Nyírvidék - Szabolcsi Hirlap, 1934 (2. évfolyam, 273-293. szám)

1934-12-02 / 275. szám

SZUBOLCS FÖLDJE A NYÍRVIDÉK-SZABOLCSI HÍRLAP GAZDASÁGI MELLÉKLETE a gazdatiszti kérdés Sajnos, de ma még mindig van ilyen kérdés, mert az okleveles gazdák táborában immár évtizedeit óta folyó munka, amely ezt a kérdést megoldani és ugy a munkát adó, mint a munkát vállaló szempontjából megfelelő nyugvópontra hozni fáradozik, útjában hol látható, hol láthatatlan zátonyokba ütközik, sőt a kérdést felületesen ismerők, vagy fölényesen kezelők mesterséges akadályokat gördítenek annak a hármas kívánalomnak a teljesülése elé, amely ugy a gazdatiszti kérdést, mind pedig általában a főiskolákról kikerülő magasabb szakképzettséggel rendelkező fiatal nemzedék megfelelő elhelyezését biztosítaná. A hármas kívánalom a következő: 1. A gazdatisztek jogviszonyának a rendezése. 2. A gazdatisztek országos gyám- és nyugdíjintézetének a felállítása. 3. Az országos gazdatiszti kamara életrehivása. A gazdatisztek jogviszonyának a rendezése égetően sürgős, mert az 1900. évi XXVII. te. idejét multa s hatályon kívül helyezendő már csak azért is, mert meg alkotása után sem felelt meg a hozzáfűzött reményeknek, várakozásoknak. Ugyanis a törvény csak igen korlátolt esetekben mondta ki az okleveles gazdatiszt alkalmazásának a kötelezettségét és tág tere maradt a nem okleveles emberek alkalmazásának, amit igen sok birtokos és bérlő ki is használt. Hol maradt ily esetekben a régi patinás magyar gazdatiszti szellem éivényesülése minden vonatkozásban, de különösen a reá bízott cselédek és munkások tömegével szemben ? Ezeket a gazdatiszti állásokat betöltő egyéneket alkalmazóik felruházták őket meg nem illető címekkel (sajnos, ma is ez járja igen sok helyen) pedig csak tulajdonképpen nem egyebek mint szolgalatvezető mezőgazdasági altisztek, akik gyakran még a tőlük megkívánható alsóbbfoku szakiskolai képzettséggel sem rendelkeznek. A legelemibb kérdés, amely ezzel kapcsolatban fő merül az, hogy miért legyen szabad megfelelő kvalifikációval nem rendelkező egyéneknek a mezőgazdasági pályán foglalkozni, vagy állást betölteni akkor, amikor minden egyeb foglalkozási ágnál oly szigorú féltékenységgel őrködnek azon, hogy csak megfelelő képesítéssel biró egyének folytathassanak pl. ügyvédi, orvosi, mérnöki stb. gyakorlatot, avagy a különböző iparágaknál önálló ipart. Ennek áz anarchikus állapotnak véget kell már egyszer vetni, de nemcsak a gazdasági képesítéssel bírók, hanem az ország mezőgazdasági haladása érdekében is. Elég gyakran hallható hozzá nem értők szájából ma is, hogy a külfölddel szemben kicsinyek az átlagterméseink, kisgazdáink maradiak stb., de azt már ezek a magukat szakértőknek képzelök elfelejtik, hogy hazánkban a legutóbbi időkig a mezőgazdaság volt mindig a mostohagyermek s a legszerényebben dotált tárcája még ma is a kir. földmivelésügyi miniszternek van. Hic rodus, hic salta! A gazdatisztek országos gyámés nyugdíjintézetének a felállítása szoros kapcsolatban van a jogviszony rendezésével, mert ép ugy existenciális kérdés, mint emez. A Magyar Gazdatisztek és Erdőtisztek Országos Egyesületében volt hasonló intézmény, de ennek a vagyonát elvitte a hadikölcsön s különben sem felelt meg rendeltetésének, mert nem volt kötelező s így csak az önként belépettekről gondoskodhatott... míg vagyona el nem veszett. A gazdatiszti nyugdijat kötelezővé kell tenni; ez az elv vonul végig a kész törvényjavaslaton, amely hivatva van sok fonák helyzetet orvosolni. Hiszen megtörtént, hogy 20, vagy ennél többévi szolgálat után is minden nyugdij, kegydij, vagy végkielégítés nélkül eresztettek ok nélkül szélnek egyébként bevált embereket. (Volt egy szállóigévé vált felmondás, amikor a felmondott gazdatiszt megkérdezte uraságát, miért mondott fel jneki s a válasz ez volt: „Okom nincs, de jogom van 1") Természetesen igy igen sok áldatlan per keletkezett, aminek mind a rendezetlen jogviszony és a kötelező nyugdíjbiztosítás hiánya volt az oka, ami végeredményben a bizalom mindkét oldalon való meglazulására vezetett. Az országos gazdatiszti kamara életre hivása a harmadik és szintén halaszthatatlan feladat, mert a két előbbi törvényt szervesen egészíti ki. Ez a törvényKályhaezüst, fekete csőlakk 2 legprimább minőségben és legolcsóbban kapható Izsay Károlynál Luther-utca 6. szám. Telefon 2-45. Férfi divatöltönyök, a legutóbbi divat szerint elkészítve elsőrangú tiszta gyapjú külföldi és hazai anyagból. níár P 85-től átmeneti , , _ _ kabátot r* 90-től télikabátot P 120-tól mérték után készülnek a legkitűnőbb hazai és külföldi anyagokból: uriszabósága Szarvas-u. 9. GEDINGER mérték után készülnek a legkitűnőbb hazai és külföldi anyagokból: uriszabósága Szarvas-u. 9. •ir <4- -ír -lr *3r *Sr Sr -Jr ylr -lr "ír -tr Mr •ír -ir "ir -w -j!r -tr «%»«%? Mélyfúrású kutak fúrása és javítása, fürdőszoba berendezéseket, lakatos munkákat, ontnífón llHífűCítást megbizasztaltüzhelyeket, CLUlUgGU lICgt)MlCÍ>l hatóa

