Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-09 / 57. szám

4. oldal. (Trianon 15.) 1935. március hó 9 SZABOLCSI APRÓSÁGOK A tisztes végkivánság Az alábbi esett is Szabolcsban történt. Különös, talán humoros is, de szép és jellemző a sza­bolcsi magyar állatszeretetére. A tülönösség a végkivánságban van. Az egészet leirom ugy, amint azt egyik kántor baratomtól hallottam. Erősen ködös, téli este volt. Sürü tömegben hullt alá a hó és temette be az utakat, a házakat. Ebben pedig sokat segített a va­dul száguldó északi szél.j Mindenki otthon tartózkodott. Én is. Az ajtómon egyszer csak erős kopogás halatszott s utána anél­kül, hogy megvárta volna a be­jövésre az engedelmet, kipirult arccal, szinte hóbundába burko lódzva a falu leggazdagabb em­bereinek egyike toppant be. — Adjon Isten jó estét, kán­tor uram — köszönt prüszkölve. Mert a hirtelen meleg bajuszán megolvasztotta a gyenge havat s a viz a szájába csurgott. — Hozta Isten 1 — üdvözöltem vidáman a belépőt, kit különben mindig jóhumoru, barátságos em­bernek ismertem. — Üljék már le! A feleséggel mindjárt bort ho­zattam. Hadd melegedjék fel be­lülről is. S amikor egy jó pohár­ral már becsúsztatott, akkor kér­deztem tőle. — Talán nincs valami baj, hogy ;ilyen időben toppant be hozzám ? — Hát éppeg nem baj, mert egyszer csak el kell gyünni. — Minek? — A halálnak. — Az igaz, de rá ér még arra, szomszéd. — Magam is ugy gondolom, mert igazán szeretem ezt azt az életet..., de menni kell. — Majd. — Nem a 1 — vág közbe. Hol­nap már, ugy érzem, halott le szek. Azt hittem, hogy a bor ártott meg neki, hát a szemébe nevet­tem. Megsértődött. — Talán csak nem búcsúzta­tót akar íratni ? — tréfálkoztam vele. — De biz 1 azt! — válaszolt kurtán és határozottan. — Éppeg most sietek a tisztelendő úrtól, mert... — Hangja megcsuklott. Hagytam beszélni. És ő beszélt az érzéséről, utolsó cselekedetei­ről. Sokat. Bár egyetlen szavát sem vettem komolyan. Aztán igy folytatta: — Egy búcsúztatót akarok. Olyan szépet, minőket a kántor uram szokott csinálni. Nem kívá­nom ingyér. Itt a pénz. És az asztalra tette. — Nincs senkim, mert vénle­génynek maradtam. A rokonok vagyonom akarják. Hát vigyék! Megállt a szóval és a lábával nagyot dobbantott. Az arcára néztem. És ennek a mindig vidám embernek az ar­cát most valami végtelen fájda­lom szántotta át. — Hát vigyék! — isméte'te lassan, szinte szótagolva. — De szavam ne legyék hozzájuk. Érti kántor uram? Fejbólintással válaszoltam, — De búcsúzni azoktól, akik a szivemhez nőttek: Pejkó és Ráró lovaimtól. Őszintén mondom, nehéz volt megőiizni komolyságomat. Ne vetni meg nem akartam. A ko morság, amit rajta láttam, rám­parancsolta az önuralmat, — Megteszi, kántor uram ? Hiába magyaráztam ennek a kívánságnak a furcsaságát, ra­gaszkodott hozzá. Végül is kezet adtam rá. Hizen az a bizonyos halál ugy sem fog pont ho'nap bekövetkezni. Aztán majd meg gondolja még. Barátságosan még megittunk egy-egy pohár bort és azután, mint aki utolsó találkozáson van, meleg szeretettel búcsúzott el. Egész este nem ment ki a fe­jemből ez a különös eset s ha nem lett volna olyan rossz az idő, a paphoz siettem volna el­mesélni. Másnap reggel húzzák a lélek­harangot. Megborzongtam. A tegnapesti látogatás jutóit az eszembe. Át­siettem a paphoz. — Ki halt meg ? — kérdeztem. Talán csak nem... De igen — vágett közbe a pap. Megérezte a halálát. És furcsa volt bár, de megkel­lett tennem azt az utolsó kérést, amit már ki is fizetett. — Elbúcsúztattam Pejkó és Ráró lovaitól. K. Nagy érdeklődés mellett folyt le a Felsőszabolcsi Gazdakör 50 éves jubileumi közgyűlése Kisvárda vasárnap a gazdatár­sadalom színe javát gyűjtötte ösz­sze, - kocsik, autók, autóbuszok, érdeklődők nagy tömege jelezte, hogy a Felsőszabolcsi Gazdakör Liptay László elnökkel az élén nagy ünnepi beszámolót tart a vármegyei mezőgazdasági bizott­ság vándorgyűlésével, bika vásár­ral és lótörzskönyvezéssel együtt. Bika vásárral kezdődött a va sárnapi programm, melyre a rossz idő ellenére 57 drb bikát, 22 d b kaht hajtottak fel, melyből magán a vásáron 12 dib bika és 2 drb kan kelt el. Első izben történő ló törzs könyvezésre, a gazdák nem várt létszámban hozták lovaikat, mely­lyel a Gazdakör ismét egy fon­tos gazdaérdeket valósított meg. kismányai Micsky Imre alezre des, a debreceni állami méntelep parancsnoka, hasznos útbaigazító előszava után, a gazdák legna­gyobb érdeklődése mellett törzs­könyvezett mintegy 200 db fel­hajtott kisgazda lovat. Délelőtti program befejezése a Vármegyei Mezőgazdasági Bizott­ság vándorgyűlése volt, melyen