Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-15 / 12. szám

(Trianon 15.) m.5 január hó 15 3 oldal Jöjjenek az iparosok, segítsék elő a nemzeti termelő munka megindítását A Nemzeti Egység iparosgyiilése Nyíregyházán Vasárnap délelőtt 11 órakor a Korona nagytermében lelkes ér­deklődése fogadta a Nemzeti Egy­ség iparos gyűlését, amelyen meg­jelent , Mikecz Ödön dr. főispán vármegyei központi szervező tit­kár, sasi Szabó László dr. kir. kormányfőtanácsos, városi elnök, Szohor Pál főjegyző helyettes pol­gármester vezetésével Nyiregyháza város tisztikara teljes számban az iparosság impozáns sokasága ifj. Tóth Pál ipartestületi, Huray Já­nos Kiosz elnök, Máyer István alelnö™ az ipartestület elöljáró­sága és tisztikara, a Kiosz elnök­sége és számos érdeklődő, Egység a szenvedésben, a revízió vágyában A gyűlésen sasi Szabó László dr. mondott nagyhatású megnyitó beszédet, amelyben hangoztatta, hogy a Nemzeti Egység nem párt, hanem a nemzeti erők magas er kölcsi célkitűzésekben való össze­fogása. A Nemzeti Egység pártok, partikuláris érdekek felett áll, ma a nemzet boldogulását tekinti s ennek rífinden egyéni célt, min­den önző érdeket alárendel. Egy­séget jelent ez az összefogás a szenvedésben, türelemben, meg­próbáltatásban, amelynek közös átérzése arra ösztönzi a polgáro kat, hogy segítsenek a feleslegből másokon, Egységet jelent mun­kában, amikor az egyes foglalko­zási ág müvelője jól látja, hogy a legfőbb érdek, amelyért fárad­nia kell, a nemzet, az összesség érdeke. És egyet jelent a Nem­zeti Egység a revízió szent célki­tűzésében, amelyet a Nemzeti Egy­ség vezére, vitéz jákfai Gömbös Gyula miniszterelnök mondott ki mint kemény, férfias programmot először. Ehhez az egységhez csatlako­zik a magyar iparosság is, amely jól judja, hogy az összefogás ereje fokozza a kormányzat erőit a nem­zetközi ^forumokon való döntő küz­delmekben is. A fascináló erejű szavak nyomán, amelyeknek va­rázsában teljes erejében kibonta­kozott sasi Szabó László impulzív szónoki művészete, a megjelentek a Nemzeti Hiszekegyet imádkoz­ták el, majd lelkes éljenzéstől fo­gadottan Mikecz Ödön dr. főis­pán vármegyei elnök emelkedett szólásra és hatalmas beszédben világította meg a Nemzeti Egy­ségben való iparos tömörülés gya korlati eredményeit, azokat a le­hetőségeket, amelyek a tömörülés nyomán elő kell hogy álljanak. 1918 tragikus illúziója Utalt arra, a nagy különbségre, amit a tizenöt év előtti, az 1918 i és az utána következő évek gyű­lésein és ma, a testvéri kezet fo­gó mai magyarság összejövetelein találunk. Akkor ugy viselkedtek az emberek, mint gazdag öröksé gen veszekedő rokonok. Minden osztály, foglalkozási ág, érdekkép­viselete a maga külön szempont­jait hangoztatta és a maga sajátos kívánságainak és követeléseinek teljesítésétől várta a nemzet bol­dzgulását. Nem vették akkor észre, hogy a nemzet tragédiálának sö­tét árnyában állanak és nemzet bukását siettetik önzésükkel. A mai összejövetelek, a mai ma­gyarság stilusa más. Rájöttek ar­ra, hogy nem vagyunk nevető örö­kösök, hogy mind vesztesek és sebesültek vagyunk és csak egy eszmei alapon induló mozgalom képes arra, hogy a nemzet érde­keiért összefogva a polgárságot, a nemzet boldogulásáért küzdve az egyéneken is segítsen. Hogy nem az ellentétek kiélezése, ha­nem ezek letompitása szükséges ahhoz, hogy a nemzet jövőjét szolgáljuk s ennek a nagy célnak mindent alárendeljünk. H kisiparos súlyos helyzete Sasi Szabó László dr. gyönyörű erkölcsi aláfestéssel jellemezte a Nemzeti Egységbe tömörülés je­lentőségét, a főispán most azt fej­tegeti, hogy mik a gyakorlati eredményei ennek az egységnek az iparosok szempontjából s ha a mozgalom előre jut nagy céljai felé, ugyanakkor a dolgozó pol­gárok. is előbbre jutnak azokhoz az eredményekhez, amelyeket be­csületas munkájukkal meg is ér­demelnek. Mikecz Ödön dr. ezután meg­győző logikával és a sziveket is megragadó hévvel beszélt az ipa­NÉVJEGYEKET olcsó árban ké­szít a MERKUR-NYOMDA. rosság sajátos válságáról, amelybe a tisztviselő fizetésének csökken­tése és a gazdák értékesítési vál­sága következtében jutott. A kis­ipar csaknem teljesen megrende­lés nélkül maradt. Mig a nagy­iparnak egy-egy kedvező külke­reskedelmi szerződés fellendülést hozhat, a kisiparon közvetlenül ez sem segíthet. Nincs még egy rétege a társadalomnak, amelynek boldogulása olyan közvetlenül össze lenne kapcsolva más réte­gek boldogulásával, mint a kis­iparos osztály. n jövő biztató De ha ebben a helyzetében meglátjuk a kisiparosság bajait, ahol adva vannak a kibontakozás lehetségei is. Nincs okom rá, — mondotta Mikecz Ödön dr.