n és pontosan készít RADOSZTA BÉLA mülakatos, képesített vízvezeték szerelő és kútfúrási vállalkozó Nyíregyháza, Vay Ádám-utca 37. Telefon 243. eXí t&s aÁs eft® tSfs ais ü IÍUI s&s e%s ais í&a t*s> JJV J£* jf* -ff. Jf- jf. Jf. J(. Jfi. Jj\. J(V. Jfr J(. JiV Jf. Jf. Jt> Jf, J(- 3$. Jf. J(. Jf. tervezet is kész az előbbi kettővel együtt s mindhármat az érdekképviseletek javarésze nemcsak magáévá tette, de feliratban is közölte e tárgybani pártoló állásfoglalását a földmivelésügyi minisztériummal. Az OMGE is, bár a gazdatiszti társadalommal való őszinte rokonszenvének adott kifejezést, de ujabb tanácskozást tart még szükségesnek, holott ez teljesen fölösleges, mert a hármas törvény életrehivására a helyzet teljesen megérett és ujabb tanácskozással való elodázásának immár serami értelme nincs. Az országos gazdatiszti kamara felállítása ellen felhozott érvek között szerepel az, hogy a mezőgazdasági kamarákkal kapcsolatban kellene megoldani és nem külön kamarát felállítani. Első pillanatra tetszetős érv, de mélyebben átgondolva rájövünk, hogy nem helytálló, mert a mezőgazdasági kamarák az általános gazdaságpolitika', termelési, értékesítési és munkásviszonyokból folyó ügyekkel foglalkoznak az 1920. évi XVIII. tc. szerint, amely a gazdatisztekről még csak oly irányban sem gondoskodott, hogy külön kúriát állított volna fel a részükre. Igen mélyen szánté módosításon kellene az idézett törvénynek átesnie, hogy a gazdatisztek érdekképviselete lehessen. A kamarai törvény revíziójának a szüksége is fennforog, de a gazdatiszti hármas törvényjavaslat addig nem várhat, mert elevenbe vág és a megérett helyzet kívánja a sürgős megoldást, A gazdatiszti társadalom már csak szakképzettségénél fogva sem quantité négligeable s teljes joggal megkövetelheti helyét a nap alatt, mint a müveit társadalmi osztálynak egyik integráns része. A munkátadó birtokos és bérlő osztály azt mondhatja, hogy a gazdatiszti hármas törvény rá nézve magánjogi korlátozást jelent. Bár ez igaz, de ne feledjük, hogy kezdve a bibliai tízparancsolaton és folytatva az egyházi és világi törvények egyre szaporodó sorozatán, ezek hol gyengébben, hol erősebben, de belenyúlnak a magánjog bármennyire is féltve őrzött területére a társadalmi fejlődés egyedül helyes konzervatív irányának, az esetleg éppen zokszóval élő birtokos és bérlőosztálynak az érdekében. Tóth Arisztid Bármily feliratú gu m íb élyegzö eredeti gyári árban megrendelhető a Nyirvidék Szabolcsi Hirlap kiadóhivatalában, Bethlen-u. í. Telefon 77 Erzsébet Királyné-Szálló BB^asaa BUDAPEST, IV., EGYETEM-UTCA 5. SZÁM. (A Belváros központjában) 60 éve a fővárosi és vidéki uri középosztály találkozó helye. 100 modern, kényelmes szoba. Az étterem és kávéházban cigányzene. Leszállított árak 1 Az Erzsébet pince a főváros legszebb sörözőjel Szabó Imre tulajdonos