Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-22 / 67. szám

4. oidai •"ÉjLitaMigyiflltoi (Trianon 15.) 1934. március hó 22 vativ reform politika jegyében kívánjuk megoldani, épen azért azzal a megfontolással kívánunk e kérdéshez nyúlni, amelyet an­nak pénzügyi és közgazdasági vo­natkozásai megérdemelnek. Foko­zatosan akarjuk ennek az intéz­ménynek utján az egészséges kis­birtok típusát minél szélesebb mederben — természetesen a meg­adott lehetőségek korlátai között — megteremteni. A kisipar, a tisztességes kereskedelem támogatása Még arra is rá akarok mutatni, hogy a nemzet nem lehet erős ipar nélkül sem. Ha minden ipari áruért mezőgazdasági cikkel kel­lene fizetni, nem tudnánk annyi búzát termelni, hogy megfizetni tudjuk a külföldet. De az ipar fejlesztése nem áll ellentétben a mezőgazdasággal. Ha a város keresetképes, akkor a mezőgaz­daság belső p.iacot kap, ami biz­tosabb az exportnál is. Minden olyan ipart fejleszteni fogunk, amelyeknél a fejlődés előfeltételei megvannak. Nem sza­bad megengednünk, hogy növe­kedjék a munkanélküli iparosok száma, mert ez károsan hat visz­sza a mezőgazdaságra is. De nem célunk olyan iparnak támo­gatása, amely ipar csupán gaz­dasági hatalomra törekszik és ezt a hatalmat nem a köz, nem a nemzet, hanem az egyén szolgá­latába állítja. Az iparosságnak meg kell állnia a versenyben s kalkulálnia kell tudni. Ennek az iparnak az érdekében mindent megteszünk, mert itt milliók ér­dekéről, nem pedig egy pár kar­tellvezér érdekéről van szó. A mezőgazdaságnak és iparnak nem arra kell törekedni, hogy egymást kizsákmányolja, hanem, hogy se­gitse. A két tényező között áll a ke­reskedelem, melynek vigyáznia kell, amikor az egyik oldalon az árat adja, a másik oldalon pedig hasznot keres. Ne legyen ez a haszon illegitim. A kereskedelem támogatása és a kisegzisztenciák támogatása a fő és a kormány a becsületes kiskereskedő hóna alá fog nyúlni. Kisvárda valaha élénk forgalmú város volt. Kereskedelme és ipara a Felvidéket látta el, ettől a piac­tól Trianon megfosztotta, s most itt maradt az ipar és kereskede­lem, s ebben a |helyzetben sok kisiparos és kiskereskedő jutott nyomorba, A kisiparosság és kiskereske­delem támogatása együtt fog tör ténni a kisbirtokosság támogatá­sával. Nemcsak arra törekszünk az iparosság felkarolásában, hogy adócsökkentési vagy adóelenge­dését, illetve székház-teher köny­nyitést adunk, hanem főcélunk az, hogy intézményesen emeljük az ipar nívóját. Az a meggyőző­désem, hogy a magyar kisipar cikkei, ha megfelelő nivót érnek el, a külföldön is kapósak lesz­nek. Az iparosokat meg kell taníta­nunk a preciz, pontos munkára, a kereskedelmi kalkulációra, a könyvvezetésre, mert tapasztalat­ból tudom, hogy az iparosnak nyújtott kölcsön nem egyszer megásta a műhely sirját. Az ipa­rosokon azonban nemcsak a to­vábbképzéssel neveléssel kívánunk segíteni, hanem arra törekszünk,, hogy a kisiparosok az érdekkép­viseleti szervek utján részt vegye­nek a közszállitásokban és az ipari exportokban is. A nemzet egysége nélkül csak vegetálni lehet Már 16 éve szenvedi ez az or­szág a