben, mint pl. az iparengedélyek megadása, az építkezési engedélyek kiadása, nem kell annyit várakozniok a feleknek. Mi arra valók vagyunk, hogy a polgárságnak szolgáljunk. Amint a vevőt azonnal kiszolgálják a boltban s nem mondják neki, 'hogy nyújtson be kérvényt az áruért, akként gyorsan, pontosan kell kiszolgálnia a közigazgatásnak a közönséget. Ez talán nem érhető el máról holnapra, de minden erejéből azon lesz, hogy a szolgálat gyarosaságát biztosithassa a polgárság javára. Jól esik az iparosság felől áradó szeretet, amely elősegíti az ő célkitűzéseinek sikerét s azért kéri ezt a támogatást a jövőben is. Az iparosság lelkes szeretettel tapsolta meg a polgármestert, majd Huray János szólalt fel és örömét fejezte ki azon, hogy olyan férfiút emelt a város első polgárává, aki reális gondolkozással, a város dolgainak alapos ismeretével küzd a szebb jövőért. MOZI Városi Mozi: Köszönöm, hogy elgázolt A film premierje csütörtökön zsúfolt ház előtt történt meg, amin nem is lehet csodálkozni, ha tekintetbe vesszük, hogy a film főszereplői a legkiválóbb magyar színészek gárdájából kerültek ki-. Még az epizódszerep is olyan kézben van, mint Sa lamon Béla. Kabos most is ellenállhatatlan humorával nevetett, Turay kedves, Jávor hóditó, Gózon aranyos, kedélyes apa, Pethes, Erdélyi Mici, Páger nagyszerű figurái a filmnek. A nagyszerű film szerdáig marad műsoron. lé Az Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Tenyészállatvásár nem méltó kife|ező|e a magyar fold művelésnek és a magyar állattenyésztésnek A Mezőgazdasági Kamaráknak kell átadni a nagyjelentőségű kiállítás megrendezését Március

r' 21—26-ig rendezik meg a fővárosban az Országos Mezőgazdasági kiállítást és Tenyészállatvásárt. A vásár hosszú éveken át egyike volt a legjelentősebb mezőgazdasági meg mozdulásoknak, amelynek hivatása a magyar föld dusás kincseinek és nagyszerű állatállományunknak ország-világ előtt való' propagálása. A szakértő körök — éppen ennek a nagyfontosságú kérdésnek a szem előtt tartásával — élénk agodalommal figyelik az ez évi vásár előkészületeit, amely előre sejteti, hogy a kiállítás nivója nem emelkedik, sőt fásult stagnáció állott be, amelynek következménye, hogy iránta az érdeklődés egyre csökken. Ez a tény annál is inkább elégedetlenséget vált ki egyes körökben, mert a Nemzetközi Vásár, a kitűnő irányítás mellett egyre méltóbban foglalja el helyét a világviszonylatokban is számottevő kiállítások között és látogatóinak száma évrőlévre emelkedik. Mennyivel inkább könnyebb terrénuma lenne ezek szerint a mezőgazdaságnak, j mert hisz az ország lakosságának több mint ötven százaléka tartozik az agrár társadalomhoz. Mi az oka a vásár hanyatlásának ? Hozzáértők szerint ennek első okát abban látják, hogy a vásárt rendező OMGE vezetőség nem értette meg a modern kor szavát. Megkövesedett, idejét mult sablonok szerint intézi a beszervezés és propaganda ügyeit. Mi sem jellemzi ezt jobban, minthogy ötlettelen és szegényes reklám kampánnyal akarja a figyelmet a Vásárra felhivni és nem tudja méltóképpen reprezentálni, a valóban pompás és egész világon elismert magyar mezőgazdaságot és állattenyésztést. Sokan azt szeretnék, ha a kormány az OMGE helyett, a Mezőgazdasági Kamarákat bízná meg a vásár megrendezésével, amelyek lendületet, frissességet és invenciót vinnének bele a közgazdasági és mezőgazdasági életben felbecsülhetetlen értékkel