Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-13 / 11. szám

4 ra 10 fillér. Nylregyöáza, 1935. január 13 (Irianon 15.) m évíolyami H (555) 8zá

m. W T irorkesstőség és kiadóhivatal Bethlen-n. 1. Postatakarék! csekkusám 47139. Telefon 77. * POLITIKAI KAPILAP * Elöflsetés 1 hóra 2"50 P, Negyedévre 7'50 P Köztisztviselőknek 20 százalék engedmény Kállay Miklós utóda Az egész közvélemény és elsősorban a magyar gazdatársadalom minden bizonynyal a legnagyobb sajnálkozással értesült Kállay Miklós földmivelésügyi miniszter lemondásáról. Ez a sajnálkozás mindenképen érthető, mivel Kállay Miklós személyében hivatott férfiú távozik a földmivelésügyi tárca éléről. — Több, mint két esztendős minisztersége alatt bebizonyitotta, hogy a Gömbös Gyula által kezdeményezett népies agrárpolitikának egyik legértékesebb tényezője és előmozdítója volt. Ritka eréllyel és következetességgel képviselte Kállay Miklós a kormányban és a nyilvánosság előtt mindenkor a gazdaközönség különleges érdekeit s csak önmagához maradt hü akkor, amikor most tárcájáról lemondott azért, mert ugy látta, hogy a pénzügyminiszteri székben bekövetkezett változás nem egyezik egyéni felfogásával. Ez a következetesség és férfias gerincesség kétségtelen igen tiszteletreméltó, azonban bizonyos az is, hogy a pénzügyminiszteri tárca élén bekövetkezett változás a mezőgazdasági érdekek szempontjából semmiféle aggodalomra nem [ ad okot. A Gömbös kormány politikája, mely mindenkor a népies mezőgazdasági politikát, tehát a kisemberek felkarolására irányuló politikát helyezte előtérbe, teljes mérték változatlan maradt s annak programja és célkitűzése maradt a régi. Ennek legjobb biztositéka egyébként az a nagytudásu és kiváló politikai iskolázotsággal rendelkező államférfiú, aki Kállay Miklós után a földmivelésügyi tárca vezetését kezébe veszi. Darányi Kálmán, az uj földmivelésügyi miniszter kiváló gazda, aki az utóbbi években, mint Balatonfüred Mikecz Ödön dr. főispán: A külföldi politikai átalakulás eredményeit a nemzeti állameszme szolgálatába kell állítanunk A frontokon küzdő ifjúság nemzedéke az uj törvényhatósági bizottságban Hyerges Miklós dr: Fogadjanak bennünket bizalommal — Klekner Károly dr. nagyhatású beszédében a vallásos felfogásúak tömörítését hirdette — A vármegye közgyűlése Künn hópihák szállonganak békésen, itt a komoly tél, a szabolcsi föld puha hótakarót kap. A vármegyeháza ormán a hangulatos szép téli reggelen a nemzeti zászló leng : ma, szombaton jelentős napja van a vármegyei törvényhatóságnak. Ma van az újjáalakított törvényhatósági bizottság alakuló gyűlése. A nagyteremben érdekes uj kép bonlakozik ki, uj arcok, uj gesztusok a régiek, az ismertek mellett. Feltűnően nagy számban vannak itt a fiatalok, a háborúban küzdő ifjúság, Szekfü Gyula második nemzedéke. És itt látjuk a különböző foglalkozási ágak, pártok és felekezetek képviselőit, békésen egybefogva a nagy nemzeti célokért. Lelkes éijen hangzik fel, a terembe Kállay Miklós dr. volt földmüvelésügyi miniszter lép be. Már itt van Szabolcsban, nem pihenni jött, itt is a közügy, az agrárérdekek védőjeként harcol majd a fórumon. Kállay Miklós dr. a törvényhatósági bizottsági tagok asztalánál, Ujfalussy Dezső felsőházi tag és Tesléry Károly kir. tanfelügyelő mellett foglal helyet. És itt vannak a felsőházi tagok valamennyi számban Mikecz Dezső udvari tanácsos, volt alispán, Erdőhegyi Lajos dr. volt főispán. Valamivel tiz óra után bevonul a terembe Mikecz Ödön dr. főispán, Virányi Sándor alispán a