megcsonkitottság fájdalmát és keresi a jobb élet lehetőségét. Sajnos nem csökkent a szörnyű bilincs szorítása, mindenütt ellen­séggel vagyunk körülvéve. Ez azonban csak külső ellenség. Ne felejtsük el, hogy ennek a nem­zetnek a külső ellenség soha sem árthatott, ha belső élete egységes volt. Mikor tagjai összefogtak egy emberként, nagy célokat valósí­tottak meg lés kivívták Európa bámulatát is, de ha meghasonlott a nemzet, mindig csapások súj­tották és egy alkalommal 150 év rabigáját kellett magára venni csak azért, mert nem volt egysé­ges. Ezért kívánja Gömbös mi­niszterelnök a nemzeti erők kon­centrálását, a nemzeti egységet. Ez az egység a gazdasági és tár sadalmi felemelkedés alapja, enél­kül vegetálni lehet csak. De ha a nemzet egységes lesz, akkor lesz egyedül képes arra az erőkifejtésre, amelyre a jövő sors­döntő politikáiban előbb-utóbb szükség lesz. Magyar Testvérek I Én ahhoz a fiatal generációhoz tartozom, amelynek tagjai háború vérzivatarában tanulták megis­merni a magyar föld népét, a magyar kisiparost és kiskereske­dőt. A lövészárokban tudták iga­zán megismerni és megszeretni. Ha ez á szeretet szétárad az or­szágban és elönti a nemzet ap­raját és nagyját, meg lesz a bol­dogabb jövő, és érzem, hogy meg lesz a feltámadás is. Szentpály győelme a reformpolitika sikerét szolgálja Hálásan köszönöm Kisvárda megtisztelő meleg fogadtatását. Tudom nem személyemnek szól, hiszen a magyar közönség előtt én még csak igéret vagyok. Ha­nem szól a célkitűzésnek, a Ve­zérnek, akit mi magyar fiatalság erejűnk egész teljességével köve­Vidéki korcsmárosoknak a levélbélyeg beküldése ellenében is posta­fordultával megküldi a Nyirvidék Szabolcsi Hírlap kiadóhivatala Nyíregyháza Bethlen-u. 1. a megrendelt korcsmai hitelszabályrendelet, bortörvények, egészségügyi rendeletek az ffjuság védelméről szóló tőrvény kivonatok továbbá a kivánt s zövegükorcsmai feliratokat ha ezt levélben pontosan megnevezve, megrendelik. tünk. A mi teendőnk most az, hogy végig nézve a magyar sors valamennyi j problémáján, biztos szemmel állapítsuk meg a hibá­kat, fogyatkozásokat. Aztán ösz­szeülünk mint egy nagy család és ugy fogunk hozzá a nemzet újjáépítéséhez. A miniszter végül rámutatott, hogy ennek a jövőt épitő reform munkának régi har­cos embere'Szentpály László, aki­nek szakértelmére és hazafiságára szüksége van az országnak. Ezért kér bizalmat és támogatást szá­mára. Az ő győzelme a reform­politika sikerét fogja biztosítani és ehez a győzelemhez Isten ál­dását kéri Kisvárda polgárságára. Szentpály László: fehérebb kenyeret, jobb életet a magyar föld minden fiának A minisztert percekig éljenzik nagy beszéde után, amelynek so­rán meggyőzte hallgatóságát és reményt'fakasztott a szivekben. Utána Szotyory Nagy Sándor el­nök szólalt fel, aki megköszönte a miniszter bizakodást keltő sza­vait, majd Szentpály László mon­dotta el programmbeszédét. Bejárta a falvakat és mindenütt megdöbbentő nyomort, szegény­séget talált. Sápadt, ruhátlan gyermekekkel találkozott s volt olyan otthonban, ahol krumplit ebédeltek, de a sót már nem tudták megszerezni hozzá. Olyan