Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-13 / 36. szám

2. oldal (Tnaflon 15.) február *-<•> 13. SOMOGYI GYULA 1845-1935, Nyíregyháza város történelmé­nek egy értékes embere dült ki is­mét.'Aleghalt Somogyi Gyula kir. tanácsos, volt kir. közjegyző, a kép­viselőtestület legrégibb tagja. Azokból, akik hét évtizeden át csinálták Nyíregyháza történetét, már csak egyedül ő maradt itt, mert azok a kortársai, akik Nyír­egyháza városiasodásának lelkes katonái voltak, egymásután dől­tek ki, de az Isten kegyelme So mogyi Gyulának hosszabb életet adott talán azért, mert a köz­élet legmunkásabb tagja volt. Somogyi Gyulának része volt minden oly reform keresztülvite­lében és megteremtésében, ame­lyen keresztül Nyíregyháza a mai fejlődéséig eljutott. Az ő puritán, de alkotásokban gazdag élete szinte egybeforrt a várossal. A Nyirvidék ötven év előtti elsár­gult foliánsaiban ott látjuk a ne­vét a közlemény minden városi és társadalmi esemény élén. Élete egy szines kaleidoszkóp volt, tele a szerető polgár, a rajongó ma­gyar fanatikus hitével, amely egy szebb és boldogabb jövő eljöve­teléért küzdött. És hogy ezt nem tudta öreg napjaiban megérni, az nem a somogyigyulákon mul­lott. 1888-ban a tiszaeszlári pörrel kapcsolatos időkben az antisze­mita programmal fellépő Szalay Károly kaposvári ügyvéddel szem­ben Somogyi Gyulát választották meg függetlenségi programmal a város képviselőjének. Somogyi Gyula még sem ment a városát képviselni a parlamentbe, mert lokálpatriotizmusát nem tudta semmiféle politikai siker sem le­győzni és ő inkább itthon maradt alkotó polgárnak. Az ő nevéhez fűződik a máté­szalkai vasútvonal kiépítése és a vármegyei székhelynek Nagykál­lóból Nyíregyházára való helye­zése. Az • fáradhatatlan hosszas küzdelmének volt az eredménye a villanyvilágítás bevezetése is. Törékeny fizikuma ellenére is szívósan tudott küzdeni mindenért, ami ennek a városnak a fejlődé­sét és kulturális haladását elő­mozdította. Teljesen önálló mun kája volt a városi színház felépí­tése. Jelentős szerepe volt a Nyír­egyházi Takarékpénztár Egyesület életrehivásában, amelynek még ma is igazgatósági elnöke volt. Egyházának életében is mint egyháztanácsos méltón kivette ré­szét és rajongó lelkesedéssel har­colt a gimnáziumért, amelynek haláláig tiszteletbeli felügyelője volt. Somogyi Gyula 1875—1925-ig működött mint kir. közjegyző. Akkor nyugalomba vonult s el­hárított magától minden tisztsé­get és csakis a közigazgatási in­tézeteknél vállalt tisztségeket tar­totta meg. A munkához szokott agy és test még nyugalmat is csak a munkában talált. 1929 ben megnyitotta ügyvédi irodáját és ettől kezdve majd mindennap ott járt a törvényházban, ahol külö­nös tiszteletben tartották az ügy­védi kar legfiatalabb nesztorát. 1925 ben a munka, ősz harco sát a kormányzó ur Őfőméltósága a II. oszt polgári érdemkereszttel tüntette ki. Somogyi Gyula élete utolsó éveit meghitt otthonában csendes visszavonultságban töltötte. Né­hány héttel ezelőtt ereje egyre jobban kezdte elhagyni és tegnap este 10 órakor 90 éves korában megszűnt az a sziv dobogni, amely minden dobbanásával sze­relmese volt a nyiri rögnek, sze­relmese volt városának és igaz barátja volt annak minden pol­gárának. A városházáról és a közületek ormairól fekete zászlók hirdetik, hogy a városnak nagy halottja van. Somogyi Gyulával együtt sírba tér a mult visszamuzsikáló emléke, de alkotásai örökre hir­detni fogják azt az eredmények­ben gazdag földi utat, amelyet Somogyi Gyula befutott. Temetése holnap délután V23 órakor lesz az ág. ev. hitvallás gyászszertartása szerint. Elhuny­tát az egyetemes nagy közössé­gen kivül özvegye, gyermekei és kiterjedt rokonság gyászolja.' Agyonlőtt egy leventéi a levente főoktató II szerencsétlen gyermeket maga a tanító vitte a mátészalkai kórházba, ahol néhány órai szenvedés után meghalt Megdöbbentő tragédia történt vasárnap délután a Mátészalkától néhány kilométernyire lévő Kis­hódos községben. Székely Dániel tanitó, levente főoktató a rossz idő miatt a leventék kötelező összejövetelét az iskola egyik ter mében tartotta meg. Hat óra fele járt az idő, amikor a leventék hazamentek. A tanitó a legfiata­labb leventét, Bödi Bálint 12 éves kisfiút, egy odavaló jómódú gazda egyetlen gyermekét behívta a szo bába, hogy unalmát majd a jó kis pajtásával elűzze. A tanitó, hogy a kisfiút szórakoztassa, elő­vette levente puskáját, „szabály­szerű" készbe vágta magát és a fegyvert, amiről azt