tisztviselői karral, üdvözlő éljen fogadja őket. Mikecz Ödön dr. ajkán felhangzik a Nemzeti Hi szekegy áhítatos imája, majd feszült csend lesz, a főispán elmondja nagyhatású megnyitóját, amelyben tömör gondolatok során benne van a mai helyzet képe és az emelkedett hazafiúi lelkiismeret, amelynek szózata itt visszhangra talál minden szivben. A főispán a következőket mondotta : Tekintetes Törvényhatósági Bizottság ! Első kötelességem, hogy köszöntsem a tekintetes törvényhatóságot, amelyet megújhodott formájában küldött be a vármegye közönsége a iefoi'yt választások során. Örömmel teszem ezt, mert meg vagyok győződve arról, — és erre a tekintetes törvényhatósági bizottság személyi összetétele is biztatást nyújt, _ hogy a bizottság uj formájában is méltó őre lesz azoknak a nemes hagyományoknak, amelyek az országban a vármegye fogalmához fűződnek. Minden választás küzdelem és nem lennék őszinte, ha nem állapítanám meg hogy az a választás is, amelynek során e törvényhatósági bizottság kialakult, — mutatott egyes olyan jelenségeket, amelyeket a törvényhatóság egyetemes érdekei szempontjából feleslegesnek, sőt károsnak kell ítélnünk. Kötelességem az °és kötelessége a tekintetes törvényhatósági bizottságnak, hogy munkánkból, amely 5 esztendőn keresitüi invava van e törvényhatóság ^ügyeit irányítani, a vármegye lakosságának érdekeit hiven és becsülettel képviselni, kidobjuk mindazokat a motívumokat, amelyek széthúzáshoz vezethetnének és épen ezért e történelmi sulyu időkben veszélyeztetnék közös hivatásunk maradéktalan betöltését. II külföldi politikai átalakulást a nemzeti állameszme szolgálatába kell állítani Egész Európa, sőt az egész világ politikai és bizonyos mértékű társadalmi átalakuláson megy ezekben az években keresztül. Ha határainkon túlnézünk azt látjuk, hogy különböző kormányzati rendszerek formái, jobb vagy báloldalról, elindult forradalmakból kialakult államformák küzdenek egymással. Csak rövidlátó ember mondhatná azt, hogy ezeknek a küzdelmeknek hullámai megállanak az országhatároknál s rövidlátás volna az is, ha azt hinnénk, hogy a megcsonkított orképviselője igen behatóan foglalkozott a mezőgazdaság időszerű kérdéseivel s akit egyébként nemes családi hagyományok fűznek a magyar agrárélethez. Édesatyja, Darányi Béla földmülésügyí államtitkár volt, nagybátyja pedig Darányi Ignác, a régi történelmi Magyarország egyik legnagyobb földmüvelésügyi minisztere, aki elsőnek indította meg hazai mezőgazdaságunk korszerű és népies irányban való fejlesztését, felvirágoztatását, a szövetkezeti mozgalom megerősítését és akinek minden tekintetben aly sokat köszönhet a magyar mezőgazdaság. szág területén élő magyarság tökéletesen elszigetelheti magát attól, ami határainkon tul történik. Épen ezért kötelességünk azonban, hogy leszűrve a külföldi politikai átalakulás eredményeit s a leszűrt tapasztalatokat a magyar állameszme szolgálatába állítva, beilleszszük abba az ezer esztendős organizmusba, amelyet a magyar nemzeti állam Európában jelent s amely nemzeti államnak egyik legerősebb bástyája évszázadokon keresztül a vármegyei törvényhatóság volt. Ezeresztendős jogfejlődés alakította ki a vármegye szervezetét és teremtette meg ezen keresztül az önkormányzatnak olyan formáját, amelyet más nemzetek nem ismerneh. Meggyőződésem az, hogy az önkormányzati gondolat ebben az országban ma is éppen annyira életképes, mint a múltban, ma is éppen olyan szükséglet, mint a múltban s a magyar önkormányzat szervezetei fa mosta(Folytatása a 4-ik oldalon.)