Nyírvidék - Szabolcsi Hírlap, 1935 (3. évfolyam, 1-26. szám)

1935-01-08 / 6. szám

2. oldal. Dbűnöző Nyíregyháza... Érdekes kimutatás az 1934. év bűneseteiről A napokban állította össze a nyíregyházi rendőrkapitányság btin ügyi osztálya azt a statisztikát, amely kimutatja, hogy az elmúlt évben mi yen bűnesetek fordultak elő, hány esetben volt eredményes és eredménytelen a nyomozás stb. Feljelentés és ennek alapján nyomozás indult meg összesen 2260 bűnesetben. Ezekből magán indítványra üldözendő 268, híva tálból 1935. A kin omozott egyé­nek száma 2043, a letarióztatot­tak S2áma 69. A nyomozott bűn cselekmények száma 21, lopás 1070, rablás és zsaiolás 87, sik­kasztás 158, orgazdaság 1, csa­lás 134 gyújtogatás 13. A bűncselekményekből kifo'yó­5ag az okozott anyagi kár: 85 375 P. A nvomozás során megtérült 58.555 P. A fenti kimutatás is igtzolja, hogy a nyíregyházi rendőrség kis létszáma ellenére, hivatása magas latán áll, mert Nyíregyháza város közbiztonsága a legjobbak közé tart07ik. Böngészés az 1135. évi naptárban Elérkezünk az llr 1935. esz­tendejébe, mint figyelmünk ku­tatva keresi a jövendönek a tit­kait, keresi apró érdekességeit, hiszen kit ne érdekelne például, mikor, mely napokon lesznek az ünnepek, a munkaszüneti na­pok stb. ? Mint ismeretes, az újév ün­nepe az idén a keddi napra esett, ellenb n Vízkereszt (j jn. 6) már vasárnapra, így kettős ünnepünk az év első havában nincs Február ellenben már első hé ten megajándékoz dupla munka szüneti nappal, miután Gyertya­szentelő (íebr. 2.) szombaton lesz. Több ünmp aztán nincs is feb­ruárban. Márciusban szintén lesz egy kettős ünnep Gyümölcsoltó B. A. (március 6) héttőre esik. A már­cius 15 iki nemzeti ünnep pén­teken lesz. Április Húsvét kettős ünnepét hozza (ápr. 21 — 22.) ezt meg­előzi a Nagypéntek és a Virág­vasárnap. Május hétköznapra eső ünnepe áldozéc^ütörtök (ináius 30) Junius bővelkedik ünnepekben. Kettős ünnepek: Pünkösd (9-10) és Péter Pál (jun. 29) szombat a vasárnappal, mig 20-án (csü­törtökön) Űrnapja lesz. Juiius a muiiKa honapja, ünnep nincs, míg augusztus ket hétköz­napra hoz ismét ünni pet (15 csü törtök N. B. és 20 kedd Szent István). Szeptember ismét szürkén fut el, míg októberben a reformáció emlékünnepe (31.) csütörtökre esik. November 1. (Mindszentek) péntek, ennélfogva s/intén kettős ü inepet ad október utolsó és november első napja. Karác^ny ünnepe 1935 ben szeidara é> oüiörtönre cmk. Lesz tehit kettős ünntp ebben az évben bő>eggei. Az 1955 ös naptári évnek egyik érdekessége, hogy a farsang jó hosszura nyúlik. Az idei évben a farsang 7 én kezdődik és már cius 5-ig tart, tehát 1935 ben 58 Izgalmas tolvaj üldözés von ma reggel fél 9 órakor a Kossuth­téren. A katolikus templomban a szokásos reggeli mise alkalmával Biber Aladarné *a retiküljét a pad ülésre helyezte s ő előre ment az oltárhoz. Amíg Biber Aladárné az oliár előtt ájtato-kudott, egy fia­tal ember a sapkáját rádobta az otthagyott retikülre s azzal együtt azt magához vette. A lop íst azon