Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 50-74. szám)

1935-03-21 / 66. szám

(Trianon 15.) 1935 március hó 21 Dr. Illés József a gávai kerület már megválasztott­nak tekinthető képviselőjelöltje befejezte programbeszédét B tudós tanárt mindenütt nagy lelkesedéssel fegadták fl kerület hangulatából, megválasztása már biztosra vehető SyLarMMMfM iMfCM ir Billl^lLWMJKgafcTJiii ,mm„SMa 3 oldal. A kerületekben folytatott utunk vasárnap a gávai kerületbe veze­tett. Külsőségeiben semmisem árul­ja el itt, hogy az országos poli­tika nagy eseménye, a választások előtt állunk. Itt nincs szenvedé­lyes vita, nincs a pártoskodás szülte ellenségeskedés, az embe­rek csak éppenhogy tudomásul veszik, hogy választás lesz. És ez pedig mind nem azért van, mert a véleményt, szabadakaratot béklyóba szorítják. Nem. Soha nyugodtabbn nem politizálhattak mint mostan, de a magyar nép önfegyelmezettsége átérzi, hogy történelmi időket élünk, amikor nem engedhetjük meg magunknak a széthúzás a pártoskodás átkát és spontán önelégültséggel men­nek azután a jelölt után, akit Il­lés József dr. személyében a Ve­zér számukra kijelölt. Pedig nem egyedüli jelölt Illés József dr. A mandátumért küsd Dr. Tahy Endre m. kir. kormány ­főtanácios is. Illés József tegnap estére befe­jezte kerülete községeiben első lá­togatását. Amerre elhaladt tüntető szeretettel és lelkesedéssel fogad­ták és már is beférkőzött azoknak a szivébe, akik csak egyszer is hallhatták. Nem a kortesfogások hangzatos Ígéretével érte el ezt, hanem azzal a nyilt őszinteséggel amivel választói előtt feltárta a sivár mát és a holnap sok-sok küzdelmét, amelynek munkás dol­gos harcosa akar lenni. Dr. Illés József kíséretében volt mindenütt a kerület fáradhatatlan agilitásu titkára Dr. Urbancsik Ér­nő ügyvéd és a kerület szeretet­tel körülövezett főszolgabirája Mi­kó Bertalan. Qáván, Bujon, Ra­kamazou, Kótajban, Nyirszőllősön és a legkisebb falukban is tüntető lelkesedéssel kisérték programbe­szédét. Rakamazon több mint ezer ember hallgatta Illés József dr. programbeszédet. A napsugaras tavaszi délelőttön több mint ezer ember gyűlt össze Illés József dr. programbeszédjé­nek a meghallgatására. A gyűlést Koder Frigyes községi elnök nyi­totta meg. Zugó taps és éljen köz­ben emelkedett szólásra Illés Jó­zsef, hogy megtartsa programbe­szédét. Ezelőtt 12 évvel Szabolcs má­sik kerületében Nyiradonyban kap­tam mandátumot, kérdezzék meg az ottaniaktól, hogy milyen mun­kát végeztem, kérdezzék meg, hogy milyen barátja, milyen atyja voltam a népnek ? A felelet köny­nyü lesz rá, ha megnézik azokat az alkotásokat, azokat az intézmé­nyeket amiket én szereztem a kerületemnek. Nincsen olyan köz­ség, amelyik ne kapott volna olyan köves utat, mint amilyenre szüksége volt, Én nem kortesbe­szédeket tartottam, csak dolgoz­tam. (Hatalmas éljenzés és taps.) A népet arra szoktatták a kép­viselőjelöltek, hogy ilyenkor vá­lasztások előtt a „terülj asztalkám" meséjét varázsolták eléjük azzal, hogy mindent megkapnak, (ami szem szájuknak ingere. Ezt tőlem ne várják. Én nem az Ígéretek, hanem a cselekedetek embere vagyok Eljöttem ebbe a kerületbe foly­tatni azt a munkámat, amit ott ezrek áldása mellett befejeztem. Ezután ismertette Illés Józief a parlamentben folytatott munkás­ságát, azokat a törvényjavaslato­kat, amelyeket ő adott elő és amelyekben minden alkalommal a nép érdekében emelte fel a szavát. — Az én programmom nem egy cifraságokkal tele aggatott karácsonyfa, melynek örvendezni kell. Nem káprázatos produkció­kat hoztam, hanem nyilt őszinte­séget, leplezetlen igazságokat és megdönthetetlen tényeket. — Az én programmom egy — mondotta emelt hangon, — fel­emelni a föld népét, amely nél­kül nincs város, nincs értelmiség, nincs ország, de nincs nemzet sem. A gazdatársadalmat meg kell menteni a végpusztulástól. Foglalkozott Eckhardt miskolci beszédével, aki kijelentette, hogy magáévá teszi a nemzeti munka­tervet és rendithetetlen hive Göm­bös Gyulának. Majd a magyar egység szükségességét hirdette. Ha a magyarság összefog, nem következhet be újra Mo­hács mondotta tomboló lelkesedés köz­ben. Ellenségeink mohón lesik a pillanatot, mikor fog a magyar a magyar ellen küzdeni, mikor fog közöttünk a pártoskodás viszálya