Liptay László a bizottság elnöke az újonnan kinevezett dr. Kris­tály Aladár vm. vezető gazdasági felügyelőt köszöntötte, aki első izben jelent meg a mezőgazda­sági bizottság ülésén. Bejelen­tette, hogy két előadást iktatott a programba, Koller Pál és Claus József Felsőszabolcsi Gazdakör gyümölcsészeti szakosztály elnö kének, illetve ügyvezetőjének be­számolóját. Koller Pál ismertette azt a nagy értéket, mely Feisőszabolcs 2000 hold ártéri gyümölcsöse képvi sel, mely 1929 ben Máv. sta­tisztika alapján több mint 500 vágón gyümölcsöt szállított, — tavalyi rossz esztendőben 600000 pengőn felül juttatott a gazdák­nak Vásárosnaménytól—Kisvár­dáig. Rámutatott a szakosztály ügyes szervezési rendszerére, községenkint megválasztott fabiz­tosokra, Gazdakör 'által fizetett, kerteket rendszeresen járó kert­ellenőrre. Ciaus József ismertette a szak­osztály jövő évben megvalósi tandó programját, célkitűzését, vármegyei állami kertészeti fel­ügyelőséget, hűtőház szükséges­ségét, gyümölcs tarifális kedvez­mény elnyerésének fontosságát, egészséges gyümölcskereskedelem felállítását, — végül rámutatott a termő gyümölcsfák törzskönyve­zésének fontosságára, mellyel a szakosztály elsők között kívánja a gyümölcstermeifik érdekét szol­gálni, hogy minden tekintetben kiváló, fajta jellegnek legmegfe lelőbb egyedek választassanak ki a Pomologiai Bizottság által, me­lyek egyedül és kizárólag hiva­tottak a íaiskolák szaporítá­sára, Dr. Meskó Kálmán fejezte be felszólalásával a vármegyei me­zőgazdasági bizottság ülését, gaz­daerdek szempontjából magyaráz­va a jelenleg folyamatban lévő statisztikai összeírást. A vándorgyűlést mintegy 150 teritékes társas ebéd követte, me­lyen a Felsőszabolcsi Gazdakör kiváló házigazdának bizonyult. Vidéki korcsmárosoknak a levélbélyeg beküldése ellenében is posta­fordultával megküldi a Nyirvidék Szabolcsi Hirlap kiadóhivatala Nyíregyháza Bethlen-u. 1. a megrendelt korcsmai hitelszabályrendelet, bortörvények, egészségügyi rendeletek az ffjuság védelméről szóló törvény kivonatok továbbá a kivánt s zövegükorcsmai feliratokat ha ezt levélben pontosan megnevezve, megrendelik. — Agyvértódulás, szivszo­rongás, nehéz légzés, félelemérzet, idegesség, fejfájás, lehangoltság, álmatlanság, gyengeségi állapotok, munkaképtelenség a rendkívül enyhén ható természetes „Ferenc József" keserüviz használata ál­tal igen sokszor gyorsan meg­szüntethetők. Délután háromkor kezdődött, mintegy 200 tag, illetve vendég jelenlétben a jubiláris közgyűlés, melyen a kör elnökén Liptay Lászlón, alelnökén csicseri Orosz Sándoron, és titkárán Mike Jáno­son kivül ott láttuk, az egész köz­igazgatást, vármegyei és járási felügyelőséget, kamarai kiküldött­teket, a környék összes földbirto­kosait, uradalmak tisztikarát, köz­ségek vezetőit, nagy számban megjelent gazdákat. Liptay László elnök a közgyű­lés formai megnyitása után, meg­tartotta beszámolóját, melynek minden egyes mondata, hatalmas tervek és munkák eredményét iga­zolják. Több száz előadást tartot­tak, melyet ma a kör titkára, két oki. gazda volt az előadója. Az év folyamán tartott jubilá­ris kiállítás és azon belül rende­zett nagy gyümö csészeti bemuta­tó, a földmüvelésügyi miniszter személyes lejövetele, a gazdakör­nek pesti, debreceni kiállításokon való részvétele, lóversenyek, atlé­tikai és sport események bebizo­nyították, hogy ilyen kiváló érté­kű emberek, mint Liptay Lászlók még ma is tudnak eredményeket elérni, alkotni, fáradtságos mun­kával, átütő erővel, amikor a gaz­dák végkép elvesztették önbizal­mukat, reményüket. Beszámolóját köszönettel fejez­te be titkárának, Mike Jánosnak önfeláldozó, fáradságos munká­jáért. A nagy tetszéssel fogadott be számoló után a kamara titkára és a gazdák vezetői köszöntötték a jubiláló közgyűlést és annak kiváló elnökét, akinek az érde­me, hogy az 50 éves gazdakör az országban mondhatni egyedül álló eredményekről számolhat be. Angol és francia női szabóságomat megnyitottam Árok-utca 3. szám alatt, ahol minden igényeknek megfelelő kivitelben jutányos áron ké­szülnek. Szives pártfogást kér Incze Kálmánné angol, francia női szabó — A Stefánia Szövetség közgyűlése. Az Országos Ste­fánia Szövetség nyíregyházi fiókja március 12 én délelőtt fél 11 órakor tartja rendes közgyűlését a vármegyeháza kistermében. A közgyűlés tárgysorozata : 1. El­nöki megnyitó. 2. Ügyvezető je­lentése. 3. Orvosi jelentés. 4. Pénztárnok jelentése. A megüt e­sedett tisztségek betöltése. A köz­gyűlés előtt 10 órakor igazgató­sági gyűlés lesz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom