Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 27-49. szám)

1935-02-05 / 29. szám

(Trianon 15) ( j5. február hó 5. SlnffiMmnÉÜUr 3 oldal. Nem legyőzni, hanem meggyőzni akarunk — hirdette Mikecz Ödön dr. főispán a Nemzeti Egység szabolcsi szervezeteinek hatalmas diadalát jelentő beszámoló gyűlésein Tüntető lelkesedéssel, diadalkapuval, bandériummal fogadták útjukon a Nemzeti Egység küldötteit — A Vezért minden gyűlésről táviratban üdvözölték (Kiküldött tudósítónktól). Hó fújta be a szabolcsi utakat. A köd ólomsulyként nehezedett a város­ra, a téli álmát alvó rónákra, ami­kor szombaton a kora reggeli órákban, egy kis különítmény in­dult el autókon a megyeháza elől, hogy a kietlen zord idő ellenére is négy napon át végigjárja Sza­bolcs husz faluját és ott hitet, re­ményt hintsen a csüggedőkbe és elhintse a nemzetmentő gondola­tok, boldogabb jövőt hozó mag vetését. Ennek a lelkes, valóságos misz sziót betöltő különítménynek, Dr. Mikecz Ödön főispán, Köllö Gá bor közp. kiküldött, vitéz Elekes Gábor ny. ezredes várni, közp titkár, a szervezetek életrekeltöje, Lipthay György körzeti elnök, Czupra János közp. titkár, Szal­may István az MTI kirendeltsé­gének a vezetője, a sajtó küldötte voltak a tagjai. Ez az út diadalút volt, mert a legkisebb falutól a legnagyobb községig tüntető lelkesedéssel fo­gadták a lakosság szeretetével összeforrt főispánt és a fellobo­gózott házak, a bandériumok deli lovasainak zugó éljenzése közben vonultak be a községekbe. A gyű­léseken olyan hatalmas tömegek jelentek meg, hogy a kinszorult százak — dacolva a tél hidegé­vel — az utcán hallgatták végig a gyűléseket. A beszámoló út első állomása Kenézlő volt. Az uj balsai hídfő­nél fapuskás leventék, a község­határában pedig bandérium várta az érkezőket. A község üdvözletét a Aakó András körjegyző tolmá­csolta és az alábbi beszédben üd­vözölte Dr. Mikecz Ödön főispánt Méltóságos Főispán Ur! — Még mindig hideg téli idő­szak van s még mindig nyugszik a nagytermészet. Mi magyarok azonban nem nyughatunk és nem is nyugszunk. Mi az égre tekin­tünk és igazságot kérünk. A ma­f asságból egy intelem hallatszik: mberek, Magyarok segítsetek ma gatokon, én is megsegítlek ben neteket. Itt egy kérdés támad, mi lenne a segítség módja, ez azon­ban ma már nem probléma, a se­gítség módja megoldást nyert a Nemzeti Egység szervezetében. Minden igaz magyarnak ebbe az egységbe kell helyet foglalnia, ezen egységhez kell taitoznía. Ne künk magyaroknak egy csillag­rendszert kell, hogy alkossunk és ennek a csillagrendszernek a nap ját a fénylő napját a vezérét kell követnünk. Mi jól tudjuk, hogy Méltóságod is ezen egységért s ebben az egységben feltalálható igazságért küzd, fárad és dolgo­zik. Mi szívélyes bizalommal vár­tuk Méltóságodat, mint a Nem­zeti Egység megyei elnökét ked­ves vendégeivel együtt s ezúttal sziklaszilárd szeretettel fogadjuk és üdvözöljük, Isten hozta Mél­tóságodat, éljen a Főispán Ur! Ha a magyar nem becsüli a magyart, rabszolgasorsra jutunk A községi iskolában megtartott gyűlésen ott láttuk Mikó Berta lan főszolgabírót, Dr. Benyó Ber talan szolgabírót, Dr. Uibáncsik Ernő j. titkárt, vttéz Karakó Bar­nabás főbírót, Darányi János plé­bánost, Pataki Sándor ref. lel­készt, Kohut István g. kat. lel­készt. Dr. Oláh István István kör­orvost, Antalóczy Albert s. jegy­zőt, Grünwald Bertalan hitk, el­nököt, Bernáth István vissi ref. lelkészt és a község, valamint a szomszédos falvak hatalmas tö­megét. A gyűlést Kovács Ferenc intéző, körzeti elnök nyitotta meg a Ke­nézlő, Vihs és Zalkod szervezetei nevében, köszöntötte a főispánt, a központ küldötteit és a vendé­geket. Ezután Dr. Mikecz Ödön fő­ispán emelkedett szólásra. Hatal­mas .'elokvenciával felépített be­szédében rámutatott arra, hogy 18 évvel ezelőtt a járás székhe­lyén, Gáván kezdte el, 'mint h főszolgabíró pályáját. Ez nemcsak azért emléke mert fiatalsága fű­ződik ide, de itt tanulta meg­ismerni a szabolcsi falu derék magyar becsületes lakosságát, akik között lehetnek vélemény különb­ségek, de a cél és a haladásban egyetértenek. Ezután az