Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-10 / 8. szám

4. oldal. i^jYnxnou miXBQMffilGÉMMT 10 Szombaton lesz a Ref. Nőegylet műsoros táncestje A nyíregyházi ref. Nőegylet január 12-én, szombaton este fél 9 órakor a Korona nagytermében dr. Mikecz Ödön főispán véd­nöksége alatt jótékonycélu mű­soros táncestélyt rendez. A tánc­estély kiemelkedő társadalmi ese­mény lesz a nyíregyházi farsangi mulatások sorában. Az a nagy­vonalú jótékonysági munka, ame­lyet a Ref. Nőegylet évről-évre folytonosan fokozódó mértékben kifejt a szegénygondozás terén, a város egész társadalmát megmoz gatja most, amikor filléreikkel hozzá tudnak járulni a munka­végzés anyagi feltételeinek biz­tosításához. A táncot megelőző műsor a kö­vetkező : Boieldieu : A fehér nő. Nyitány. Előadja a Ref. Egyházi Szalon­zenekar. Ifj. Szász Károly költeményei­ből ad elő. Kacsóh : János vitéz. Ábránd. Előadja a Ref. Egyházi Szalon­zenekar. Varga Ferenc porcsalmai ref. lelkész magyar nótákat énekel cigányzenekari kísérettel. Offenbach: Szép Heléna. Egy­veleg. Előadja a Ref. Egyházi Szalonzenekar. Műsor után tánc reggelig. A kisteremben büffé. Belépődíj 1.20, csajádjegy 3 személyre 3 pengő, táncosjegy 1 pengő, nagypáholy 7, kispáholy 5 pengő. Párját ritkító színházi siker! Felhívjuk azoknak figyelmét, akik mostanában Budapestre utaz­nak az 1934 es színházi esztendő legnagyobb sikerére a Fővárosi Operett Színház „Én és a kis­öcsém cimü újdonságára. Az operett főszerepét Bársony Rózsi, a nyugateurópai metropo­lisok körülrajongott kedvence játssza. A világhírű művésznő négy évi távollét után tért vissza a magyar színpadra és tempera­mentumával elragadta, játékával s ragyogó táncaival elbűvölte a fő­város közönségét. Szilágyi László elmés szöveg­könyvében egymást kergetik a kacagtatóbbnál- kacagtatóbb jele­netek : Eisemann Mihály fülbe­mászó zenéjét pedig már min­denfelé játsszák és éneklik Buda­pesten. A parádés előadás sikerének osztályosai: Kabos Gyula, a leg­mulatságosabb és legnépszerűbb magyar komikus, Verebes Ernő, a színpadról és a filmről európa­szerte ismert és dédelgetett férfi­sztár, Turay Ida, aki mint fiatal komika, ebben a darabban érte el pályája legnagyobb sikerét, Dénes György, a legkiválóbb és legelegánsabb pesti bonviván, az őshumoru Latabár Árpád, a bo­szorkányos ügyességgel táncoló Feleky Kamill és az ellenállhatat­lanul mulatságos Radó Sándor. S ezt a kitűnő együttest viszi, ragadja magával gyönyörűen, üde fiatalsága virágjában, kicsattanó jókedvével és istenáldotta tehet­ségével : Bársony Rózsi. Külön szenzációja a produk­ciónak a darab ragyogó kiállí­tása, az operett 12 képe 12 fé­nyes díszletben játszódik le. A budapesti sajtó egyhangú elra­gadtatással állapította meg az „Én és a kisöcséni" kitűnő elő­adását, tökéletes rendezését és páratlan sikerét. sma Befejezték a vizsgálatot a király­teleki autószerencsétlenség ügyében Mint ismeretes, karácsony elölt Hüttl Tivadar dr. debreceni or­vosprofesszort és családjának tag­jait Nyíregyháza határában autó­szerencsétlenség érte. Egy Ford kocsi miatt az árokba zuhant és összetört a professzor 22.000 pengős turagépe s a család tag­jai súlyos sérüléseket szenvedtek. A debreceni rendőrség a nyo­mozást teljesen befejezte s meg­állapította, hogy a karambolt Rosenbaum Aladár okozta, aki maga is bevallotta, hogy sza­bálytalanul hajtott, mert nem engedett utat a szembehaladó nagy Tátra kocsinak. Az iratokat most átteszik a bí­rósághoz s ott döntenek, hogy mennyiben felelős Rosenbaum a történtekért. űz árrontás, mint tisztességtelen verseny Irta: Dr. Díczig Alajos, a debreceni Kereskedelmi és Iparkamara h. titkára. I. A szabott árak kérdése már többizben foglalkoztatta az érdek­képviseleteket, azonban eredményt elérni épen a kérdés rendkívüli nehézsége miatt nem lehetett. Tör­téntek bizonyos elvi kijelentések, az OMKE 1927 ben is, jobb idők­ben erőteljes akciót indított, azon­ban a szabott árak tekintetében épen a súlyos válság miatt rosz­szabb a helyzet, mint bármikor. Kóbor Tamás egy pompás cikké­ben (Újság 1934. február 25) reá­viiágit a kérdés lényegére, ami­kor azt irja: „a gazdasági nyomor felszívta a szabott árat kívánó kö­zönséget és felszabadította az al­kuvó közönség zsákmányoló ösz­töneit. Nincs szabott ár, mert van alkuvó közönség. És ennek a nyo­mása alatt az üzletek