ban a mellette álló Heli Ferencné látta s kérdőre vonta a fiatalem­b rt, sőt a retikü t is elvette tőle. A tolvaj ezután kisza adt a tem plombói, de sokan üldözőbe vett. k. napos a farsang. Ezzel kapcsola­tosan emiitjük meg, hogy a nagy­böjt pedig március 6 tói április 20 ig tart. A Kossuth-téren nagy feltűnést keltett a mene­kü ő tolvaj s az utána rohanó tömeg, akik kö­zül sokan kiabáltak, hogy „Tolvaj, fogják el!" Az izgalmas tolvajüldözésnek aztán a Kossuth-téren szolgálatot teljesítő rendőr vetett |véget, aki elfogta a menekülő tolvajt. Beki sérték a rendőrségre s itt kitűnt, hogy a retikültolvaj Kóder Giza 21 éves kereskedősegéddel azo nos. Kóder Gézát letartóztatták. fTriannn 15.) 19^5 január hó 8 a részletekben befolyt fizetéseket al előirt állami illetek és az elő­irt városi (községi) iUe'ék közötti arány szem elő t tartásával meg kell osztani és a városi illeté­kekre tsö részeket a város ja­vára ál kell utalni. Az átu>aiás időszakonként ös­szegyűjtve, az állami kezelés költ­sége fejeben hányad leolvasásá­val törénik. Kulba ugrott - kihúzták, felakasztotta magét — levág­ták, autó elé ogrott — a sárhanyó felredopta Nagy Pisoska piricsetanyai le­ány még c>ak 23 éves, de máris negyizben kísérelte meg az ön­gyilkosságot. Szerencsére a vélet­len mindig közbelepett s az utolsó percben sikeiült az életunt fiatal leányt megmenteni. Nigy Piroska már régebben megismerkedett egy fiatal legény­nyel, aki igen megtetszett neki. A vonzalom kö csönös volt s a le­gény inegigerte, hogy eiwszi fe­lesegül. Igen ám, de a leány szü­lei e ieneziék a hazasságot, mivel a fiu nagyon szegény volt. Piros­ka ezert annyira elkeseredett, hogy 1934 márciusában a tanyán bele­ugrott a kútba. Az öngyilkossági kísérletet azonban mindjárt észre­vettek és a leányt kihúztak a kút­ból. N.hány hónapig a leány nyu­godtan maradt. Azt remélte, hogy szü ei vegúl is hozzáadjak a sze­geny kéiöhöz. Miu an ez nem kö­vetkezén be, Nagy Piro>ka 1934 juiius 22-én a kamrájukban egy gerendaia felaKasztotia m igát. A szü ei azonban ekkor is észrevet­ték a bajt és még idejében levág­ták a meggondolatlan leányt. Ezzel azonban még nem ért véget az öngyilkossági kísérletek soiozata. Ndgy Piroska ugyanis 1934. november 9 én az ország­úton egy robogó gepnocsi elé ve­tette magát. Mas embert talán halálra gazolt vo na a gépkocsi, ezúttal azonban ujabb c?oela tör­tént. A gep sárhanyója feirehaji­totta az uiöól a futai leány tes­tét s az elgázolásból nem lett semmi. Igaz ugyan, hogy ami­kor N gy Piroskát a sarhány<> félredobta, a leány egyik karja eltört, de nagyobb bij nem töiént. Az uiolso öngyilkosig! kísér­letet az újévben, 1935. január 3 an követte el Nagy Piroska. H.jnalban felkelt, kiiopózott a hazt ól és eltűnt. Az édesanya azonban eszrevette, hogy a leány valamit tervvel s amikor meg­látta, hogy az ágya üres, gyer­tyát gyujiott s a ke esésére indult. A kainaraban nem találta meg s ezérl felment a padlá.