éket verni. Háború van most is, de a drótakadályokat ugy hívják: vámvonalak. Hosszasan ismertette a gazda­sági kérdéseket. — Azért nem vállaltam a fő­városban képviselőséget, mert a falu szülötte vagyok, azt szeretem és annak népéért akarok küzdeni. Azért küzdök, hogy a város népe ne felejtkezzen el a falu népéről. (Hosszantartó taps és éljenzés.) Vallom és nyíltan állítom, hogy meg kell menteni az eladó­< > m c MlV^­L 'MciMtüéwJí sodott és elnyomorodott gaz­dákat és földmunkásokat, le kell venni a súlyos adóterheket a föld népéről, mert összeroskad és annak terheit egyenlően kell viselnie mindenkinek. A gazdaadósságok végleges rendezését intézményesen kell megoldani. Gazdasági termeivé­nyeinknek piacot kell teremteni. Ezután a vámpolitikával foglalko­zott, aminek keresztülvitelére kell a Nemzeti Egység. Az uj parlamentben én azok­nak az eszméknek leszek a har­cosa és követelője, aminek hir­detésére most ideküldettem — mondotta hatalmas tapsvihar köz­ben. — Én hiszek abban, — fejezte be gondolatokban gazdag beszé­dét —, hogy a magyar földnek van gondviselése és a mi sor sunk közös sors. Szegény és gazdag, szellemi és fizikai mun­kás, városi és falusi közt nincs különbség. Én munkát, munka­társakat kérek a nagy munkák­hoz, amelynek munkatársa leszek, ígérem, hogy az egyesek jogos panaszát előre fogom vinni. De ez csak akkor válhatik valóra, ha szeretjük és megértjük egymást. A nagy magyar zordon kietlen tél után, a természet rendelése szerint jönni fog, mert jönni kell a magyar tavasz, amelyben nincs és nem lesz különbség magyar és magyar között — ez az én programmom. (Szavai nyomán fel­zúgott a szűnni nem akaró taps és éljen.) Utána Bánkövy Kornél esperes szólalt fel. Kijelentette, hogy Il­lés Józsefben nem a pártpolitika küldöttét, hanem az embert kö­szönti, azt az embert, aki egész életén át a köznek szentelte mun­kásságát. I Ha mulatni akar, nézze meg Budapest legújabb és legvidá­mabb színházi szenzációját a Fő­városi Operett Színházban (Nagy­mező-utca 17.) „Grand Cafe", egy pesti kávéház zenés, énekes, mulatságos történetét 10 ragyogó képben. írták: Török Rezső, Kel­lér Dezső és Kellér Andor. Zené­jét szerezte Komjáti Károly. Ren­dező Szabolcs Ernő. A nagyszabású újszerű, vidám, remek produkció főszereplői: So­mogyi Nnsi, Fodor Klári, Vere­bes Ernő, Rátkai Márton, Dénes György, Latabár Árpád, Radó Sándor, Feleki Kamilla. Közreműködik még sok kitűnő fővárosi színész, görl és táncosnő. Szerepelnek Lilly és Emmy Schwarz, a külföld legelső szín­padainak páratlan népszerű att­rakciója. Jegyek válthatók a színház pénz­táránál egész napon át és a te­nyészállatvásáron a Fővárosi Ope­rettszínház jegypavilonjában. A te­nyészállatvásár látogatói a vasúti jegyük felmutatása ellenében a színház jegypénztáránál és a vá­sáron felállított |jegypavilonban 25 százalékos kedvezményt él­veznek. ••n^^mmHMMBM Keletbélyegzők kaphatók lapunk kiadóhivatalában •ae>N»H«MeiM««MHe«««»tM ® xURRNIR | FILMSZÍNHÁZ ® TELEFON 11. SZ. Ma, szerdán utolsó nap Táncos dámák * Előadások 5, 7 és 9 órakor. • •••••••HMNfOMMttMIMNI** Ketter Éttermei Budán, XI. Horthy Miklós-út 48. Esténként zalaegerszegi Hor­váth Rezső muzsikál, Li­póczky József énekel. Elismerten kitűnő konyha. Pompás fajborok. Dréher sörök. Megjelent a Szabolcsi Tanító A Szabolcsi Tanító legújabb száma értékes tartalommal jelent meg. Jurassa E. Medárd A nép­iskola és középiskola viszonya c. ismerteti a Tesléry Károly dr. kir. tanfelügyelő rendezésében lefolyt pedagógiai előadás és vita anya­gát, Koltai István tanár, Fináczy Ernő és Neszely Ödön emlékét méltatja, Kovács I. András, A helyes olvasásra való neve­lés időszerű kérdése cimen érte­kezik, Vikár Sándor tanár Egy énekóra a népiskolában cimen fejti ki felfogását az énektanítás metódusáról, Kazár Gábor Amig a tanyai gyermek hazatér c. no­vellája a népélet hü megfigyelé­séről tanúskodik. A cikkeken ki­vül eleven, hasznos rovatok so­rakoznak a kitűnően szerkesztett, nivós lapban. — Gabonapiac. Nyíregyhá­zán a nagyobb Kínálattal szemben vásárlási kedv alig mutatkozott és így az árak ismét lemorzso­lódtak. Árak: buza 15.75—16.—, rozs 11 50—11.80, takarmányárpa 13 25—13 75, morzsolt tengeri 11.20-11,40 q,

Next

/
Oldalképek
Tartalom