gazdasági versenyéből az üzletek háborúja lett. A közönség nekiesik a bolt­nak és a boltok egymásnak men­nek. Megelőzik az alkudozó vevőt és egymással szemben helyette alkudják le az árakat. Nincs drá­gább üzlet csak még olcsóbb, mint a másik." A budapesti kereskedelmi és iparkamara 1934 évben tartott egyik teljes ülésén foglalkozott ezzel a kérdéssel s azt az állás­pontot foglalta el, hogy a szabott árak rendszerének előterjesztése érdekében teendő lépések csakis az érdekeltség autonom jogkörébe tartozhatnak. Hangsúlyozta továbbá a kamara, hogy a helyes megol­dást csakis az élet kívánalmaihoz simuló, szakmánként, rayononként vagy típusonként történő önkén­tes megegyezés hozhatja meg. (L. Dr. Gyulay Tibor: A szabott árak kérdése Pesti Napló 1934. juni­us 12.) A rendkívül súlyos válság azon­ban az autonom hatáskörben lé­tesítendő egyezmények megköté­sét rendkívül nehézzé teszi. Szerte az országban azt lá'juk, hogy a szakmák körében gyilkos árharc dul s bár a szakmákban műkö­dők lelkiismerete időnként meg­egyezések egészen szépen működ­nek, azonban mindinkább láthat­juk azt, hogy amennyiben az ár­rontás kérdésében bizonyos tör­vényes intézkedések nem történ­nek, abban az esetben az árron­tás tovább szedi a maga áldoza­tait. Tudjuk azt jól, hogy a tisztes­ségtelen versenyről szóló törvény megalkotása idején, továbbá a mi törvény alkotásunknak mintául szolgáló Németországban ugy az 1896 évi törvény megalkotásakor, mint ennek 1909-ben bekövetke­zett módosításakor felmerült az a kívánság, hogy az árrontás (Preiss­chleuderei) ellen védekezni kell s az árrontást minősítsék a tisztes­ségtelen verseny egyik jellegzetes tényálladékának. Annak idején a törvényhozás ezt a törekvést nem tette magá­évá, mert az uralkodó felfogás szerint az áralakulás területét tel­jesen szabadon kell hagyni, s tar tottak attól, hogy az üzleti ver­seny ezen döntő területén még a legóvatosabb beavatkozás is igen veszedelmes, s a fogyasztó közön­ség szempontjából hátrányos kö­vetkezményekkel járhatna. Bármily feliratú gu m íb élyegző eredeti gyári árban megren­delhető a Nyirvídék Szabolcsi Hírlap kiadóhivatalá­ban, Bethlen-u. í. Telefon 77. Ha minőségben, formában és kivitelben tökéletes gyógyfüzőt és melltartót akar, csináltassa POLLÁK IMRÉNÉ FÜZŐSZALONJÁBAN Egyház-u. 4. (Kerekes palota II. em.) Kedvezményes szálloda­elhelyezés Pesten. Megállapodtunk a Metropole Szálloda Rákóczi-ut 58. igazgatóságával, mely szerint lapunk olvasói kényelmes, folyóvizes, telefon­nal, rádióval és központi fű­téssel ellátott szobákat 4 pen­gőtől, 2 ágyas szobákat 7 pen­gőtől kapnak. Teljes penzió már 8 pengőtől kapható. A METROPOLE éttermében esténként Berkes Béla muzsi­kál, a gyönyörű télikertben pe­dig egy remek jazz zenéjére táncolnak a vendégek. Patinás hírű kiváló konyha. Elegáns kávéház. Hat telefon. — Villamos gépkezelői tan­folyam a debreceni fa- és fém­ipari szakiskolában. Villamos gépkezelői tanfolyam nyílik 1935. január hó 28 án a fa- és fémipari szakiskolában. A tanfolyam 6 hétig tart, mindig az esti órákban. Fel­vehető aki a villamos előkészítő tanfolyamot végezte, Jvagy a régi dinamógépkezelői tanfolyamot és 1 évig gyakorolt. A tanfolyam dija 22 P, a vizsgadíj U'20 P. (Részletekben is fizethető) Bővebb felvilágosítást az igazgatóság ad. Széchenyi-u. 58. Iparkamara Deb­recen. 1935. év Rádió újdonságai KUHAREK m t üzlétében PHILIPS ORION S1DI1 összes tipusái 2 KRESKA rá £ laboratórium Zrinyi Ilona-utca 8. Telefon 476. RÁDIÓ Január 10. Csütörtök. 4'10 Balassa József dr. előadása. — 5'00 Gazdatanfolyam. — 5'35 Jazz-zene. — &00 Angol nyelv­oktatás. — 630 Gramofon. — 7-10 G. Kertész Ella és Góth Sándor előadóestje. — 8'00 Beethoven-szonáta est. — 910 Hírek, időjárásjelentés. — 9'35 Szalonkvintett. 10 40 Ottlik György dr. előadása. — 1100 Cigányzene. — 0'05 Hírek. BUDAPEST II. 5-05 Szimfó­nikns zenekar. — 6'40 Solymossy Sányor dr. előadása. — 715 Ci­gányzene, — 870 Jazz-zene. — 9 05 Hírek. Állandó hétköznapi közvetité* 6-45 Torna. — 9'45 Hirek. — 10~0» Felolvasás, utána délelőtti hangverseny — 11'15 Nemzetközi vlzjelzó szolgálat. — 12-00 Déli harangszó, utána jhang­verseny, közben J— 12'30 Hirek. — 130 Időjelzés. — 2'40 Hirek. élelmi­szerárak. — 4'45 Időjelzés, hirek. NÉVJEGYEKET olcsó árban ké­szít a MERKUR-NYOMDA,

Next

/
Oldalképek
Tartalom