-ra. Ide az­tán éppen idejéoen érkezeit mert Nagy Piroska egy zsineget hur­kolt a nyakára, de az önakasz­tást már nem tudta befejezni, mert az anyja odarohant és njeg­akadilvozia. Ezután az életunt leányt ma­gával vitte a c»endőrségre. A csendörségen az'án szivére beszellek Nigy Piroskának, aki megígérte, hogy most már nem kísérel mtg több öngyilkosságot. Megtette ezt az Ígéretet annal is inkább, mert köbben kiderü t, hogy az a legény, akiért ö Ön­gyilkos akart lenni, nemrégiben megnősült. Bescs Kálmán dr. utolsó köszönőlevele a temetökiviiágitása érdekében gyűjtőkhöz Kétségtelen, hogy azok közül | december 20-án kelt következő az alkotások közül, atrti lyet B.ncs levelében: Kálmán dr. kir. kormányfötará­csos polgármester nevéhez fű ződnek, aletjobb és legmelegebb ha ást és köszönetet a temető grandiózus, művészi Ízléssel tör­tértt rendezé>ével é'd me'te ki. Megható, hogv a polgá mes er u'olsó köszönőlevelét is a temető ké 1 d-sében itta meg. Többen kérelmezték a temető kapu megvilágítását, amire azon ban a varosnak nem volt fede­zete. Erre Sexy Judit nőegyleti alelnök gyűjtést indított és a be­fo'yt összeget átadta a városnak a temetőkapu megvilágítására. E t a nemes akciót köszönte meg a po'gá rmester Sex'y Juditrak a halála élőit néhány nappal, 1934 Sexty Judit nagyságos asszonynak! Heh ben Örömmel állapítottam meg, hogy Nagyságos Asszonyom által a temetőkapu megvilágiiására indi tott gyűjtés 114 pengő bevételt eredmény-zett, mely összegből 1 drb fényszórót beszereztünk és az ingóságok leltárába felvettük. Midőn az eredményes munkáéit Nagyságos Asszonyomnak hálás köszönetemet nvilvanitom, kérem, hogy azt az adakozóknak is tol­mácsolni méltóztassék. Nyíregyháza, 1934. december 20. Dr Bencs Kálmán s. k. m. kir. kormán) főtanácsos polgáruie ter. U| rend a városi ingatlan vagyonátruházási illetékek behajtása körül A Budapesti Közlöny ezévi első számában jelent meg a m. kir minisztérium 11,150-1934 M. E. számú rendelete a városi (községi) ingatlan vagyonátruhá zási illetékekiől. A rendeletnek az a lényege, hogy a vári si (községi) ingatlan vagyonátruhá­zási iiletekre vonatkozó szabaly rendeletnek a^t a rendelkezést kell taitalmaznia, hogy a vagyon­átmházási illetéknek anyagi és alaki jogi, valamint büntetőjogi •izabá yai mindenkor azonos tk az állami ingatlan vagyonátruházási illetékre nézve hatályban lévő jog szabályokkal, úgyhogy a városi (nözsegi) illették mindenkor kö­veti az állami illeték sorsát. A városi (községi) ingatlan va­gyonátiunázási illetéket az ál ami ilieték kiszabására hivatott ható ság kir. adóhivatal az állami il­letékkel együtt, azzal azonos mó don szabja ki és kezeli tovább. Az együitesen kezelt tartozások VÁROSI MOZGÓKÉPSZÍNHÁZ Hétfőn és kedden Edgár Wallace humoros regénye Mese a legénylakásról Humoros történet. Főszerepben ; Qeorg Alexander, Camilla Horn Eloadások hétköznap 5, 7 és 9, Vasárnap 2, 4, 6, 8 és 10 órakor. I r—— lllll II •I MI M———1 Izgalmas tolvajiildözés a Kossuth-téren Templomi ájtatosság közben ellopták egy hölgy retiküljét

Next

/
Oldalképek
Tartalom