összetar­tást, a megértést hirdette, majd igy folytatta beszédét: — Pár héttel ezelőtt a francia miniszterelnök kijelentése szerint a háborút suroltuk 1 Prágában, Bukarestben, Belgrádban nem lesznek az álmok nyugodtak, mig itt nincs pártoskodás, szét­húzás, mert tudják, ha a nép elvesztette az egységet, a magyar nem becsüli a magyart, a rab­szolgaság szomorú sorsára ju­tunk. Nem jelenti ez azt, hogy V/ilóíTCvoroQPÍÁ f Maupassant drámaian érzéki re­V . gényének filmváltozata Az ordonánc Főszerepben: Marcella Chantal Játssza: szerda, csütörtök és pénteken 3-5-7 és 9 órakor a Városi Mozgóképszínház köztünk ne legyenek vélemény­különbségek, de ez ne jelentse azt, hogv egymással ellenségek legyük. Mióta Gömbös Gyula (ha­talmas éljenzés és taps) vezeti a kormányt, nincsennek ezek a szét húzások, mert ő felismerte a ma­gyar sorsközősséget, amelynek sorsán együtt osztozik szegény, gazda, földmives, kereskedő, ipa ros. Itt nem lehet már ellentétet szittani a csizmás és a nadrágos ember közt, mert az, aki éket akar verni a magyarság közé és ellentétet szitt a társadalmi osz­tályok közé, azt magának a ma­gyarságnak kell kivetni magá­ból. Ezután a gazdasági és politi­kai helyzet aktuális kérdéseivel | Háziasszonyok! Megjelent a Dr. OETKER-gyár uj fényképes RECEPTKŐNYVE, melyet kívánságra ingyen és bérmentve küld 1 Dr. OETKER-gyár Budapest, VIII., Conti-utca 25. szám. foglalkozott a főispán. Beszédét szűnni nem akaró taps és éljen­zés fogadta, ami után Köllő Gá­bor központi kiküldött tartotta meg nagyszabású, hatalmas lelkesedést kiváltó beszédét, amelyben Göm­bös Gyula célkitűzéseit ismer­tette. A gyűlést vitéz Elekes Gábor zárta be köszönetet mondva a helyi szervezet vezetőségének és javaslatára egyhangú lelkesedéssel elhatározta a közgyűlés, hogy tá­viratilag üdvözli vitéz Gömbös Gyulát, Sztranyovszky Sándort és vitéz Maiton Bélát. •••••••••••HIOmNNMNItMaMNMMttNNm^ fURRNIR | FILMSZÍNHÁZ •TELEFON 11. SZ. ••••••••••••••••a* Szerdáig bezárólag, 3, 5, 7 és 9 órakor Helyet az öregeknek! Szenzációs magyar filmi Magyart neveljünk a magyarból A második állomás a közli Balsa volt. Itt is bandérium és diadalkapu fogadta a vendége ket. A diadalkapunál a község képviselőtestületének az élén Las­kay Sándor dr. közjegyző üdvö zölte Szabolcs és Balsa nevében Mikecz Ödön dr. főispánt és kí­séretét. A gyűlésen, amelyen ott volt a község egész lakossága, a meg­jelentek sorában ott láttuk Uray György vencseilői főjegyzőt, Szummer Mihály főbírót, Mátyás Ferenc vezető titkárt, Veres Gyula, Veres Ferenc, Berey András, Szabó Antal földbirtokosokat, Ig­nácz Mihály és Fekésházy József tanítókat. A gyűlést Keresztury Sándor ref. lelkész elnök nyttotta meg. Hálás szavakban idézte fel néhai Veress Ferenc képviselő emlékét és gróf Csáky Károlyét, aki a balsai hid felépítésével soha meg nem becsülhető drága ajándékot adott a községnek. ^Üdvözlő sza­vai után Dr. Mikecz Ödön főis­pán mondott nagyhatású beszédet, amelyben az összefogás és a nemzeti egység szükségességét hirdette. — Az a nemzet, amely meg tud küzdeni ellenségeivel, az él és virulni fog — mondotta — de amelyiken a pártoskodás, a széthúzás lesz úrrá, az mint ol­dott kéve hullik szét. Szavai nyomán felzúgott a taps, az éljen, ami csak akkor ült el, amikor Köllő Gábor emelkedett szólásra. Azelőtt csak választások előtt keresték fel a korteseka falu né­pét — mondotta. Választások után elmaradtak az ígéretek, a tettek, sőt még a ^képviselők is. Ma uj világ van, amelyik friss szellemet hozott [és a város kap­csolatát megakarja teremteni a faluval. Fzért keresik fel a falut és azért, hogy bizalmat hozzanak a további munkára. A Nemzeti Egységnek az a célkitűzése, hogy magyart neveljen a magyarból. Elmúlt a páltoskodásnak az az ideje, amikor a politikai pártok­nak az volt a törekvése, hogy egyéneket emeljen hatalomra. Beszéde során ismertette a gaz­davédelmi rendelkezéseket, a ka­matterhek, csökkentését, a kartell­kérdést. Nemzeti öntudatra ser­kentő hatalmas beszédét kitörő lelkesedéssel fogadták. A gyűlést vitéz Elekes Gábor

Next

/
Oldalképek
Tartalom