* — hogy rózsaszínű szemüvegen néz­zem a jövőt, de nem is látom kétségbeejtően sötétnek. A hurok nem a mi nyakunkon szorul Az elzárkózásban, autarchiában élő államok be fogják látni, hogy a háború előtti nagy gazdasági egységek megbontása és a kis Európának zárt egységekre bom­lása sokáig nem tartható fenn, mert ennek kárát az elzárkózó államok népei érzik elsősorban. Mi csak meglehetünk valahogyan igényeink további csökkentésével, de a hurok az ő nyakukon előbb utóbb szorulni fog. Az egysége­sítési folyamat az egyes orszá­gokban bekövetkezett, ölaszor szágban, Németországban, Fran­ciaországban is. El kell követ­kezni Európa nemzetei között is a helyes egységnek. Nálunk még nemrégen keresz­tény polgári, kisgazda földműves párt néven nevezett párt volt, most Nemzeti Egység a tömö­rülés neve és ez a mozgalom az ország gazdasági politikájában olyan állapotot fog teremteni, amely megfelel a termelő osztályok ér­dekeinek, a kisiparosság érdekei­nek is. Még nem értük el a célt, de éppen ezért kell szorosabban összefognunk, hogy minden nap közelebb juthassunk hozzá. H bankok uj útja A bankok is oda fognak jutni ezen az uton, hogy a termelő ré­tegek érdekeihez alkalmazkodnak és biztosítani fogják a hiteléletet, a pénz források bőségesebb cser­gedezését a termelés, az értékesí­tés, a gazdasági kalkuláció érde­kében. A Nemzeti Egység olyan mun­kaprogrammot hajt végre, amely közelebb hozza a javulást. Ahhoz, hogy pl. tokaji kővel, pazonyi munkásokkal utat építsünk, nem kell fontsterling kölcsön. Helyes organizálás !mellett lehet ma is uj munkaalkalmat teremteni,amely lyel aztán megindul a gazdasági K>MW»8MM>*MM><M>MMMM>»» ÜRRMIR FILMSZÍNHÁZ TELEFON 11. SZ. Ma, hétfőn EMMY cirkuláció. Ez a Nemzeti Egység­nek a nemzeti termelésnek mun­kafeladata, amely benne van a Nemzeti Munkatervben. Ehhez kell az erők komcentrálása, az iparosréteggel való összefogása. Nem elég követelésekkel előállni, hanem a lehetőségekre kell rámu­tatni és a lehetőségeket kell meg­teremteni. Ezért szükséges az ipa­rosok részvétele a szervezetekben, amelyeken át a kormányzat elé terjeszthetők a teljesíthető tervek és lehetőségek. Tizenöt év előtt halálmag­vakat vetettünk Tizenöt év előtt jól éltünk, gond nélkül éltünk talán, de eb­ben a gondtalanságban nem lát­tuk a jövő romlás magvait és nem fogtuk fel a nemzeti hiva­tást. A Kelet, Dél, Észak, Nyu­gat szobrait bátran [odaállíthatták volna az országház felé fordí­tottan, ahol a rohadt pacifiz­must hirdették tizenöt év előtt, amikor elhangzott a végzetes mondás: nem akarok katonát látni... Most a Nemzeti Egység átérez­teti az erkölcsi célt, a nemzet jö­vőjéért való vállvetett küzdelem parancsát, de a gazdasági kibon­takozás útját is megláttatja. Eb­ben a szervezetben nem az a fon­tos, hogy szép beszédeket mond­junk és nagy éljent arassunk vele, hanem az, hogy ha kevesebb él­jent is kapunk, t többet dolgoz­hassunk. Ebben a'jmunkában az iparosságnak fokozódó |jelentősé­ge van, erre ittál a törvényható­sági választás, amelyben két nyir­egyházi iparosvezér, Huray János a Kiosz elnöke és Mayer István az ipartestület alelnöke a kisgyü­lési tagság szép feladatát kapta. A kézfogás a múltban és ma A Nemzeti Egység megfogja mindenkor becsülni az iparosság­bsn rejlő értékeket, amelyekkel megállt az iparosság minden vál­ságban is őseinek lobogója, a háromszínű zászló mellett. Ez előtt választások idején fogtak kezet a polgársággal, az iparos­Sággal öt esztendőre s akkor se mindig józan fővel. Ma a mi összefogásunk, a polgárság, a törvényhatóság, a kormány kőzött állandó őszinte kapcsolatot te­remt a nemzet javára. Az eredmény itt csak egy le­het : A nemzet feltámadása I Uj gazdasági rendszer utján Mély átérzést keltő szavak vol­tak a főispán szavai, éljen és taps hangzott fel nyomukban, majd Pisszer János tartotta meg előadását az aktuális iparos kér­désekről. Az iparosság a céhek­ben és testületekben felismerte az egység erejét és most készséggel ragadja meg az alkalmat a Nem­zeti Egységben való tömörülésre. Nagy az elégedetlenség különö­sen itt Szabolcsban, ahol a hely­zet Trianon óta százszor súlyo­sabb, mint máshol. Ismerteti a kormánynak az iparosság érdeké­ben tett intézkedéseit. Minden komoly iparos elismeri ezeknek az intézkedéseknek értékét, de többet vár. Különösen itt Sza­bolcsban tarifális könnyítéseket, a tarifális disparitás kiegyenlítését.

Next

/
Oldalképek
Tartalom