világnak kell eljönnie, amely vál­toztat ezen a megalázó helyzeten. A választás eszem-iszom, dínom­dánom volt, utána aztán a hét szük esztendő következett. Ma a választás komoly esemeny, de utána virágzásnak kell jönnie. A kormány és parlament együtt kell, hogy dolgozzanak és nem­csak formai bizalomnak, hanem belső egységnek kell a nemzeti alkotás e két fontos tényezője kö­zött fennállani. Azért szükséges, hogy az újonnan összeülő parla­ment tagjai teljesen át legyenek hatva a konzervatív reform poli­tika szükségességétől és alázattal, mint a nép igazi szolgái teljesít­sék a miniszterelnök ur célkitűzé­sei szellemében kötelességüket a magyar dolgozók milliói iránt. Részletes adatokban mujatja be, hogy a gazda ráfizet a burgonyá­ra, a marhára, a sertésre és a kartellek teszik a verejtékes munka hasznát zsebre. Szabolcs burgo­nyatermelésének értékesítésénél mintegy kétmillió pengő jut olya­nok kezébe, akik csak közvetí­tenek. A kereskedőnek joga van a tisztes hasznot felszámítani, de Pártoljuk Nyíregyháza iparát! Vásároljunk Központi Tajszövetkezet által Nyíregyházán gyártott tel­jes zsíros trappista sajtot Kapható minden jobb füszerüzietben ezen felül mások is sokat vonnak ma el a gazdától. Szentpály ez­után részletesen ismerteti a Vezér 95 pontját és arra kéri a közön­séget, hogy tömörüljenek a zászló alá, amelyet ezeknek a nemzet­építő reformoknak sikere érdeké­ben, a magyar nép javára bon­tottak ki. A nagy tetszéssel fogadott prog­ram mbeszéd után Szotyory Nagy Sándor elnök abban a remény­ben zárta be a nagygyűlést, hogy a kitűzött reformtervek meghoz­zák a nemzet számára a szebb jövőt, amikor újra piros lesz a magyar gyermek arca. A gyttlés a Himnusz imájával ért véget. A kereskedelmi minisz­ter a délutáni órákban autón Nyíregyházára jött, majd vonatra ülve elutazott dunántuli útjára. Hanglemez 4 újdonságok, graraafontük és pick­up tük TH ADFl^ rádió és mü­I\UI1/AI\L,I\ szak i üzletében Zzinyi Ilona-utca 8. sz. Telefon 476. KRESKAI RÁDIÓLABORATORIUM. RÁDIÓ Március 22. Péntek. 410 Diákfélóra. — 500 Vörös L. előadása. — 5'30 Cigányzene. — 6 00 Sportközlemények. — 615 Zongora. — 655 Révész Béla előadása. — 725 Az Operaház előadásának ismertetése. — 7 30 Az Operaház előadása. — 9 05 Külügyi negyedóra. — 9 45 A A mezőgazdasági kiállítás díjazá­sai és bírálati eredményeinek közlése. — 1055 Cigányzene. — 0 05 Hirek. BUDAPÉST II. 6-05 Cigány­zene. — 715 Halász Gyula elő­adása. — 7'50 Szalonzene. — 9'15 Hirek. — 940 Gramofon. — Állandó hétköznapi közvetitéi 6-4S Torna. — 9'45 Hirek. — 10-00 Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 11-15 Nemzetközi vizjelző szolgálat. — 12'00 Déli harangszó, utána hang verseny, közben — 12'30 Hirek. — 130 Időjelzés. — 2-40 Hirek, élelmi­szerárak. — 4~45 Időjelzés, hirek. — Meghívó. A hadirokkan­tak, hadiözvegyek és hadiárvák országos nemzeti szövetségének tiszalöki járási csoportja folyó évi április hó 7-én d. e, fél 12 óra­kor tartja meg rendes évi közgyű­lését, amelyre az összes hadigon­dozottakat tisztelettel meghívja a járási csoport vezetősége.

Next

/
Oldalképek
Tartalom