hitte, hogy nincs megtöltve, rátaitotta a kis Bödi Bálintra. A kisgyerek jót nevetett a tréfán, aminek aztán tragikus következménye lett. A tanitó meghúzta a fegyver rava szát és a fegyver elsült. A golyó a kisfiú hasába fúródott. Böde Bálint vérbeborulva," eszméletlenül rogyott ösz­sze a kis tanítói szoba padlóján. • A tanitó a borzalmas tett után szinte eszelősen rohant az orvosért, akinek intézkedésére a gyereket maga a tanitó szekeren nyomban beszállította a mátészalkai kór­házba, A gyereket azonnal mű­tőbe vitték, megoperálták és utána az egyik kórterembe helyezték el. A golyó a vékony beleket fúrta át, ugy hogy az operáció sem tu­dott rajta segíteni és az éjszaka folyamán a kis Böde Bálint ki­szenvedett. A szülők csak a késő esti órákban — amikor a gyerek keresésére indultak — tudták meg rajongásig szeretet egyetien gyer­mekük szomorú tragédiáját. Azon­nal szekérre ültek, behajtottak Má­tészalkára, ahol még a gyermeket életben találták, úgyhogy a kis Böde Bálint édesanyja karjai között halt meg. A meggondolatlan leventeoktató a tragédia hatása alatt teljesen ösz­szeroppant, ugy hogy mindezideig még kí sem lehetett hallgatni. A szerencsétlenségről a csend­őrök telefonon tettek jelentést az ügyészségnek, ahonnan sürgős utasítást adtak a vizsgálat lefoly­tatására. A boncolás kérdésében csak annak lefolytatása után ha­tároz a vizsgálóbíró. Ugyancsak azután döntenek Székely Dániel leventeoktató további sorsa felől is. Meseautó A magyar filmgyártás büszke­ségét, a legnagyobb sikerű ma­gyar filmet, a „Meseautót" ismét műsorra tűzte a Városi Mozgó­szinház. Magyar film ilyen kar­riert még nem csinált, mint ez a film. Hónapokig zsúfolt házak mellett játszották és ma is játsszák a fővárosi premier mozgók. Ka­bos, Törzs, Gombaszögi Ella, Percei Zitta, Gózon játsszák a nagysikerű film főszerepeit. Há­rom nap kedd—szerda—csütör­tök játssza a Városi Mozgóban. VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ Kedd, szerda, csütörtök A legjobb magyar film I Közkívánatra! A legjobb magyar film ! Meseautó Kabos, Gombaszögi, Törzs, Percei uj filmje Előadások S, 5, 7 és 9, Vasárnap 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. •- :>i — A has gyakori teltsége, a rekesz erősebb feltolódása, máj­tájéki fájdalmak, emésztési nehéz­ségek, gyomorbélhurut és sárga­ság a természetes .Ferenc Jó­zsef" keserűvíz használata által megszüntethetők és az agy, a szem, tüdő vagy sziv felé irányuló vér­tóduiások ellensúlyozhatók. Nagy­nevű orvosok igazolják, hogy a Ferenc József vízzel — kivált­"ép az üdülő életmód következ­tében jelentkező bajoknál és a kri­tikus kor betegségeinél — feltű­nően jó eredményeket lehet elérni. SPORT NyTVE győzelem az Orszá­gos Levente Asztali Tennisz bajnokságok során Vasárnap rendezte meg Nyír­egyházán a Levente SC az idei Magyar Levente Asztali Tennisz bajnokságokat, amelyen a NyTVE csapata is indult. A vivók által elért eredmények közül kimagas­lik a férfi páros bajnokságok so­rán elért pompás győzelem, ame­lyet a Kerekes Ferenc—Sólyom László NyTVE pár aratott. Minden ellenfelét szettveszteség nélkül győzte le a bajnok-pár, amalynek győzelme igy igen ér­tékes. A továbbiak során a csa­patversenyben 3 ik helyen végzett a Nytve (Sólyom-Sárvári Garay összeállítású) csapata, mig az egyéni versenyben Garay negye­dik és Kerekes az ötödiK helyen végzett. A vasárnapi Nyíregyháza baj­nokságra, amelyet'a Nytve rendez és amelyen tudvalevően a buda­pesti Duna SC csapata és a leg­jobb vidéki gárda indul, szorgal­mas tréninggel készülődik a Nytve csapata. 1935. év Rdiá újdonságai KUHAREK mn^b e n PHILIPS ORION STANDARD összes tipusai 2 KRESKA rM Ó" Zrínyi Ilona-utca 8. laboratórium Telefon 476. RÁDIÓ' Február 13. Szerda. 419 Diákfélóra. — 5 06 Zenekari hangverseny. — 600 Munkás­félóra. — 6'30 Cigányzene. — TÍO T. Mátray Erzsi és Petheő Attila ^előadóestje. — 800 Gra­mofon. — 900 Külügyi negyed­óra. — 9 20 Hubay Jenő dalai. — 955 Hirek, időjárásjelentés.— 1010 Zongora. — 1100 Jazz-zene. — 0.05 Hirek. BUDAPEST II. 6V5 Cigány­zene. — 6'35 Tarr László dr. előadásá. — 705 Wekerletelepi Dalkör. — 800 Schwicker Ri­chárd dr. előadása. — 835 Jazz­zene. — 9'25 Hirek. fis Torna. — 9'45 Hirek. — 10-M Felolvasás, utána délelőtti hangverseny. — 11'IS Nemzetközi vizjelző szolgálat. — 12'00 Déli hírangszó, utána hang­verseny, közben — 12'30 Hirek. — 130 Időjelzés. — 1-4.0 Hirek. élelmi­szerárak. — 4'4S Időjelzés, hirek.

Next

/
Oldalképek
Tartalom